Ha a koleszterinről hallunk, rögtön a szív- és érrendszeri betegségek jutnak az eszünkben. Pedig a koleszterin elengedhetetlen szervezetünk egészséges működéséhez, a lényeg, hogy megfelelő szinten tartsuk a mennyiségét.
Tény, hogy a szív- és érrendszeri betegségek hátterében az esetek jelentős részében a magas LDL koleszterinszint áll, azonban a koleszterin mégis elengedhetetlen a szervezetünk számára. Egy zsíradékról, szteránvázas vegyületről van szó, mely alapanyaga számos, a testünkben termelődő szteránvázas hormonnak. Ilyenek a nemi hormonok, az ösztrogén, a progeszteron és a tesztoszteron, valamint a stresszhormonok, ahogyan a koleszterin a vese működését befolyásoló mineralokortikoidok és a D-vitamin előállításában is részt vesz.
Mikor veszélyes a koleszterin?
Tulajdonképpen, ebben az esetben is igaz a régi mondás: jóból is megárt a sok. Ha az LDL (alacsony sűrűségű) koleszterin felhalmozódik, annak visszafordíthatatlan következményei lehetnek az érfalban. Ennek az az oka, hogy a magas koleszterinszint megnöveli a vér viszkozitását, ezáltal csökkenti a vér áramlási sebességét, a vérzsír pedig kicsapódik az érfalra. Ez irritációhoz vezet, az itt található sejtek pedig megpróbálják bekebelezni a zsiradékot. A belső érfalon először ennek következményeként az ér átmérőjét csökkentő puha plakkok alakulnak ki, majd, amikor a zsíros sejtek elpusztulnak, ez gyulladásos reakciót vált ki, és megindul a kalcium lerakódása: így jön létre az ér rugalmatlanságát okozó kemény plakk és ezzel az érelmeszesedés. Emiatt csökken az érfal belső átmérője, a szűkület utáni részhez így lassabban jut el a vér, ezáltal kevesebb oxigént és cukrot kapnak az itt lévő sejtek, szövetek és szervek, amelyek ezért károsodhatnak. Ennek számos tünete lehet, kezdve például a látási zavaroktól és az alsó végtagi izomgörcsöktől, egészen a szívritmuszavarig, ahogyan a vese méregtelenítési folyamatainak hiányosságai is visszavezethetők a plakkosodásra, és így koleszterin felszaporodására a vérben.
Trombózis alakulhat ki
A koleszterin miatt megjelenő plakkra először a vérlemezkék, később a vörösvérsejtek is rárakódnak, aminek a véráramlás leállása, és a véralvadás az eredménye, azaz létrejön a trombózis. Mivel az elzáródás mögött lévő sejtekbe, szervbe ezen az úton nem jut több cukor és oxigén, a sejtek elhalnak: ennek következménye többek között az agyi infarktus (ischaemiás – vértelen – stroke), a szívinfarktus, az üszkösödés. Ezekért tehát jelentős részben a koleszterin a felelős.
Jó koleszterin és rossz koleszterin
Normális esetben, a szervezetben található koleszterin kétharmadát a máj termeli, a többit a táplálkozással juttatjuk be. Felhalmozódásához a nem megfelelő étrend mellett a mozgásszegény életmód is hozzájárul. A magas koleszterinszint kockázatát az életkor is növeli: ötven év felett ugyanis a szteránvázas hormonok előállítása jelentősen csökken, így kevesebb koleszterinre van szükségünk. Az alacsony sűrűségű, úgynevezett LDL koleszterin nagyobb eséllyel ér az érfalhoz, és okoz plakkosodást, míg a magas sűrűségű, HDL koleszterin nem plakkképző tulajdonságú. A statisztikák szerint a koronaér betegségben szenvedők HDL koleszterinszintje ugyanakkor alacsony, ezért ennek mennyiségét is szabályozni kell.
A koleszterin mennyiségének csökkentése
Amennyiben a koleszterin mennyisége magasabb, mint 5,2 mmol/l jelentősen nő a szív- és érrendszeri betegségek kockázata. Mivel ennek eleinte általában nincsenek kézzelfogható jelei, érdemes a biztonság kedvéért rendszeresen megmérni a koleszterinszintünket.
A koleszterin mennyiségének kordában tartása érdekében, a következő élelmiszerek bevitelét csökkentsük (vagy szüntessük meg teljesen):
-
Állati eredetű zsiradékok (tepertő, szalonna, kolbászok, szalámik)
-
Vörös húsok
-
Zsíros tej
-
Zsíros sajtok
-
Vaj, tejföl, tejszín
-
Tojás
Az állati eredetű zsírok helyett együnk növényi olajokat, margarint. Jótékony hatásúak a teljes kiőrlésű gabonák, a zöldleveles zöldségek, az olívaolaj és bogyó, az áfonya, valamint a lenmag(olaj).
Rostok és gyógyszerek
Kiválóan csökkentik a koleszterin mennyiségét a növényi rostok, ugyanis megkötik a bélbe kerülő koleszterin jelentős részét, ezért az nem tud felszívódni, és bekerülni a vérbe. További előnyük, hogy hozzájárulnak a méreganyagok eltávolításához, a béltisztításhoz, valamint a bélflóra egyensúlyának megőrzéséhez. Bár a rostok hatékonyan szabályozhatják a koleszterin szintjét, előfordulhat, hogy gyógyszerek szedésére is szükség van. Ezt akkor írja elő az orvos, ha a természetes megoldásokkal a koleszterin szintje nem megy 6,4 mmol/l alá, vagy érelzáródást, érelmeszesedést, cukorbetegséget, infarktust diagnosztizált. A gyógyszerek, típusuktól függően, a máj koleszterintermelését vagy a koleszterin visszaszívódását akadályozzák, illetve a puha plakkból kioldják a koleszterint. Azt se felejtsük el, hogy a koleszterincsökkentő kezelés a megelőzést is szolgálhatja, hiszen segít fenntartani az érrendszer egészségét.
Mit mondanak a tudósok?
Kifejezetten javasolt a csonthéjas magvak rendszeres fogyasztása, ezek közül a Pennsylvania State University kutatói szerint az egyik leghatékonyabb a mandula, míg egy német vizsgálat bebizonyította, hogy nők esetében a méz segíthet csökkenteni az LDL koleszterin mennyiségét a vérben. Az LDL koleszterin ellen egy japán elemzés a szója fehérje bevitelének növelését javasolja, a Beltsville Human Nutrition Research Center kutatása pedig a fekete tea koleszterincsökkentő hatását mutatta ki.
Tudtad?
A fejlett országokban tíz halálesetből hét a szív- és érrendszeri megbetegedésekre vezethető vissza.