A bruxizmus a főként éjjel előforduló hangos fogcsikorgatást, illetve a túlzott fogösszeszorítást jelöli. A tünetek általában már gyermekkorban jelentkeznek, megszüntetésükhöz az esetek nagy részében fogászati ellátásra van szükség.
A gyermekeket is érintő bruxizmus nem más, mint a fogak önkéntelen görcsös összeszorítása, illetve az ezzel sokszor együtt járó fogcsikorgatás. Úgynevezett parafunkcionális megnyilvánulás, amely, például a körmök, ceruzák rágcsálásával, vagy a szájszélek harapdálásával szemben, kényszeres kiegészítő, nem természetes mozgás. A fogcsikorgats általában éjszaka, alvás közben jelentkezik, megszüntetéséhez tisztában kell lenni a kiváltó okokkal.
Gyerekeknél gyakori
Általában gyermekeknél figyelhető meg a fogak görcsös összeszorításával, valamint csikorgatásával járó bruxizmus, amely már rövid idő alatt súlyosan károsíthatja a rágószerveket. Ennek oka, hogy a hátsó rágófogaknak ilyenkor négyzetcentiméterenként akár 40 kilogrammos koordinálatlan nyomást kell elviselniük. Fontos tehát a fogcsikorgatás mielőbbi felismerése, amit azonban hátráltat, hogy a tünetek legtöbbször éjszaka, alvás közben jelentkeznek.
Elkopnak, kiesnek a fogak
A fogcsikorgatás nem csupán a fogakat, hanem a fogínyt, az állkapcsot, a rágóizmokat és a halántékcsonti-állkapcsi ízületeket is jelentősen megterheli. Emiatt a fogak megkophatnak, a tejfogakból akár milliméterek tűnhetnek el, szélsőséges esetekben idővel szinte teljesen felőrlődhetnek. Más jellegű elváltozást okozhat a fogak túlzott összeszorítása, amely a kisebb mértékű kopás mellett elsősorban a fogfelszín zománcát károsítja. Az így kialakuló parányi repedések sérülékenyebbé, a kórokozókkal szemben védtelenebbé teszik a fogakat. A bruxizmus mindkét változata erősen megterheli a fogínyt, amely az állandó irritáció hatására könnyebben begyulladhat, valamint fokozatosan veszít megtartó képességéből. Ez végül a fogak meglazulásához, majd elvesztéséhez vezethet.
Izomfájdalom és fejfájás: a fogcsikorgatás is okozhatja
Nem tesz jót a rágóizomzatnak az erőteljes fogcsikorgatás és fogszorítás. Ezek az izmok ugyanis normális esetben napi néhány órát „dolgoznak” – evés, beszéd –, a fennmaradó időben pihenniük kellene. A bruxizmus miatt éjszakánként azonban különmunkára vannak fogva, ezért megfájdulhatnak, begyulladhatnak. Az állkapocs folyamatos, oldalirányú mozgatása (fogcsikorgatás), vagy az erőteljes összeszorítás a nyaki- és a vállizomzatra is kihat. Ez az oka annak, hogy a bruxizmusban szenvedő gyerekek sokszor fejfájással ébrednek. Nincsenek biztonságban a halántékcsonti-állkapcsi ízületek sem, ezek az ízületek szintén könnyen válhatnak gyulladttá vagy sajgóvá a fogcsikorgatás és a fogösszeszorítás hatására. Sőt, a nyomás az ízületek közötti porcot is kimozdíthatja a helyéről: kezdetben a száj kinyílásakor egy apró, pattanó hang hallatszik, később a száj mozgásképessége folyamatosan csökkenhet. Könnyen előfordulhat – orvosi beavatkozást igénylő – szájzár is.
De miért alakul ki?
A közhiedelemmel ellentétben a bruxizmust nem csak a stressz, vagy a szorongás, esetleg elfojtott agresszió okozhatja. Éppen ezért, az éjszakai fogcsikorgatás jelentkezésekor először érdemes fogorvoshoz fordulni, a betegség háttérben ugyanis a fogak nem szabályos növekedése is állhat. Amennyiben a fogkörív a fogak eltérő hossza, vagy az állkapocs nem megfelelő helyzete miatt nem zárul rendesen, a szervezet önkéntelenül a hosszabb fogak folyamatos koptatásával igyekszik ezt a hiányosságot korrigálni. Ráadásul a hiperaktív gyerekeknél gyakori az éjjeli fogcsikorgatás, hiszen ők még ekkor sem tudnak teljesen ellazulni. Előfordulhat, hogy a bruxizmus valóban lelki tényezők következményeként alakul ki, ilyenkor sok türelemmel, odafigyeléssel – esetleg szakértő bevonásával –, és főképpen a kiváltó probléma megszüntetésével, maga a betegség is orvosolható.
Tudtad?
A bruxizmus általában 6-12 év között jelentkezik, az esetek többségében lassanként, magától elmúlik.