A Parkinson-kór egyre elterjedtebb betegség, amely világszerte több millió embert érint. Általában idősebb korban jelentkezik – a 60 éven felettiek egy százaléka szenved a Parkinson-kór következményei miatt –, a betegek egy százaléka harminc, öt százaléka pedig negyven éves kora előtt tapasztalja először a tüneteket. Bár környezeti okai is lehetnek, a Parkinson-kór nagyobb eséllyel alakul ki azoknál, akiknek a családjában már előfordult a betegség.
Egyelőre nem lehet pontosan tudni, miért alakul ki a Parkinson-kór, ezért is jelentős az a felfedezés, amely kimutatta az összefüggést a bélflóra állapota, illetve egyes bélbaktériumok száma, és a betegség között. A Helsinki Egyetem (Helsingin yliopisto) és a Helsinki Központi Egyetemi Kórház (Helsingin seudun yliopistollinen keskussairaala) kutatói, 72 Parkinson-kórban szenvedő, és 72 egészséges páciens bélflóráját hasonlították össze. Megállapították, hogy az egészséges bélflóra összetételéhez képest, a Prevotellaceaek családjába tartozó baktériumok száma 77,6 százalékkal volt alacsonyabb – vagy akár teljesen hiányoztak − a Parkinson-kórban szenvedőknél. A finn tudósok egy másik baktériumcsalád, az Enterobacteriaceae baktérium esetében kimutatták, hogy jelenléte összefüggésbe hozható a betegség alatt fellépő tartási instabilitással, egyensúlyvesztéssel, és a járási nehézségekkel. Kiderült ugyanis, hogy minél nagyobb koncentrációban vannak jelen a bélflórában az Enterobacteriaceae baktériumok, annál rosszabbak a beteg motorikus funkciói. Mindebből arra lehet következtetni, hogy a bélflóra összetétele jelentős szerepet játszik a Parkinson-kór, valamint a betegséggel járó mozgási nehézségek kialakulásában. Az Enterobacteriaceae és a Prevotellaceaek baktériumok számának ismeretében könnyebben és pontosabban meghatározható a Parkinson-kór súlyossága, így az alkalmazott kezelés hatékonyabb lehet. A kutatási eredmények azért is rendkívül fontosak, hiszen előrevetítik, hogy a bélflóra egészségének helyreállítása, az egyes bélbaktériumok számának csökkentése, illetve növelése, hozzájárulhat a betegség megelőzéséhez és gyógyításához. Ehhez azonban arra is fényt kell deríteni, miért csökken drasztikusan a Prevotellaceae, és miért emelkedik meg az Enterobacteriaceae baktériumok száma.
A bélflóra egészségének megőrzése
Ne feledjük, hogy az immunsejtek 80 százaléka az emésztőrendszerben található, ezért a bélflóra állapota közvetlenül befolyásolja a szervezet védekezőképességét. Az orvosok azt javasolják, hogy a bélflóra egyensúlyának fenntartása, illetve visszaállítása érdekében, szabaduljunk meg káros szokásainktól, elsősorban a dohányzástól és a túlzott alkoholfogyasztástól, valamint minél többet mozogjunk. Az egészséges táplálkozás is hozzájárul a bélflóra egészségéhez: tartózkodjunk a zsíros ételektől, a fehér cukortól, a fehér liszttől, ne fogyasszunk kész- és félkész élelmiszereket. Ezek helyett növeljük a rostbevitelt, a vízben oldódó rostok (pektin, béta-glükán, inulin) ugyanis a jótékony bélbaktériumok legfontosabb táplálékai. Ilyen rostokat tartalmaz többek között az alma, az articsóka, a csicsóka, a spárga, a szilva, a póréhagyma, a banán, a gyógygombák (pl. a shiitake), a hagyma, a bab, a zabpehely és a borsó. Figyeljünk arra is, hogy fogyasszunk minél több probiotikumot, probiotikus élelmiszert, joghurtokat, savanyú káposztát, kefirt, erjesztett sajtokat, miso levest, kovászos uborkát. A bélflóra egyensúlyának fenntartásában a jó minőségű táplálékkiegészítők segítségét is igénybe vehetjük.
Tudtad?
Nagyon fontos a rendszeres méregtelenítés és a béltisztítás, illetve az is, hogy évente legalább egyszer, csináljunk végig egy féregtelenítőkúrát. Bár az emésztőrendszerben megtelepedő paraziták sokszor nem okoznak nyilvánvaló tüneteket, ám a bélflóra egyensúlyát könnyen felborítják. Az elszaporodó káros baktériumok illetve a probiotikus baktériumok hiánya pedig más betegségek mellett a Parkinson-kór kialakulásához is hozzájárulhat.
Hivatkozások:
https://www.ncbi.nlm.nih.gov/pubmed/25476529
http://www.med.helsinki.fi/english/news/2014/20141211_parkinson.html