A vérben két különböző sűrűségű koleszterin található, amit a köznyelv csak „jó” és „rossz” koleszterinként emleget. Hivatalos nevükön ezek a HDL -High Density Lipoprotein- magas sűrűségű, és az LDL -Low Density Lipoprotein-, azaz alacsony sűrűségű koleszterin.
A lipoprotein egy olyan részecske, melynek belseje lipid, amit egy proteinréteg borít. A vérben minden zsírt, így a koleszterint is, a fehérjetartalmú lipoproteinek zárják magukba, ugyanis a zsírok –így a koleszterin is– csak így tudnak zavartalanul vándorolni és eljutni a szövetekhez. Maga a koleszterin a szervezet egyik építőköve, hiszen megtalálható valamennyi sejtben, illetve egyes hormonokban.
Valójában a „jó” (HDL) koleszterin és a „rossz” (LDL) koleszterin elnevezés nem teljesen helyes, mivel utóbbira is szüksége van sejtjeinknek. Ahhoz, hogy szervezetünk egészségesen működjön, folyamatos koleszterin ellátásra van szüksége. Az viszont teljes mértékben igaz, hogy a szervezetben felhalmozódott túl nagy mennyiségű LDL koleszterin bizonyos oxidáns ágensek –mint például a szabad gyökök– hatására szerkezeti változásokon eshet át. Ennek következményeként pedig lerakódhat az artériás erek belső falán.
Ez három komoly egészségügyi problémát is okozhat
- A véráram mechanikai akadályozása: az oxidálódott LDL koleszterin részecskék, lerakódnak az érfalakra és mechanikailag akadályozzák a vér áramlását. Ezeken a területeken az érfalakat tartó izomsejtek is szaporodni kezdenek, ezáltal egy vékony lemezréteget – plakkot – hoznak létre, mely idővel egyre csak vastagszik. Az ér átmérője emiatt lassan csökkenni kezd, és a vér egyre nehezebben halad át rajta.
- Csökken az artériák falának ruganyossága: az érfalak ruganyosságának megőrzése rendkívül fontos, hiszen a szív pumpálása mellett, az erek folyamatos összeszűkülése, illetve kitágulása is hozzájárul ahhoz, hogy a vér megfelelő mennyiségben és ütemben haladjon. Az érfali plakkok csökkentik az erek ruganyosságát, felhalmozódásuk gátolja a vér szabályos áramlását.
- Trombózisok kialakulása: A plakkok bizonyos részei idővel leválhatnak az érfalról, és valódi időzített bombává válhatnak, mivel nem lehet előre kiszámítani, hol és mikor tömítik el az ereket.
Szerencsére a „jó” koleszterin képes visszafordítani a kóros folyamatokat, és megtisztítja az érfalakat a lerakódott plakkoktól. Ezek visszakerülnek a véráramba, majd a máj segítségével távoznak a szervezetből. Abban az esetben, ha a „jó” és a „rossz” koleszterin aránya, az utóbbi irányába tolódik el biztosra vehetjük, hogy az erekben plakkok alakulnak ki. A „rossz” koleszterin csökkentése érdekében nagyon fontos a helyes táplálkozás és a rendszeres testmozgás. Legjobb, ha elkerüljük, vagy csak ritkán és kis mennyiségben fogyasztunk LDL koleszterin tartalmú táplálékokat. Ilyenek a magas telített- és a transzzsír tartalmú édesipari termékek, a hús és a húsipari termékek – kolbászok, szalámik –, az érlelt sajtok, illetve a tojás. Érdemes csökkenteni a magvakból előállított – mogyoró, szója, kukorica – olajok bevitelét is, mivel omega-6 zsírsavakban gazdagok, és felboríthatják a szervezetben az omega-6 és omega-3 zsírsavak közötti egyensúlyt. Fogyasszunk minél több „jó” koleszterint tartalmazó – vagy koleszterinmentes – táplálékot: sok zöldséget, gyümölcsöt, hüvelyeseket, hagymát, fokhagymát. És természetesen minél több omega-3 zsírsav tartalmú táplálékot.