Kifejezetten szerencsésnek mondhatja magát, aki még nem szenvedett az afta miatt. A roppant kellemetlen, szájban kialakuló fekélytől ugyanis szinte lehetetlen végleg megszabadulni.
Az afta a szájüreg egyik leggyakoribb betegsége. Már kisgyermekkorban is előfordul, a népesség legalább húsz, egyes felmérések szerint közel hatvan százalékát érinti. Elnevezése a görög Áphta szóból eredeztethető, bár jelentése a mai napig vitatott: egyesek szerint „égetőt” jelent, mások szerint „fekélyes hólyagot”. Valójában mindkét név igencsak találó, hiszen a betegség szürkés-fehér belsejű és gyulladt szélű fekélyeket okoz, a felsértett hámsejtek miatt a szájba kerülő étel és ital pedig valóban kellemetlen, sőt fájdalmas égető érzéssel jár. Legellenszenvesebb tulajdonsága, hogy az afta egész életen át elkísér, gyakorlatilag lehetetlen véglegesen megszabadulni tőle. Ciklikusan újra és újra megkínoz, ráadásul – ahogy ezt annak idején már Hippokratész is felismerte – időskorban egyre gyakoribbá válik.
Az afta típusai
• Afta minoris (Mikulicz-féle): a legelterjedtebb afta típus nem válogat a korosztályokban, felnőtteknél és gyerekeknél is előfordulhat. Szájszervünk bármely részén jelentkezhet az ajkakon, a szájnyálkahártyán, a szájpadláson, a nyelven vagy akár a fogínyen. Kisebb és kevésbé fájdalmas fekélyeket okoz, viszonylag gyorsan gyógyul.
• Afta majoris (Suttom-féle): amikor az afta minoris fekélyének mérete eléri vagy meghaladja az 5-6 mm-es átmérőt megváltozik orvosi meghatározása is. Tulajdonképpen most sem kell aggódnunk, szó sincs súlyos betegségről. Kellemetlensége abban rejlik, hogy a nagyméretű, akár 2-3 centiméterre is megnövő fekélyek méretükből adódóan roppant fájdalmasak, ráadásul táplálkozási nehézségeket is okozhatnak.
• Herpetiform ulceratio (Cooke-féle): elég ritka változat, főleg a nőket támadja meg. Tünete, hogy hirtelen és egyszerre akár száz piciny és igen fájdalmas hólyag jelenik meg a szájüregben. Ezek szinte összeolvadnak, lehetetlenné téve a táplálkozást. Szerencsére az az állapot sem tart sokáig, ugyanakkor előfordulhat, hogy egy ideig havi rendszerességgel visszatér.
A kiváltó okok
Egyelőre az orvosok nem tudják pontosan megmondani, miért alakul ki az afta annyi azonban kijelenthető, hogy a kiváltó okok között a nyálkahártya sérülései biztosan helyet kapnak. Egyes kutatások kimutatták a lisztérzékenység és az afta kapcsolatát ezért elképzelhető, hogy gluténmentes diétával megelőzhetőek a fekélyek. Tudományos magyarázat tehát nincsen, abban viszont egyetértenek a szakemberek, hogy az immunrendszer erősítésével csökkenthető az afta megjelenésének kockázata.
Szintén hozzájárulhat az afta kialakulásához, illetve az érzékenység és hajlam fokozásához:
- baktériumok, vírusok és gombák elszaporodása
- egyes betegségek és egészségügyi állapotok, mint például a cukorbetegség, a lisztérzékenység, a rendezetlen bélműködés, bizonyos szembetegségek és a gyenge immunrendszer
- irritáló anyagok (dohányzás, fűszerek)
- hosszan tartó antibiotikumos kezelések
- vas- és vitaminhiány (kevés C-vitamin, B12-vitamin)
- forró italok és élelmiszerek bevitele
- nem jól, vagy irritálóan illeszkedő fogpótlások
- stressz, szorongás, depresszió
- azofestéket tartalmazó ételszínezékek (többek között E102, E104, E107, E110, E122, E123, E124, E127, E128, E129, E131)
Az afta kezelése
Szerencsére az afta az esetek döntő többségében aránylag rövid lefolyású és nem hátráltat napi feladataink elvégzésében. A tünetek enyhítésére léteznek ecsetelők és öblögetők (a leghatékonyabbak csersavat, illetve lidokaint is tartalmaznak), valamint természetes és orvosi megoldások. Amennyiben a fekélyek túlzottan nagyok és nem látszik javulás, érdemes szakemberhez fordulni!