A prebiotikumok élelmi rostok, amiket az emberi szervezet nem képes megemészteni, mégis rendkívül fontosak egészségünk szempontjából. Egyrészt segítenek kitakarítani a belekből a káros anyagokat, ezáltal javítják az emésztést és a felszívódást, másrészt a bélflóra jótékony baktériumai, prebiotikumok nélkül, képtelenek lennének szaporodni: ez az oka annak, hogy, ha kevés prebiotikumot fogyasztunk, rövid időn belül emésztőrendszeri panaszok, sőt betegségek is kialakulhatnak.
A bélflórában élő jótékony baktériumok szaporodásához, megfelelő mennyiségű prebiotikumra van szükség. Ezeket az élelmiszerekben megtalálható, természetes rostokat kizárólag a prebiotikus mikroorganizmusok képesek hasznosítani és energiává átalakítani: erre sem a szervezet, sem a káros baktériumok, gombák, illetve vírusok nem képesek, ahogyan a prebiotikumok a gyomorsavnak is ellenállnak. Amikor kevesebb prebiotikum jut a szervezetbe, a probiotikumok mennyisége is csökkeni fog, ami a bélflóra egyensúlyának felbomlásához vezethet. Az immunrendszer működését közvetlenül befolyásoló bélflóra ugyanis akkor tudja megfelelően ellátni a feladatait, ha legalább 60 – egyes vélekedések szerint 80 – százalékban hasznos baktériumok alkotják.
A vitaminok termeléséhez is hozzájárulnak
A prebiotikumok nem csupán a probiotikumok szaporodását, hanem enzim- és vitamin előállító képességüket is ösztönzik: jelenlétüknek köszönhetően nő a bélben termelődő B7-, B12- és K-vitamin, valamint emésztőenzimek mennyisége. Hozzájárulnak a helyes vércukorszint beállításához, a tápanyagok felszívódásához és a rákkeltő anyagok megkötéséhez.
A lebomlásuk során keletkező zsírsavak energiával látják el a bélnyálkahártya sejtjeit. A brüsszeli Université Catholique de Louvain kutatóinak sikerült igazolni, hogy a prebiotikumok csökkentik az LDL (rossz) koleszterin és triglicerid mennyiségét a vérben, valamint a szív- és érrendszeri betegségek kialakulásának kockázatát. Mindemellett, akadályozzák a káros baktériumok megtapadását a bélnyálkahártyán, ezáltal gátolják a szaporodásukat, valamint a vastagbél mozgásának ösztönzésével javítják az emésztést és a székletürítést.
Segítenek a bélflóra helyreállításában
Felborítja a bélflóra egyensúlyát a helytelen táplálkozás, a túlzott alkohol és gyógyszerfogyasztás, valamint a stressz is, ezek hatására ugyanis jelentősen csökkenhet a jótékony baktériumok arány a bélrendszerben. Bár az antibiotikumokat a káros baktériumok legyőzésére használják, sajnos a probiotikus törzseket sem kímélik. Ezért lényeges, hogy az antibiotikumok szedésekor a probiotikumok és a prebiotikumok fokozott bevitele.
Mikor kell növelni a prebiotikumok fogyasztását?
A legfontosabb, hogy akkor is napi szinten gondoskodni kell a prebiotikumok beviteléről, ha egyébként tökéletes egészségnek örvendünk. Ilyenkor az élelmi rostok fogyasztása a fenntartást, illetve a megelőzést szolgálja. A következő tünetek esetében viszont mindenképpen ajánlott növelni a prebiotikumokban gazdag élelmiszerek arányát az étrendünkben:
-
fáradékonyság,
-
alvászavarok,
-
krónikus székrekedés és/vagy hasmenés,
-
hiányállapotok,
-
gyakori hasfájás,
-
puffadás (ebben az esetben a puffasztó rostokat mértékkel fogyasszuk)
-
fertőzéses betegségek gyakori kialakulása,
-
krónikus fejfájás,
-
nehezen múló pattanások.
Miben vannak prebiotikumok?
Erre a kérdésre a legegyszerűbb válasz, hogy minden nyers zöldség és gyümölcs, valamint a teljes kiőrlésű gabonák tartalmaznak rostokat. Ezek közül különösen jó választás:
-
hüvelyesek,
-
fokhagyma,
-
zab,
-
shiitake gomba,
-
tönkölybúza,
-
hagyma,
-
pitypang,
-
Aloe vera,
-
dió,
-
cikória,
-
alma,
-
kakaó,
-
lenmag,
-
árpa,
-
fokhagyma,
-
csicsóka.
Bár a tej természetesen nem tartalmaz növényi rostokat, a benne található laktulóz szintén prebiotikus tulajdonságú. A leggyakoribb prebiotikumok a pektin, az inulin, a béta-glükán, a cellulóz, amelyek megtalálhatóak a minőségi prebiotikum étrend-kiegészítőkben.
Tudtad?
A szimbiotikumok olyan készítmények, amelyekben a legjobb pro- és prebiotikumok, ideális arányban és mennyiségben találhatóak meg.