Már eddig is tényként fogadták el a kutatók, hogy a stressz, a helytelen táplálkozás és a mozgásszegény életmód negatívan befolyásolja a bélflóra összetételét. Egy új kutatás szerint a modern életvitel akadályozza a jótékony baktériumok emberek közötti továbbadását.
A bélflóra több százmilliárd mikroorganizmusból, jótékony és káros baktériumokból, gombákból, illetve vírusokból épül fel. Akkor működik megfelelően, ha a hasznos baktériumok aránya legalább 60-70 százalék. Amennyiben a bélflórában túlsúlyba kerülnek a káros mikroorganizmusok, különböző hiánybetegségek, emésztési zavarok jelentkeznek sőt, akár súlyosabb betegségek is kialakulhatnak. Ennek oka, hogy a bélflóra számos létfontosságú élettani folyamatban vesz részt, valamint magában foglalja az immunrendszer hetven százalékát.
Az egészséges bélflóra szerepe
- Támogatja az anyagcserét és az emésztést
- Segíti a szénhidrátok lebontását
- Baktériumai közreműködnek a K-, a B7 és a B12-vitamin előállításában
- Szabályozza az immunrendszer működését
- Gátolja a mérgek felszívódását és a káros baktériumok túlszaporodását
- Aminosavakat termel
- Megakadályozza a vastagbélgyulladást és a bélrendszer daganatainak kialakulását
- Megelőzi a gyulladásos autoimmun betegségeket (pl. lupus)
- Emésztőenzimeket termel
- Hozzájárul a kalcium, vas, és a magnézium hasznosulásához
Kényes egyensúly
A bélflóra legnagyobb ellensége a modern életvitel: a helytelen táplálkozás, egyes gyógyszerek, a kávé, az alkohol és a dohányzás, valamint a stressz egytől-egyig hozzájárul a jótékony baktériumok számának csökkenéséhez, ami a bélflóra egyensúlyának felborulásához vezet. Bár az összefüggéseket már eddig is ismerte a tudomány, a konkrét kiváltó okokra eddig nem volt egyértelmű magyarázat. Ezen változtathat a Cell Reports szaklapban megjelent tanulmány, amely szerint a nyugati világra jellemző életstílus azáltal csökkenti a bélflórát felépítő baktériumok változatosságát, hogy korlátozza a baktériumok átadásának képességét egyik emberről a másikra.
Pápuák és amerikaiak
Pápua Új-Guinea a világ egyik legkevésbé urbanizált országa. A University of Alberta Department of Agricultural, Food & Nutritional Science kutatói éppen ezért döntöttek úgy, hogy a pápuák székletmintáit hasonlítják össze az Egyesült Államokban élő emberek székletével. Kiderült, hogy bár a legtöbb fontos baktérium mindkét populációban megtalálható, ötven törzs azonban hiányzik az amerikaiak többségéből. A tudósok megállapították, hogy a pápuáknál a bélflóra alakításában az egymás között továbbadott baktériumok a dominánsak, ezek fokozzák a bélflóra összetételének sokszínűségét, míg ugyanez az amerikaiak esetében sokkal korlátozottabban jelentkezik. Mindezt valószínűleg az okozza, hogy a kevésbé iparosodott országokban, mint amilyen Pápua Új-Guinea, nem megfelelő a hulladékok kezelése, így az élelmiszerekbe, és különösen a vízbe, sokkal több baktérium kerül. Hozzájárul a nyugati ember kevésbé változatos bélflórájához az étkezés is: a finomított, alacsony rosttartalmú, ugyanakkor fehérjében és szénhidrátokban gazdag élelmiszerekre épülő étrend miatt számos baktériumtörzs nem képes a szaporodásra. A kutatók abban bíznak, hogy az életmód és a bélflóra összetételének viszonyának további vizsgálata segíthet a betegségek gyógyításában, illetve a megelőzésükben.
Tudtad?
A kevésbé sokszínű bélflóra számos betegség kialakulásával is összefüggésbe hozható. Ezek közül a legfontosabb az 1. típusú diabétesz, a kóros elhízás, az allergiák, a Crohn-betegség, a lisztérzékenység, a vastagbélgyulladás és a vastagbélrák.