Az influenzával kapcsolatban számos, indokolatlan tévhit kering a köztudatban. A helytelen információk sok esetben nem csupán hasznavehetetlenek, hanem egészségünkre nézve, kifejezetten károsak: ezért fontos, hogy tisztában legyünk a nyolc leggyakoribb influenza tévhittel.
- A beoltott személyek nem fertőződnek meg az influenzavírussal: az influenza elleni védőoltás nem képes meggátolni, hogy szervezetünkbe bekerüljön az influenzavírus, ám a vakcina megakadályozza a betegség kialakulását és a szövődményeket. Az influenza oltás összetétele minden évben más, az előző influenza időszak alapján kiválasztott, leggyakoribb vírusok ellen irányul. Tévhit tehát, hogy az oltás véd a létező összes influenza vírussal szemben.
- Minél előbb megkapjuk az oltást, annál nagyobb biztonságban vagyunk: az oltás hatóanyagának tavaszig aktívnak kell maradnia, ezért legjobb, ha legkésőbb novemberben beadatjuk.
- A köhögés, az influenza jele: általánosságban igaz lehet, de sok esetben a köhögésnek semmi köze az influenzához. Okozhatja valamilyen emésztési probléma, de előfordulhat allergia, súlyosabb esetben szívműködési zavarok következményeként is.
- Ha már egyszer elkaptuk az influenzát, ugyanabban a szezonban már nem leszünk betegek: ez is tipikus influenza tévhit, hiszen egyszerre többféle influenzavírus-törzs is aktív lehet. Ha egy vírussal szemben védettséget alakítottunk ki, az nem jelenti azt, hogy a többi nem betegíthet meg. Ma már a WHO ajánlása szerint, kétféle influenza oltás létezik: az úgynevezett trivalens vakcina, a H1N1, a H3N2 és egy influenza B vírus ellen hatásos. A kvadrivalens oltóanyagban ez egy további influenza B vírustörzzsel egészül ki.
- Amikor influenzásak vagyunk, jó alaposan be kell takaróznunk: ez csak a láz első –emelkedő– időszakára érvényes. Magas láz esetén hagynunk kell, hogy az izzadság szabadon távozzon, hiszen ez a folyamat a szervezet egészséges „megoldása” arra, hogy lehűtse a felmelegedett testet. Ne hagyjuk magunkat befolyásolni, az állig betakaródzás szintén egy gyakori influenza tévhit.
- Az influenza miatti láz agyhártyagyulladást okoz: az agyhártyagyulladást ugyan vírus is okozhatja –ritkább esetben gomba vagy parazita–, de nem az influenza vírus.
- Az influenza antibiotikumokkal is kezelhető: ez egyáltalán nincs így, egy visszatérően elhangzó influenza tévhittel állunk szemben, mivel az antibiotikumok csak a baktériumok ellen hatásosak –például megfázás esetén–, és csak akkor, ha a baktériumot a „megfelelő” antibiotikummal kezeljük. A félreértés abból ered, hogy az influenza által legyengített szervezet védtelenebb a baktériumokkal szemben, ezért influenzásan könnyebben betegszünk meg ezektől a kórokozóktól is. Ennek következtében léphetnek fel a szövődmények, mint amilyen az arcüreg-, tüdő- és hörghurutgyulladás.
- Az influenza hasmenéssel és hányással jár: az „igazi” influenza lázzal, ízületi és izomfájdalmakkal, valamint légúti panaszokkal együtt jelentkezik, míg a hasmenés és a hányás inkább a megfázás jellemzői. Ha influenzásan, gyomorproblémákat is észlelünk, annak valószínűleg az enterovírus az okozója, azaz egy olyan vírus, ami helyi szinten okoz a gyomorban gyulladást. Ez a vírus is a légutakon keresztül jut a szervezetbe.