Mit kell tudni a cukorbetegség okairól, tüneteiről és kezeléséről?

Cukorbetegség: tünetek és kezelések

A cukorbetegséggel kapcsolatos tájékoztatás gyakran nem tér ki arra, hogy a diabéteszben szenvedők a tüneteiktől, a laboreredményeiktől és a szükségleteiktől függően különböző csoportokra oszthatóak. Egyszóval a cukorbetegségnek típusai vannak. Ezeket is bemutatjuk, valamint válaszokat adunk a diabétesszel kapcsolatos legfontosabb kérdésekre.


Világszerte folyamatosan nő a cukorbetegség előfordulása, ami egyértelműen összefüggésbe hozható a modernnek nevezett életmóddal. A cukorbetegség (diabetes mellitus) valójában anyagcserezavar, egyértelmű tünete az emelkedett (a normális határérték feletti) vércukorszint. Ennek alapvetően két oka lehet: vagy lecsökken, illetve teljesen megszűnik az inzulintermelődés, vagy inzulinrezisztencia alakul ki. Utóbbi azt jelenti, hogy az inzulin hatékonysága nem elégséges.  A bevitt táplálékot a szervezet a hasnyálmirigyben termelődő inzulin segítségével szőlőcukorrá, ismertebb nevén glükózzá alakítja át, amely szabályozza az anyagcserét, energiával látja el a sejteket. Amikor nem termelődik, vagy az inzulinrezisztencia miatt, nem elegendő az inzulin mennyisége, a szükséges cukormennyiség nem jut be a vérben jóval magasabb glukózmennyiség marad feloldva (mivel nem tud felszívódni) így a mérhető vércukorszint magas lesz, ugyanakkor a vizeletben is kimutatható a magasabb glukózmennyiség.

Mikor vagyok cukorbeteg?

Normális éhgyomri vércukorszintről akkor beszélhetünk, ha az érték kevesebb, mint 6,1 mmol/l. – az Amerikai Diabetes Társaság (American Diabetes Association, ADA) ennél alacsonyabban, 5,6 mmol/l-ben adja meg a határértéket. Emelkedett a vércukorszint, ha a mennyisége 6,1 mmol/l és 7,0 mmol/l közötti (ez a cukorbetegség előtti állapot), míg a cukorbetegség diagnózisához legalább két méréssel ellenőrzött 7,0 mmol/l feletti vércukorszintre van szükség. Amennyiben felmerül a cukorbetegség gyanúja, cukorterheléses vizsgálatot végeznek. Ennek során szőlőcukrot adnak a páciensnek, majd két órával később megmérik a vércukorszintjét, és összehasonlítják a kiindulási állapothoz képest. Az eredmény akkor megfelelő, ha a vércukorszint 7,8 mmol/l alatt marad, a 7,8 mmol/l -11,1 mmol/l közötti érték lecsökkent glükóztoleranciát (IGT) jelent. Az ennél magasabb vércukorszint jó eséllyel cukorbetegségre utal.

1-es típusú cukorbetegség

Általában gyermekkorban alakul ki, de megjelenhet felnőtt korban is. Inzulinfüggő diabétesznek is hívják, mert a betegnek szüksége van az inzulin folyamatos pótlására. Ez a hormon a vércukorszint szabályozásáért, a sejtek cukorellátásáért felel. Az 1-es típusú cukorbetegség tünetei a vérben és a vizeletben kimutatható cukorszint emelkedésen kívül az állandó szomjúságérzet, a nagy mennyiségű folyadék elfogyasztása, és a megnövekedett vizelési inger. A diabétesz további tünete a fáradékonyság, ezt a sejtek tápanyaghiánya okozza. Hosszabb távon a betegség fogyáshoz vezethet, és a látászavar is a lassabban kialakuló tünetek közé tartozik. Mivel a megemelkedett vércukorszint közvetlen módon vezethet súlyos szövődményekhez (idegkárosodás, vesekárosodás, retinopátia, azaz szemideg-károsodás, szív- és érrendszeri betegségek), nagyon fontos a vércukorszint rendszeres ellenőrzése és a normális keretek között tartása.

A vércukorszint szabályozása az 1-es típusú cukorbetegségben szenvedők esetén diéta betartásával és inzulininjekció adásával lehetséges. A természetgyógyászat eszközei is hatásosak lehetnek, pl. a fahéj, amely az inzulinreceptorok érzékenységét növelve csökkenti a szervezet inzulinszükségletét.

2-es típusú cukorbetegség 

Eleinte nem növekszik a vércukorszintje a 2-es típusú cukorbetegségben szenvedőknek, a hasnyálmirigy ugyanis képes ellensúlyozni a szervezet fokozott inzulinigényét. Amikor az egyensúly felborul, gyengül a glükóz tolerancia, majd kialakul a cukorbetegség, amivel együtt járhat a szív- és érrendszeri megbetegedéseket okozó magas vérnyomás és megemelkedett koleszterinszint. A 2-es típusú cukorbetegséget első lépésben életmódváltással lehet kezelni. Ha ez nem segít, az orvos gyógyszeres kezelést, végső esetben inzulinpótlást alkalmazhat.

Nagyon fontos a fogyás, és különösen a hasi zsír eltüntetése, ez utóbbi ugyanis összefüggésbe hozható az inzulinrezisztenciával.

Másodlagos cukorbetegség

Létezik úgynevezett másodlagos cukorbetegség is, amely valamilyen betegség vagy elváltozás hatására jelentkezik. Ezek közül a leggyakoribb a hasnyálmirigy betegség, illetve gyógyszerek miatti cukorbetegség, ilyenkor a hiányzó inzulint kívülről pótolják. Előfordulhat, hogy a cukorbetegség a terhesség alatt jelentkezik, ez azonban rendszerint a szülést követően megszűnik. Ennek köszönhetően a cukorbetegség tünetei is elmúlnak.

Cukorbetegség, a modern kór?

A cukorbetegséget bátran nevezhetjük a civilizációs ártalmak egyik következményének. Háborúk idején, szegénységben jóval ritkábban fordult elő, mint manapság. Kialakulásában az örökletes tényezőkön túl, a legkiemelkedőbb jelentőségű az elhízás. A túlsúly következtében a sejtek nem reagálnak megfelelően a termelődő inzulinra (rezisztensekké válnak). Az elhízás nemcsak cukorbetegségre hajlamosít, hanem magasvérnyomásra, magas vérzsírszintre, a jótékony HDL koleszterin csökkenésére és a káros LDL koleszterin szintjének megemelkedésére, valamint a magasabb szérum húgysavszintre, amely köszvényhez vezethet.

Mindezen hatások együttesen megnövelik az érelmeszesedés, szív-és agyi infarktus, valamint az alsó végtagi erek szűkületének kockázatát.

Mekkora esélyem van, hogy cukorbeteg legyek?

Létezik egy tudományosan megalapozott számítás, ez sokat segíthet abban, hogy meghatározzuk a hajlamunkat a cukorbetegségre. Ehhez semmi másra nincs szükségünk, mint egy centiméterre és egy mérlegre. A Broca-index  szerint a centiméterben mért testmagasságból 100-at, majd még 10 százalékot levonva kapjuk meg a normális testsúlyt. Például egy 180 centiméter magas ember ideális testsúlya 180-100=80-10%=72 kg. Ha ezt az értéket tartjuk, a cukorbetegség kialakulásának esélye jelentősen csökkenni fog.

Jó támpontot ad a BMI testtömegindex is, ami a testsúly és a méterben kifejezett testmagasság négyzetének hányadosa. Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) meghatározása szerint a 18,50-24.99 közötti érték jelzi a normál súlyt, a 25,00-29.99 közötti túlsúlyra, a 30,00 feletti pedig elhízásra figyelmeztet. Ugyanakkor, a testtömegindex némileg csalóka lehet, mert nem számol az átlagnál nagyobb izomtömeggel vagy a nehezebb csontozattal. Éppen ezért, a túlsúly objektív meghatározásához szükség van a derékkörfogat (a köldök felett 2-3 cm-rel mérve), illetve a derékkörfogat és a csípőkörfogat hányadosának ismeretére. Elhízásról ennek megfelelően akkor beszélhetünk, ha a BMI mellett ezek az értékek is erre utalnak, azaz a has körfogata nőknél 88, a férfiaknál 102 cm feletti, míg a derékkörfogat és a csípőkörfogat hányadosa nagyobb, mint 0,85, illetve 0,9. Ezek az adatok egyértelműen megmutatják a diétás étrend szükségességét. Az ideális testsúly elérése és megtartása tehát óriási jelentőségű, hiszen ezzel a magas vércukorszint is csökkenthető. Ha nem elegendő a diéta, gyógyszeres terápiával kell kiegészíteni. A cél a lassú, de tartós fogyás, hetente  ½-1 kg.

Mozgás, fokozott fizikai aktivitás

A mozgás egészséges és cukorbeteg embernek egyaránt jót tesz. Erősíti a szívet, a tüdőt, az izmokat, élénkít egyrészt a keringés fokozódásával, másrészt az agyban termelődő endorfinok segítségével. Ezek közérzetjavító, frissítő, ugyanakkor nyugtató hatással is rendelkeznek. Hetente legalább 5X1 óra intenzív mozgás javasolt.

A cukorbetegség tünetei

A cukorbetegség tünetei igen változatosak lehetnek, a panaszokat főleg a betegség stádiuma és típusa határozza meg. A kezelés mielőbbi elkezdésének érdekében fontos, hogy tisztában legyünk azzal, mik a cukorbetegség tünetei, és legfontosabb kezdeti jelei.

  1. Elhomályosodó, vagy zavaró látás: a hirtelen megemelkedő vércukorszint erős nyomást gyakorol a szem vérereire és a szemidegekre, ennek következményeként a beteg nem képes megfelelően fókuszálni, vagy úgy érzi, mintha hirtelen ködbe került volna. A cukorbetegség tünetei közül ez az egyik leggyakoribb, ráadásul hosszú távon tovább romolhat.

  2. Hirtelen súlyvesztés: szintén lehet a cukorbetegség tünete, ha hirtelen, anélkül, hogy változtatnánk étrendünkön és életmódunkon, indokolatlanul csökken a testsúlyunk. Ennek hátterében az áll, hogy a szervezet nem képes hasznosítani –vagy csak részlegesen− a bevitt cukrot. Ez a fajta tünet főleg az 1-es típusú cukorbetegségre jellemző.

  3. Fokozott étvágy: bár a jó étvágyat az egészség jelének tekintjük, az indokolatlan éhségrohamok szintén acukorbetegség tünetei lehetnek. Az állandó éhséggel szervezetünk „hiányt” jelez, hiszen a sejtek nem jutnak elegendő energiához, ezért folyamatosan követelik az utánpótlást.

  4. Fertőzések: a cukorbetegség miatt gyengül a szervezet ellenálló képessége, és -főként a hólyagot, és a nemi szerveket érintő fertőzések esetében- a gyógyulási folyamatok is lelassulnak. A legyengült szervezet jobban ki van téve a fertőzéses megbetegedéseknek, az immunrendszer „nem veszi észre” időben a bekerült kórokozókat, az önvédelmi reakciók hiánya miatt ezek könnyedén elszaporodnak.

  5. Bizsergés, zsibbadás: a végtagok bizsergése is lehet a cukorbetegség tünete, mivel előfordul, hogy a hosszabb ideig tartó, magas vércukorszint károsítja a tápanyagot szállító ereket, és/vagy az idegvégződéseket. A betegség első fázisában elsősorban a kezeinkben és a lábban érezhetünk gyakori bizsergést.

  6. Zavarodottság: főként a súlyosabb cukorbetegség jellemzője. Általában a koncentrációs képesség elvesztésével, emlékezetkihagyással jár. Komolyabb esetekben a cukorbetegség tünetei a teljes zavarodottság és a részegséghez hasonló állapot, amely eszméletvesztéshez és kómához vezethet.

  7. Erekciós zavarok: a cukorbetegség tünete lehet a potenciazavar, amely a férfiak 40-70 százalékát érinti. Sok esetben teljes impotencia is kialakul.

  8. Fáradékonyság: a cukorbetegség tünete a folyamatos, ok nélküli fáradékonyság, levertség, amelynek oka a szervezet elégtelen energiaellátásából adódik.

  9. Ingerlékenység: főként a 2-es típusú cukorbetegség tünete, hogy a beteg könnyen kap dührohamot. Szintén gyakori panasz a folyamatos, ok nélküli, hangulatváltozás és irracionális viselkedés.

  10. Folyamatos szomjúság: a cukorbetegségre utalhat a fokozott szomjúság. A szervezet ugyanis a folyadékbevitellel ösztönösen hígítani akarja a magas cukortartalommal rendelkező vért. Ennek mellékhatása a folyamatos, akár éjszaka is jelentkező vizelési inger, ám a diabétesz esetén több folyadék távozik a normálisnál, ezért hosszú távon a szervezet dehidratálttá válhat.

  11. Száraz, hámló bőr: mivel a nem megfelelő energiahasznosulás következtében a vitaminokból és ásványi anyagokból is hiányt szenved a szervezet, a cukorbetegség tünete, hogy a bőr szárazzá válik, a haj és a körmök töredezettek, fénytelenek lesznek.

Mit mondanak a tudósok?

Kaliforniai Egyetem (University of California) kutatói tizenöt, összesen több mint 760 ezer páciens részvételével elvégzett vizsgálat eredményeit összegezve megállapították, hogy a 6,1 és 6,9 mmol/l vércukorszint esetén több mint húsz százalékkal nő a stroke kialakulásának kockázata. A tanulmány a BMJ orvosi szaklapban jelent meg.

A cukorbetegség kordában tartása pár apró szabállyal

Ha diabétesztől szenvedünk, de akkor is, ha szeretnénk megelőzni a kialakulását, nem árt szétnéznünk a természet „gyógyszertárában”. Erről dr. Podlupszki Csaba közölt részletes útmutatót.

Az alábbi felsorolás alapján pedig mindenki megtalálhatja az ízléséhez, beszerzési lehetőségeihez legközelebb álló terményeket. Lássuk, mely élelmiszerek bevitelét kell csökkentenünk, és melyek lehetnek szövetségeseink:

  1. Kerüljük az édességek bevitelét, azaz az egyszerűszénhidrátokét, melyek a vérben azonnal glükózzá alakulnak. Itt ne csak a „tiszta” cukorra gondoljunk, mint pl. egy kis kanálnyi cukor a kávénkba. Egy finom ebéd után, főleg ebben a melegben, sokan vágynak egy frissítő édességre. Legyünk óvatosak a választásnál: Számos nyalánkság egyszerű szénhidrátokból áll, de kerülnünk kell  bizonyos tejtermékeket is, valamint az alkohol tartalmú ételeket/italokat. A napi szénhidrát bevitelnek a kalóriafedezet 45-60 százalékán kell mozognia, de ne lépjük túl, ami az egyszerű cukrokat érinti, a napi 15 százalékot.

  1. Szénhidrátok: a szénhidrátok képezik szervezetünk egyik legnagyobb energiaforrását, de tisztában kell lennünk azzal, hogy a cukorbetegégtől szenvedőknek az egyik legnagyobb ellensége. Megtalálhatjuk a őket a péktermékekben (száraz tészta, hüvelyesek. Itt kell jól választanunk: preferáljuk az alacsony glikémiás indexű termékeket, melyek bővelkednek rostokban, lelassítják a cukrok asszimilálását, pozitívan hatnak a szénhidrátok felszívódására. Akár mennyire egészségesek, nélkülözzük étrendünkből a borsót, és egyéb friss, magas, cukortartalmú, bár egészséges finomságot, mint pl. a sárgarépát, a kukoricát.

  1. Zsírok. A zsírok létünk alapját képezik, csecsemőkortól egészen az öregségig. Azonban ne csak a zsírosbödönre gondoljunk, hiszen –és röviden- a zsírokat négy nagy csoportba oszthatjuk. Ezek: a telített zsírsavak (kókusz – pálma olaj, húsok, sajtok, csemege termékek), melyek napi fogyasztása nem haladhatja meg a napi bevitt élelmek 7-10%-át. Az egyszerittlen telített zsírsavakkal is csínján kell bánni: ezek főként növényi eredetűek. A többszörösen telítetlen zsírsavakkal sem könnyebb a helyzet. Nehéz pontos mérleget vonni, hiszen ezek a táplálékok – főként lazac, angolna, ponty, hering) bővelkednek omega-3 zsírsavban: igazi elixírként hatnak szervezetünkre, de nem diabétesz esetén. A transz zsírsavakat főként növényi zsírokból vihetjük be.

  1. Fehérjék: a proteinek (fehérjék) olyanok, mint a téglák. Az őket alkotó aminosavak az élet alapjai. Minden rájuk épül, kezdve a helyes sejt működéstől az enzimek termelődésén keresztül a bélflóra egyensúlyáig. A proteinek lehetnek növényi, vagy állati eredetűek. A lényeg, hogy diabétesz esetén a napi bevitel a táplálkozás 10-15 százalékét tegye ki. Fogyasztásuk hozzásegíti a vesék helyes működését. A bélflóra és a cukorbetegség kapcsolatát a Natural Swiss orvosi szakcikke mutatja be.

  1. Rostok. Megtalálhatjuk őket a friss, nyert zöldségekben és gyümölcsökben. Kitisztítják a bélrendszert (ha naponta, rendszeresen fogyasztjuk), lassítják a szénhidrátok felszívódását – ezért csökkentik a vércukor szintet-, hozzájárulnak a szervezet természetes méregtelenítéséhez, ezáltal erősítik a bélflóra egyensúlyát, erősítik az immunrendszerig. Sokat segíthetnek a gyógygombák, ezek egyrészt gazdagok rostokban, de más hatóanyagokban is bővelkednek. A gyógygombák hatásairól érdemes elolvasni dr. Darnói Tibor cikkét. Kifejezetten ajánlott a shiitake gomba, erről az Életmód Magazinból lehet tájékozódni.

Tudtad?

A cukorbetegség orvosi megnevezése (diabetes mellitus) a görög diabetes (átfolyás) és a latin mellitus (mézédes) szó összetétele. Arra utal, hogy a diabétesz esetén jelentősebb mennyiségű cukor távozik a vizelettel a szervezetből.

Facebook
Pinterest
Twitter
LinkedIn
Email