A tüdőgyulladás tünetei sok esetben –legalábbis a betegség korai stádiumában– könnyen összetéveszthetők a megfázással vagy az influenzával. Ezért lehet életmentő a tüdőgyulladás tüneteinek és okainak pontos ismerete, hiszen így időben megkezdhető a terápia, amivel elkerülhetők az akár halálos szövődmények.
Sokszor nem egyszerű eldönteni a tünetekből, hogy egyszerű megfázással, influenzával vagy tüdőgyulladással van dolgunk. Pedig, míg az első két betegség általában rövid távon nem okoz komolyabb szövődményeket –az influenzát azért mindenképpen komolyan kell venni–, a tüdőgyulladás akár halálhoz is vezethet. Elkerülhetjük azonban a nagyobb bajt, ha ismerjük a tüdőgyulladás tüneteit.
Zavar az oxigénszállításban
A tüdőgyulladás tulajdonképpen az egész légzőszerv betegsége, amire jellemző a tüdőhólyagocskák, vagy – léghólyagocskák, alveolusok− gyulladása. Ezeknek a ruganyos, rendkívül apró gömböcskéknek az a feladatuk, hogy a belélegzett levegőből kivonják az oxigént, majd a vér közvetítésével eljuttassák a szervezet minden sejtjéhez – ezért is találjuk a tüdőgyulladás tünetei között a légszomjat és a kapkodó légzést. Szintén a tüdőhólyagocskák távolítják el az elhasznált levegőből a szén-dioxiot. A betegség érintheti a teljes tüdőt (gócos tüdőgyulladás), vagy csak egy, esetleg több tüdőlebenyt (lebenyes tüdőgyulladás), valamint elérheti a mellhártyát is.
A gyerekek és az idősek vannak nagyobb veszélyben
A tüdőgyulladás különösen a gyerekekre veszélyes, több áldozatot szed, mint a HIV-vírus, a malária és a tuberkolózis együttvéve: évente nagyjából 1,2 millió, öt év alatti gyermek halálát okozza. De a tüdőgyulladás nem csak a gyermekek közül szedi az áldozatait: veszélyben vannak az időseket, valamint mindazok, akinek immunrendszere legyengült. Függetlenül a szervezet védekezőképességétől, jelentős kockázatot jelent a tüdőgyulladás tüneteinek késői felismerése: ebben az esetben könnyen kialakulhatnak a szövődmények, amelyek közvetlenül veszélyeztetik a beteg életét.
Tüdőgyulladás okai: influenzából is kialakulhat
Míg a primer tüdőgyulladás az ép tüdőben vírusok hatására alakul ki előfordul, hogy a tüdőgyulladás egyéb, már meglévő betegségek szövődményeként –ezt nevezzük szekunder tüdőgyulladásnak– jelentkezik, és rendszerint bakteriális eredetű. A leggyakoribb, tüdőgyulladást okozó baktérium a Streptococcus pneumoniae, a mikroszkopikus kórokozó évente több mint, másfél millió halálesetért felelős. Szintén a tüdőgyulladás kórokozója lehet a Haemophilus influenzae, a Chlamydophila pneumoniae és a Mycoplasma pneumoniae baktérium, összességében elmondható, hogy a tüdőgyulladásos esetek kétharmadáért a baktériumok tehetők felelőssé. A betegségek közül az elhanyagolt akut hörgőgyulladás, a váladékoldás hiánya –köptetők, nyákoldók mellőzése−, illetve az asztma és a tüdőrák állhat a háttérben. Szintén növelik a tüdőgyulladás kockázatát az immunrendszert gyengítő betegségek, az AIDS és a hepatitisz. A tüdőgyulladás ezen kívül gyakran az influenza szövődménye, de ritkábban, parazita– vagy gombás fertőzés összefüggésbe hozható a tüdőgyulladással, ahogyan növeli a betegség kialakulásának esélyét a káros kémiai anyagok belélegzése, valamint az fokozott alkoholfogyasztás és az erős dohányzás is.
A tüdőgyulladás tünetei
A betegséget kiválthatja vírus vagy baktérium, az előbbi inkább a gyermekkori megbetegedésre jellemző. A tüdőgyulladás tünetei közül a leggyakoribbak:
- Elszíneződött köpet
- Fáradékonyság, rossz közérzet
- Fejfájás
- Hidegrázás
- Izomfájdalom
- Kapkodó légzés
- Köhögés
- Légszomj
- Láz
- Mellkasi szorítás/fájdalom, ami a belégzéskor egyre erősödik
- Nehezített belégzés
- Sípoló kilégzés
A baktériumok miatt kialakuló tüdőgyulladás tünetei a nagy mennyiségű zöldes-sárgás köpet, míg a vírusos fertőzések esetén a váladék fehéres színű. A legaggasztóbb jel a nehezített belégzés, amit köhögős, hörgős vagy sípoló kilégzés követ. Ha ezek mellett a láz legalább két napig nem csökken 39 °C alá, előrehaladott tüdőgyulladásról beszélhetünk. Akkor is forduljunk mielőbb orvoshoz, ha hőemelkedéssel együtt járó, nem enyhülő köhögést tapasztalunk. Előfordul, hogy a tüdőgyulladás tünetei közül csak néhány jelentkezik. Ez különösen a hideg időszakban jelent komoly veszélyt, hiszen a „tél van, megfáztam” felkiáltással sokan nem veszik komolyan a tüdőgyulladás tüneteit. Azt gondolják, hogy egyszerű megfázással állnak szemben, és ezért nem vetik alá magukat a megfelelő vizsgálatoknak.
Lehetnek szövődmények
Az elhanyagolt tüdőgyulladás halálos áldozatai a legtöbb esetben 65 év felettiek, az elhalálozás főbb okai a tüdő vizesedése (ödéma) és gennyesedése, tályogosodása, valamint a gyulladás hatására kialakuló keringési és légzési zavarok. A tüdőgyulladás szövődménye a mellhártyagyulladás: a felépülés után a tüdőben a lélegzést akadályozó hegek maradhatnak hátra, amiket csak sebészeti úton lehet eltávolítani.
Mit mondanak a tudósok?
Kórházi körülmények között vizsgálták a tüdőgyulladás tüneteit a Turku Egyetemi Kórház (Turun yliopistollinen keskussairaala) szakemberei. A 254 gyerek közreműködésével elvégzett felmérés azt mutatta, hogy a vírusos és bakteriális tüdőgyulladás tünetei között nincs lényeges különbség, a klinikai jelek alapján nem lehet következtetni a betegség kórokozójára.
Tudtad?
A vírusos eredetű tüdőgyulladás tüneteinek kezelésékor is alkalmaznak antibiotikumokat. Ennek oka, hogy az antibiotikumokkal megelőzhetők a betegség egyes szövődményei.