Az emésztőenzimek elősegítik azokat a testünkben lezajló kémiai folyamatokat, amelyek a táplálékok alkotóelemeit a szervezet számára hasznosítható energiává alakítják. Ezért létfontosságú, hogy az emésztőenzimek mennyisége és minősége mindig megfelelő legyen. Ebben segít a megfelelő étrend, és az emésztőenzimeket tartalmazó táplálékkiegészítők.
A tápanyagok lebontásához és hasznosításához szükséges emésztőenzimek egy részét a szervezet képes előállítani. Vannak azonban olyan emésztőenzimek, amelyekhez csak a táplálékainkon keresztül juthatunk hozzá. Amikor valamilyen betegség, vagy a helytelen étrend miatt, az emésztőenzimek mennyisége lecsökken, anyagcserezavarok jelentkeznek, emiatt hiányállapotok alakulnak ki, a mérgek és salakanyagok felhalmozódnak a szervezetben, ami további kellemetlen tüneteket, és akár betegségeket okozhat. A rossz emésztés legyengíti az immunrendszert, védtelenek leszünk a kórokozókkal szemben. Éppen ezért, azokat az emésztőenzimeket, amelyeket szervezetünk nem-, vagy nem megfelelő mennyiségben termel, mindenképp pótolnunk kell.
Az emésztőenzimek csoportosítása
Annak függvényében, hogy milyen feladatot látnak el, az emésztőenzimeket három nagy csoportra oszthatjuk.
- A növényekben, illetve a nyálban és a hasnyálmirigyben is megtalálható amilázok (alfa-, béta-, gamma- és maltogén amiláz) a keményítőket alakítják át könnyebben lebontható, és felszívódó vegyületekké, elősegítik a szénhidrátok hasznosulását. Az amilázok alacsony szintje májzsugorra, májgyulladásra, hasnyálmirigy problémákra utal. Azok esetében, akiknek szervezetében ez az emésztőenzim nagyobb mennyiségben van jelen, elképzelhető az epekövesség, a krónikus veseelégtelenség, a gyomorfekély vagy a kanyaró. Ha a szánhidrátok feldolgozása nem megfelelő, allergiák, alacsony vércukorszint és gyulladások alakulhatnak ki, jellemző tünet a depresszió, valamint a pattanások.
- Az emésztőenzimek másik nagy csoportjába tartoznak a hasnyálmirigyben termelődő lipázok, amelyek feladata az étkezési zsiradékok, olajok –főleg a trigliceridek− lebontása. Mivel ezeket az emésztőenzimeket is pótolhatjuk élelmiszerekkel, az alacsony lipázszint igen ritka, elsősorban a cisztás fibrózis és a Crohn-betegség jellemzője. Magas lipázszintet okozhat a krónikus-, vagy az akut gyomorfekély, a májbetegségek, az epevezeték eltömődése, a hashártyagyulladás, a veseelégtelenség és a hasnyálmirigy-gyulladás. Amennyiben a lipázokból hiányt szenvedünk, ízületi gyulladások és bőrgyulladások, valamint érrendszeri problémák alakulhatnak ki, gyakori tünete a sárgás zsírszéklet, valamint a zsírban oldódó A-, D-, E-, F- és K-vitaminok hiánya.
- A proteáz emésztőenzimek a fehérjék feldolgozását végzik, az elsavasodott szervezetben csökken az aktivitásuk. Ennek következményeként, felborul a bélflóra egyensúlya, ami gyakori fertőzésekhez, elgombásodáshoz vezethet, az emésztés lelassul, székrekedés, puffadás, és egyéb kellemetlen panaszok alakulnak ki. A proteázok mennyisége főként mérgezések hatására változik meg, ebbe a kategóriába nem csak az alkalmilag bevitt, hanem a szervezetben felhalmozódott toxinok is beletartoznak. A hasnyálmirigyben és a gyomorban termelődnek, a növényi változatok közül a legismertebb fehérjéket bontó emésztőenzim az ananászban fellelhető bromelin.
Az emésztőenzimek jellemzői
Az emésztőenzimek közös jellemzője, hogy úgy „dolgoznak”, mint egy összehangolt csapat, mindegyiknek megvan a maga feladata. Céljuk a helyes emésztés elősegítése, a szervezet tápanyagainak utánpótlása, ezáltal a szervezet számára szükséges energia biztosítása. Ha valamelyik emésztőenzim mennyisége lecsökken, ez közvetve a többi emésztőenzimre is kihat. Fontos tudnunk, hogy az emésztőenzimek főként a nyers táplálékokban találhatóak. Sütés, főzés, vagy párolás során 40 fokig őrzik meg épségüket, az emésztőenzimek többsége 48 fok felett szinte teljesen megsemmisül. Az emésztőenzimek helyes működéséhez általában katalizátorra van szükség. Ilyen például az A-vitamin, a C-vitamin és a K-vitamin, de sok esetben a cink, a kalcium, a réz, és a magnézium is hasonló hatású.
Hogyan pótoljuk?
A krónikus emésztőrendszeri panaszokat az emésztőenzimek hiánya is okozhatja. Akkor kell gondolnunk erre a lehetőségre, ha a tünetek hátterében nem lehet más betegséget – ilyen a bélgyulladás, vastagbélrák, gyomorrák, gyomorfekély, allergia– kimutatni, mentális zavarokban –depresszió– sem szenvedünk, a panaszok a megfelelően elvégzett méregtelenítő és béltisztító programot követően is fennállnak. Amennyiben nem szervi elváltozás –hasnyálmirigy, máj, vékonybél, epe- okozza, az emésztőenzimek hiányát a helytelen táplálkozás, illetve a mérgek felhalmozódása váltja ki. Szintén hozzájárul az emésztőenzimek mennyiségének csökkenéséhez az életkor: az idősebbek szervezete kevesebb enzimet termel. Lényeges, hogy nyugodtan, a falatokat megrágva együnk, különben az emésztőenzimek hatékonysága jelentősen csökkenhet. Emésztőenzimek főként a nyers zöldségekben és gyümölcsökben, valamint a különböző csírákban (búza, lucerna, hüvelyesek) találhatók, azonban lényegesen egyszerűbben és nagyobb biztonsággal pótolhatjuk a hiányzó emésztőenzimeket a minőségi táplálékkiegészítők segítségével. Érdemes növelni a bélflóra egyensúlyát helyreállító probiotikumok és a prebiotikumok fogyasztását, hiszen a bélflóra jótékony baktériumai emésztőenzimeket is előállítanak.
Mit mondanak a tudósok?
Ahogyan öregszünk, fokozatosan csökken a szervezet enzimtermelő képessége. Erre találtak bizonyítékot a Michael Reese Hospital Chicago kutatói, akik megállapították, hogy a fiatal felnőttek nyála harmincszor annyi enzimet tartalmaz, mint a 69 évnél idősebbeké. Az életkor és az enzimek mennyisége közötti kapcsolatot bizonyítja a Hôpital Sainte-Marguerite munkatársainak vizsgálata is. A francia kimutatták, hogy a kor előrehaladtával, csökken a hasnyálmirigy enzimtermelése.