A Crohn-betegség általában a vékony- és a vastagbelet érinti. Jellemző tünetei a bélszakasz belső falának gyulladása, duzzadása, valamint különféle fekélyek kialakulása. Fontos, hogy mielőbb ismerjük fel az intő jeleket, hogy időben elkezdődhessen a betegség kezelése.
Az egyre gyakrabban előforduló Crohn-betegség nem más, mint egy krónikus gyulladás, mely elméletileg az egész emésztőrendszert érintheti, a szájüregtől kiindulva egészen az végbélig, azonban legtöbbször a vékonybél utolsó szakaszában, de főként a vastagbélben alakul ki. A Crohn-betegség nagy százalékában fordul elő a fiatal felnőttek körében is −20/25 év−, második „helyen” a 65 felettiek szenvednek a kórtól, a betegek között számos gyermek és kamasz is előfordul. A Crohn-betegség szinte csak a fejlett országokban fordul elő, míg a fejlődő országokban szinte ismeretlen, így civilizációs betegségnek is tekinthetjük.
A Crohn-betegség tünetei
Bár a Crohn-betegség tünetei a betegség súlyosságának megfelelően változnak, nyugodtan kijelenthetjük, hogy főbb jellemzői közé tartozik az erős alhasi görcs, amely néha olyan heves, hogy összetéveszthető az akut vakbélgyulladással. A fájdalom legtöbbször a köldök körül, vagy az alhas jobb oldalán kezdődik, és főként evés után jelentkezik. Ritkább esetben a Crohn-betegség krónikus ízületi fájdalommal, étvágytalansággal és indokolatlan fogyással párosulhatnak. A Crohn-betegség korai tünetei közül fontos megemlíteni a végbélsipolyok –a végbél tájékán előforduló abnormális nyílások a bél, és a hám között− és tályogok megjelenése.
A Crohn-betegség kialakulásának okai
Ahogyan a Crohn-betegség tünetei nem mindig egyértelműek, úgy kialakulásának okai sem tisztázottak. A tudományos kutatások mai állása szerint a Crohn-betegség nem fertőző, nem lelki eredetű –azaz nem stressz, és nem depresszió, stb. okozza. Úgy tűnik, hogy bár nem a helytelen táplálkozási szokások állnak a hátterében, a diéta sokat javíthat a beteg állapotán. A genetikai okokat kutatva nyilvánvaló, hogy a Crohn-betegség családon belül megismétlődhet, ám számos genetikai betegséggel ellentétben –pl. vérzékenység, anémia, stb.− nem valószínű, hogy a Crohn-betegség a közvetlen utódokat is veszélyeztetheti.
A Crohn-betegség: miért krónikus?
Az akut megbetegedésekkel ellentétben –pl. influenza −, amelyek lefolyása gyors és jól körülhatárolható, az olyan krónikus kórok, mint a Crohn-betegség, sokszor nem gyógyulnak meg véglegesen. Ennek ellenére a beteg hosszú ideig jól érezheti magát, és teljesen tünetmentes, majd látható ok nélkül, a tünetek újra jelentkeznek. Sajnos, pillanatnyilag semmi olyan eszköz nem áll rendelkezésünkre, mely előre jelezné a Crohn-betegség kiújulását, ám a statisztikák szerint gyakrabban jelentkezik újra a hosszantartó gyógyszeres kezelések, vagy műtétek után, amikor immunrendszerünk fokozott igénybevételnek van kitéve.
A Crohn-betegség okozta komplikációk
A Crohn-betegség egyik legsúlyosabb következménye a vastagbél szűkülete –vagy teljes elzáródása−, melyet a folyamatos gyulladás idéz elő: ebben az esetben, a széklet csak részlegesen ürül, ezért a szervezetben felgyülemlenek a toxinok. Ezek a méreganyagok hosszabb távon nem csak az érintett bélszakaszban fejtik ki káros hatásaikat. Idővel az összes szerv működésére károsan hatnak. Teljes elzáródás esetén, a Crohn-betegség tünetei között megjelenik a hányinger, az erős hányási rohamok, a magas láz: ezeket az állapotokat sokszor csak orvosi beavatkozással tudjuk megszüntetni. Bár növényi rostokra minden szervezetnek szüksége van, a Crohn-betegség esetén jobb, ha csak könnyen emészthető rostokat fogyasztunk –friss, nyers vagy párolt zöldség és gyümölcs−, és kerüljük a nehéz ételeket. A Crohn-betegség tünetei között igen gyakoriak a „perforációk”, amelyeket a végbélsipolyok jelenléte okoz, és komoly vérzéshez vezethetnek. Ezek azonban legtöbbször lassan alakulnak ki, és súlyosságuk a Crohn-betegség előrehaladottságával áll arányban. Szintén súlyos problémát okozhatnak az alhasi tályogok –a betegek kb. 25%-át érinti−, ez az állapot az érintett bélfal sejtjeinek roncsolásához vezethet.
Tudtad?
A Crohn-betegség nevét arról a Burrill Bernard Crohn amerikai belgyógyászról kapta, aki 1932-ben elsőként határozta meg a kórképet.