Mindannyiunknak voltak már rossz napjai, mikor fáradtnak, szomorúnak, vagy az átlagosnál ingerlékenyebbnek éreztük magunkat. Sokan ilyenkor a depresszió tüneteire gondolnak, pedig a depresszió, a melankólia, és az átmeneti levertség korántsem ugyanaz. Míg utóbbi kettő nem igényel kezelést, a depressziós beteg, a kór fajtájától és súlyosságától függően, legtöbbször orvosi segítségre szorul.
A depresszió tünetei a betegség fajtájától függetlenül hasonlóak: a beteg elveszti mindennemű érdeklődését a világ felé, a régebben kedvelt elfoglaltságai, hobbijai sem okoznak örömet. Állandóan fáradt és rosszkedvű, gyakran ok nélkül ingerült, értelmetlennek és kilátástalannak érzi az életét. A depressziós állapotok közös, fő jellemzője, hogy a tünetek minden nap jelentkeznek, legalább hat hónapon keresztül, szinte egész nap fennállnak.
Depresszió tünetei: a kövérebbek sem védettek
A depresszió tünetei különbözőek lehetnek, és csak a súlyosabb esetekben jelentkezik mindegyik egyszerre. A rossz hangulatot, a motiválatlanságot általában fizikai tünetek is követik: az állandó fáradságérzet és az energiahiány következtében a beteg étvágytalanná válik, ezért hirtelen nagyobb súlyt veszít. Előfordulhat ennek éppen az ellenkezője is, hiszen csupán városi legenda, hogy a kövérebb emberek mindig jókedvűek. Ezzel szemben, a depressziós sokszor túlsúllyal párosul, ugyanis a gyakori ingerlékenységet a beteg falási rohamokkal csillapítja, ráadásul az állandó kedvetlenség és fáradékonyság mozgásszegény életmódhoz, alvászavarokhoz vezet: ennek következményeként szintén könnyen kialakulhat túlevés és elhízás.
Megszűnnek a társas kapcsolatok
A depresszióban tünete, hogy az alanyok a betegség romlásával egyre visszahúzódóbbá válnak, elszigetelődnek, ennek következtében elhagyatottnak érzik magukat, folyamatos önvádtól és bűntudattól szenvednek. Ezt követően egyre gyakrabban lép fel a halál gondolata, a negatív állapot sok esetben öngyilkossági kísérletig, vagy akár öngyilkosságig fajulhat.
Testi okok és a depresszió
Sokan úgy vélik, a depresszió csak a mentálisan sérült embereket éri utol. Valójában a depresszió tünetei szinte minden esetben valami más, lelki vagy fizikai kór mellékhatásai: a beteg sokszor annak tudatában válik depresszióssá, hogy valami nem megfelelően működik a szervezetében. Száz olyan alanyból, akik betegségektől szenvednek –például cukorbetegség, HIV fertőzés, daganatos megbetegedés stb.− 25 depresszióssá válik. A valódi probléma ilyenkor az, hogy a depresszió rontja a betegség javulásának esélyeit, mivel az alanyokban nincs meg sem az erő, sem a kedv, hogy gyógyulásuk érdekében együttműködjenek a kezelőorvossal. A depresszió tünetei, az életkedv elvesztése, a mozgás állandó hiánya, a rendszertelen és helytelen táplálkozás erősen legyengíti a beteg immunrendszerét, ami már önmagában is számos elváltozás kialakulásához vezethet.
Öröklött vagy szerzett
Általában genetikai tényezők, vagy a korai társas zavarok, a nehéz gyermekkor, a zaklatott fiatalkor hajlamosítanak a depresszió kialakulására. A genetikailag örökölt hajlam azonban nem jelenti azt, hogy a depresszió tünetei mindenképpen jelentkezni fognak, azonban ehhez valamilyen közvetlen kiváltó okra –például súlyos családi veszteség– is szükség van. Nagyon fontos meghatározni, mit jelent maga a veszteség fogalma: általában negatív élményekhez kapcsoljuk –egy szeretett személy, vagy munkahely stb. elvesztése−, ám ez az értékrendszer igen személyiségfüggő. A legtöbb szülő egy gyermek születését áldásként, kiteljesedésként éli meg, ám sokan ekkor esnek depresszióba, mert úgy érzik, elvesztették a szabadságukat és a nőiességüket. Az így kialakult depresszió háttere tehát jól meghatározható, mégis egy normálisnak mondható életszakasz után, újra és újra visszatérhet: ennek az okát csak hosszú és mélyreható terápiás kezeléssel lehet felderíteni. Az igazán súlyos depresszió tünetei sajnos csak nagyon nehezen kezelhetők: a betegnek egész életében gyógyszeres terápiára lehet szüksége.
Mit mondanak a tudósok?
Többféle módszerrel, összesen 31424 páciens adatait felhasználva vizsgálták a D-vitamin és a depresszió tüneteinek kapcsolatát a kanadai St. Joseph’s Hospital kutatói. A British Journal of Psychiatry szaklapban megjelent tanulmányukban arra a következtetésre jutottak, hogy a depresszió kialakulása összefüggésbe hozható a D-vitamin hiányával.
Tudtad?
A krónikus, és a kezelésekre alig, vagy egyáltalán nem reagáló fejfájás a depresszió tünete is lehet.