Fontos szerepet játszhatnak a szorongáshoz és a depresszióhoz társuló viselkedési változások kialakulásában a bélbaktériumok – derült ki a McMaster University kutatóinak tanulmányából. A maga nemében egyedülálló kísérlet összefüggést talált a korai életkorban jelentkező stressz, a bélflóra működése, és a viselkedési minták között.
Egereken elvégzett kísérletek során korábban már kimutatták, hogy a korai anyai elválasztás hatására a kifejlett egyedeknél megváltoztak a stressz válaszok, szorongás, depressziószerű viselkedés, illetve bélrendszeri zavarok alakulnak ki. Ezeket az összefüggéseket vizsgálták a kanadai McMaster University szakemberi, akik az újszülött kísérleti egereket három napos koruktól 21 napos korukig minden nap három órára elválasztottak az anyjuktól. A Nature Communications szaklapban megjelent tanulmányukban igazolták, hogy a komplex bélflórával rendelkező egereknél a szorongás és a depressziós viselkedés jelei mutatkoznak, valamint megemelkedik a korikoszteron –stresszhormon– szintje. Ezen kívül az állatoknál bélműködési zavar is jelentkezett: a tudósok közvetve mérték a vastagbél nyálkahártyájához köthető egyik fontos neurotranszmitter, az acetilkolin kibocsátását, amely felelős a bélmozgásokért, valamint a bél áteresztőképességéért. Ezt követően megismételték a kísérletet, azonban ezúttal csíramentes, kifejlett bélflóra nélküli egerekkel. Ezúttal is megváltozott a rágcsálók stresszhormon szintje és kimutathatóak voltak a bélműködési zavarok, ugyanakkor a szorongás vagy depresszió egyáltalán nem jelentkezett. Mindez arra utal, hogy ebben a kísérleti modellben a szorongás és a depresszió kiváltásához szükség van bélbaktériumokra, illetve a bélflóra meglétére. A kísérlet folytatásában, a kontroll egerekben és az anyjuktól elválasztott csíramentes egerekben kifejlődő bélflórát vizsgálták: kiderült, hogy a kontroll egerekhez képest a csíramentes egerekben egy specifikus, más összetételű és anyagcsere aktivitást mutató bélflóra jött létre, ami együtt járt a szorongással és a depressziószerű viselkedéssel.
A kutatók reményei szerint a tanulmányban bemutatott kísérleti eredmények segítenek megérteni, hogy alakíthatja a bélflóra a viselkedést.
Segíthetnek a probiotikumok
Ahogyan a kísérletet irányító Premysl Bercik fogalmazott, ezek után a kérdés az, hogy az egerek esetében bebizonyosodott összefüggések érvényesek-e az emberre. Mint rámutatott, számos tanulmány kimutatta, hogy az embereknél az élet korai szakaszában elszenvedett stressz, a szülői elhanyagolás vagy bántalmazás a későbbiekben pszichiátriai rendellenességekhez vezethet. Amennyiben a kutatási eredményeket az emberek esetében is sikerül igazolni, ez azt jelentené, hogy a jótékony bélbaktériumokat tartalmazó probiotikumok, vagy a speciális étrend használatával megelőzhetőek, illetve kezelhetők lennének a korai stressz egészségügyi következményei.
Forrás: http://www.gutmicrobiotawatch.org