A folsav és a folátok a B-vitaminok csoportjába tartoznak, általában B9-vitaminként, vagy magzatvédő vitaminként ismerik őket. A babát várók számára nagyon fontos a fokozott bevitele, ezzel számos, terhesség alatt kialakuló magzati elváltozás kiküszöbölhető.
Mindenekelőtt tudni kell, hogy mi a különbség az egyaránt a B-vitaminok csoportjába tartozó folsav, és a folátok között. A folátok bizonyos élelmiszerekben természetes formában vannak jelen, míg a folsav egy olyan szintetizált molekula, mellyel bizonyos táplálékokat, táplálékkiegészítőket gazdagítanak. Míg a természetes folátok általában könnyen felszívódnak, a folsav hasznosulása egy génmutáció miatt az emberek felénél nem tökéletes.
Nélkülözhetetlen vitaminok
A folsav és a folátok minden ember számára nélkülözhetetlenek, részt vesznek a DNS, valamint RNS szintézisében és működésükben. Ebből adódóan, hozzájárulnak a differenciálódó és gyorsan szaporodó sejtek –például a vér, vagy a bőr sejtjei− képződéséhez. Magzatvédő vitaminként különösen fontos szerepet töltenek be a gyors növekedéssel járó gyermekkor, és a magzati fejlődés időszakában. Ezért elengedhetetlen a folsav, illetve a folátok fokozott bevitele a terhesség alatt, amikor az embrióban elkezdenek osztódni a sejtek, és kialakulnak az első, kezdetleges szervek.
Bajt okoz a hiányuk
A folsav-, illetve a foláthiány megnöveli a magzati deformációk kialakulásának kockázatát. Ezek közül a leggyakoribb az agy- és koponyacsont rendellenességet, valamint nyitott hátgerincet okozó nem megfelelő idegcső −velőcső− záródás. Előfordulhat, hogy a hiányállapot miatt a gyermek szív- és érrendszeri problémákkal, végtagrövidüléssel, vagy ajak deformációval születik.
A European Surveillance of Congenital Anomalies (Veleszületett Rendellenességek Európai Nyilvántartási Szervezete, EUROCAT) 2010-ben közzétett felmérése szerint az európai újszülöttek között ezer babából húsznál találtak folsav- és foláthiány miatt jelentkező deformációkat.
Gyermek-, illetve felnőttkorban a folsav és a folátok elégtelen bevitele összefüggésbe hozható az érrendszeri betegségek, a vérszegénység, a vastagbélrák, illetve a stroke kialakulásával.
Már a fogantatás előtt is szedni kell
A magzatvédő vitamin szedését már a tervezett terhesség előtt, a fogantatást megelőzően meg kell kezdeni. Erre azért van szükség, mert bár a szervezet nem tárolja el ezeket a vitaminokat, azt senki sem tudja pontosan, mikor fog teherbe esni – természetesen kivétel ez alól a művi megtermékenyítés. A folsav szempontjából a magzati fejlődés legfontosabb szakasza a 15. naptól kezdődik: ekkor indul meg a központi idegrendszer, és az idegcső kialakulása. Ezért fontos, hogy az magzat már az első pillanatoktól el legyen látva megfelelő mennyiségű egészségvédő vitaminokkal.
Fontos az étrend
Gyerekeknek napi 20-200, felnőtteknek 200, a terhesség alatt és azt megelőzően 400-600 mikrogramm folsav fogyasztása javasolt. Gazdag természetes forrás az összes sötétzöld levelű zöldség, a spárga, a retek, az articsóka, a káposztafélék, a gabonapelyhek, a hüvelyesek, a mángold, a paradicsom, a spenót, a brokkoli és a bors, a gyümölcsök közül a citrusfélék –narancs, mandarin, citrom, stb.−, az avokádó és a kivi. Szintén tartalmaz folsavat a mandula, a mogyoró, a dió, a tojás, a tészták, valamint a pékáruk. Mivel pusztán a táplálékkal –főképpen télen– általában nem tudunk megfelelő mennyiségű folsavat bevinni a szervezetünkbe, a hiányt folsavtartalmú étrend-kiegészítőkkel pótolhatjuk. A napi szükséges folátmennyiség felénél lényegesen több folsavat azonban nem javasolt fogyasztani.
Ne feledjük, hogy a folsav és a folátok hőérzékenyek, azaz sütés, főzés hatására szinte teljesen lebomlanak, elveszítik jótékony hatásukat.
Nem szabad túlzásba vinni
Bár a folát és a folsav vízben oldódó vitamin, tehát nem lehet túladagolni, napi 1000 mikrogrammnál ne juttassunk többet a szervezetünkbe. Ekkora mennyiség ugyanis már akadályozhatja a cink hasznosulását, elfedheti a B12-vitamin hiányából adódó tüneteket, valamint emésztési zavarokat, gyomorfájást, bőrkiütéseket válthat ki.
Tudtad?
A folát, folsav szavak a latin folium −levél− szóból származnak. Amerikában, a negyvenes években Roger J. Williams és Herschel K. Mitchell kutatók használták először az elnevezést, amikor folátban gazdag spenótból készült kivonattal kezelték a vérszegénységet.