K-vitamin: miért nélkülözhetetlen?

A K-vitamint a testünk rövid időre képes elraktározni, illetve a probiotikus baktériumok segítségével előállítani, ezért általában mindig megfelelő mennyiség áll a rendelkezésünkre. Ha mégis pótolnunk kell, a megfelelő ételek vagy táplálékkiegészítők segítségével ezt könnyen megtehetjük. Milyen élelmiszerekben található K-vitamin, és honnan tudhatjuk, hogy hiányt szenvedünk belőle?

Ahhoz, hogy a vérünk szükség esetén képes legyen a gyors alvadásra, elengedhetetlen a zsírban oldódó K-vitamin, más néven fillokinon jelenléte. E mellett szerepet kap a sejtek növekedésében, a máj méregtelenítésében, hozzájárul a csontok és az érrendszer, így a szív egészségéhez, fokozza az inzulintermelést, valamint segíthet a rák és a szellemi leépülés elleni küzdelemben. Legfontosabb hatása, hogy rövid idő alatt visszaállítja a kalciumegyensúlyt.

Valójában kétféle K-vitamin létezik, a K1-vitamint a növények fogyasztásával vihetjük be a szervezetünkbe, a K2-vitamint viszont a bélflóránk jótékony, probiotikus baktériumai állítják elő. Ebből következik, hogy a K-vitamin hiányát alapvetően a nem megfelelő táplálkozás, illetve a vastagbélben felhalmozódó méreg- és salakanyagok, vagy a hosszantartó antibiotikum kúra miatt, rosszul működő bélflóra okozhatja. Hasonló következménye lehet az anyagcsere- és felszívódási zavaroknak, amelyeket számos esetben a vastagbélgyulladás, vagy más vastagbélbetegségek váltanak ki.

A K-vitamin és véralvadás

Amikor vérzéssel járó sérülést szenvedünk, a K-vitamin nélkül könnyen elvérezhetnénk. Ez a vitamin ugyanis részt vesz a vérzést megszüntető véralvadási faktorok egy részének aktiválásában, elősegíti a vérsejtek összetapadását. Ha elégtelen a K-vitamin mennyisége, a véralvadás ideje jelentősen megnőne, illetve vérzékenység alakulna ki. Ez az oka annak, hogy a nagyobb mennyiségben fogyasztott K-vitamin hatására a véralvadásgátlók (gyógyszerek) hatékonysága jelentősen csökkenhet.

Csontritkulás ellen

A K-vitamin, és különösen a K2-vitamin a csontritkulás megelőzésében, illetve a csontritkulásos állapot kezelésében, a tünetek enyhítésében is jó szolgálatot tehet. Ennek oka, hogy közreműködik a csontképzésben: szabályozza a kalcium-anyagcserét, ezen keresztül pedig fokozza a kalcium beépülését a csontokba. További jótékony hatása, hogy aktiválja az ásványi anyagokat (így a kalciumot is) a csontokban megkötő osteocalcin nevű fehérjét. Sőt, a K2-vitamin gondoskodik arról, hogy a kalcium ne távozzon a csontokból, illetve „visszafogja” a természetes csontbomlási folyamatokat, ezáltal akadályozza a kóros csontritkulást. Azt is tudnunk kell azonban, hogy a csontritkulás ellen a K-vitamin a D-vitaminnal együtt bizonyul a leghatékonyabbnak.

Védi a szívet és az érrendszert

A szív- és érrendszeri megbetegedések jelentős részét az érfalra tapadó kalcium váltja ki. Ezért lehet segítségünkre a megelőzésükben és a kezelésükben a K2-vitamin, ami nem csupán a kalcium csontokba juttatásában működik közre, hanem egyúttal megakadályozza az erekben és a lágyszövetekben történő lerakódását. Ebből következik, hogy a K-vitamin elégtelen mennyisége összekapcsolható az érelmeszesedéssel, és az ebből adódó betegségekkel, például a szívinfarktussal. A meszesedés ráadásul más kórok kockázatát is növeli, ilyen a vesekő, az ízületi gyulladás vagy a bőr gyorsabb öregedése. A kalciumot a csontokban tartó K2-vitamin pótlásával a meszesedés egyrészt megelőzhető, másrészt lassítható és valamelyest visszafordítható.

Rák és K-vitamin

Számos kutatás támasztja alá a K-vitamin rákellenes tulajdonságait. Ebben a tekintetben is a K2-vitamin a hatásosabb, ami többek között fokozhatja az apoptózist (programozott sejthalál) a rákos sejtekben, főleg a májrák, a melanóma, a leukémia és a nyirokrák esetében.

Hogyan pótoljuk?

K1-vitamin a zöld levelű zöldségekben, például a kelkáposztában található meg nagy mennyiségben, míg a K2-vitamin elsősorban a libamáj fogyasztásával pótolható. Lényeges, hogy mivel zsírban oldódik, a K-vitamin felszívódását olajokkal (ilyen az olívaolaj) javíthatjuk.

K1-vitamint tartalmazó élelmiszerek:

• Kelkáposzta
• Spenót
• Káposzta
• Mángold
• Petrezselyem
• Brokkoli
• Kelbimbó
• Uborka
• Aszalt szilva

K2-vitamint tartalmazó élelmiszerek:

• Natto (erjesztett szója)
• Erjesztett tejtermékek
• Belsőségek (libamáj)
• Tojás sárgája

Méregtelenítés és probiotikumok

A K2-vitamin előállításában a bélflóra jótékony (probiotikus) baktériumai működnek közre. Amennyiben a számuk csökken, a vitamintermelés sem lehet megfelelő. A bélflóra egyensúlyának felbomlását általában a vastagbélben felhalmozódó méreg- és salakanyagok okozzák, rövid távon az antibiotikumos kúrák állhatnak a hátterében. Ebből következik, hogy a béltisztítás és méregtelenítés, valamint a probiotikus baktériumok (probiotikumok) fokozott bevitelének hatására, a K2-vitamin termelés is helyreállhat.

Tudtad?

Férfiaknak napi 120 mikrogramm, nőknek 90 mikrogramm K-vitamin a napi ajánlott mennyiség. Ehhez libamájból elegendő 3 dekát, kemény sajtból 15 dekát megenni.

Figyelem!

Véralvadásgátló gyógyszerek szedésekor, a véralvadást elősegítő K-vitamint nem szabad túlzott mennyiségben fogyasztani, figyelni kell az arányokra. Véralvadásgátló az E-vitamin is, míg az A-vitamin akadályozza a K-vitamin hasznosulását. A terhes nők a várandóság utolsó heteiben inkább tartózkodjanak a plusz K-vitamin beviteltől.