Általában a stroke hirtelen, egyik pillanatról a másikra „csap le”. Vannak olyan jelek, rövid ideig fennálló tünetek, amelyek alapján következtethetünk a stroke kialakulására. Ha ismerjük ezeket, könnyebb elkerülni a súlyos, életveszélyes állapotot. És még valami: stroke esetén minden perc számít, létfontosságú, hogy a betegen három órán belül elvégezzék a vizsgálatokat és megkezdjék a kezelést.
A stroke vérkeringés eredetű agyi szövetkárosodás, amely világszerte az egyik leggyakoribb halálok. Amikor már kialakult, csupán annyit tehetünk, hogy a lehető leggyorsabban kórházba juttatjuk a beteget. Ilyenkor mindössze három óra áll rendelkezésre ahhoz, hogy az érelzáródás megszüntetésével, elkerülhető legyen a visszafordíthatatlan agyi károsodás, illetve a halál. Beszédes adatok, hogy a stroke-ot követően percenként több mint kétmillió idegsejt pusztul el, az agy minden órában éveket öregszik. Nehézséget jelent, amikor a tünetek alvás közben vagy reggel jelentkeznek, mert ilyenkor nem lehet pontosan tudni, hogy mióta állnak fenn a tünetek. Minden perc drága, hiszen az életmentő kezelés megkezdése előtt pontosan diagnózisra van szükség: ha ugyanis a stroke bevérzéses, és nem vértelen, azaz ischaemiás, tilos véralvadásgátlókat alkalmazni. Ehhez általában CT-vizsgálatot végeznek, mert a két stroke típus tünetei látható tünetei szinte teljesen azonosak.
Életveszélyes lehet a múló rosszullét
A stroke-nak nincsenek közvetlen előjelei, előfordulhatnak ugyanakkor olyan múló, csupán időszakosan fennálló tünetek, amelyekből következtetni lehet az életveszélyes állapot későbbi kialakulására. Amennyiben ismerjük ezeket, nagyobb az esélyünk a stroke megelőzésére. Bár stroke-ot akár több nappal megelőző intő jelek rendszerint fájdalommentesek, nagyon fontos, hogy ha észleljük őket, haladéktalanul forduljunk orvoshoz. Sokan ezt éppen a fájdalom hiánya, és a tünetek gyors lefolyása miatt mulasztják el, azt gondolják, hogy a múló rosszullét nem jelent komoly veszélyt az egészségükre: ez azonban egyáltalán nincs így! Nagyon fontos a környezet szerepe, amikor valakin a stroke tüneteit tapasztaljuk, ne késlekedünk, azonnal hívjuk a mentőket.
Vegyük komolyan az intő jeleket
- Beszédzavar –motoros beszédzavar. A beteg nem képes megfelelően formálni a szavakat, érthetetlenül beszél, képtelen megismételni a hallott mondatokat.
- Féloldali végtaggyengeség, a kezek és/vagy a lábak elernyednek, időszakosan lebénulnak.
- Szájzug elhúzódása, az arc egyik fele lezsibbad, a beteg nem tud mosolyogni, a nyelve oldalt fordul.
- Egyensúlyzavarral, szédüléssel együtt járó kettős látás, homályos látás, látótár kiesés.
- Erős fejfájás
- Légzési zavarok
- Ájulás
Lényeges, hogy valamennyi tünet hirtelen, előzmények nélkül jelentkezik, néhány percig vagy óráig áll fenn, majd magától elmúlik! Ennek ellenére az átmeneti agyi vérellátási zavar gyanúja miatt azonnali kórházi ellátásra van szükség, legközelebb ugyanis akár a stroke is kialakulhat. Tapasztalatok szerint a stroke-megelőző állapotban a magas vérnyomás az esetek többségében kimutatható. Ezen kívül, a vesebetegségek, dohányzás, az ekcéma, a magas vérzsír és az örökletesség jelentik a legnagyobb kockázatot.
Mit tegyünk, ha felmerül a stroke gyanúja?
Ha másokon észleljük a stroke tüneteit, azonnal telefonáljunk a mentőknek. Hogy bizonyosságok nyerjünk, végezzük el a következő egyszerű és gyors diagnózist:
- Kérjük meg a beteget, hogy mosolyogjon: az arca nem lehet féloldalas, ernyedt.
- Kérjük meg, hogy emeljük fel egyszerre mind a két karját: a karjainak mozogniuk kell, nem lóghatnak.
- Ismételtessünk rövid mondatokat: a szavai nem folyhatnak össze.
- Kérjük meg, hogy nyújtsa ki a nyelvét: a nyelve nem fordulhat egyik oldal felé sem.
Mit mondanak a tudósok?
Az Egyesült Államokbeli Yale University School of Medicine kutatói egy több mint kilenc évig tartó felmérés keretében 474 stroke-os beteg tüneteit összegezték. Kiderült, hogy az esetek 85 százaléka vértelen (ischaemiás), 15 százaléka vérzéses stroke volt. A leggyakoribb tünetnek a fejfájás, a szédülés, a beszédzavar és a parézis (nem teljes végtag vagy arcbénulás) bizonyult. A vérzéses stroke a betegek felénél erős fejfájással járt, míg a beszédzavar inkább a vértelen stroke-ra jellemző. A Stroke folyóiratban publikált vizsgálatból kiderül, hogy a járásproblémák nagyobb eséllyel jelentkeznek a férfiaknál, mint a nőknél.
Tudtad?
A stroke-ot az esetek több mint 80 százalékában a véráramot az agyban elzáró vérrög okozza, ez az állapot az agyi infarktus, vagy vértelen stroke. Vérzéses stroke, azaz agyvérzés, akkor alakul ki, amikor az agyban egy ér megreped.