Autoimmun betegségek – Amikor segíthetnek a probiotikumok

Leegyszerűsítve, az autoimmun betegségek lényege, hogy az immunrendszer veszélyforrásként kezeli, és ezért megtámadja a szervezet saját sejtjeit. Pontos oka nem ismert, egyes baktériumok azonban növelheti az autoimmun reakció kockázatát. Ha ismerjük ezeket a mikroorganizmusokat, nagyobb eséllyel kerülhetjük el a nagyobb baj kialakulását.

Autoimmun betegségekről akkor beszélünk, amikor az immunrendszer tévesen, idegennek tekinti a test valamilyen molekuláját, vagy struktúráját, ilyenkor a szervezet tulajdonképpen önmagát támadja meg. Konkrét okot szinte soha sem lehet meghatározni, rendszerint többféle tényező áll a panaszok mögött. Az autoimmun betegségeket kiválthatják allergiák, örökletesség, a helytelen életmód és étrend, környezeti problémák, stresszes állapot, szervi elváltozások, sejtmutációk. Ide tartoznak egyes baktériumok is, amelyek az immunrendszer „összezavarásával” helytelen immunválaszt váltanak ki. Gyakori autoimmun betegség az 1-es típusú cukorbetegség, a lupus és a cöliákia.

Ezek a baktériumok veszélyesek

Mielőtt felsorolnánk az immunrendszerünkre legkárosabb baktériumokat, ismét meg kell jegyeznünk, hogy az autoimmun betegségek több tényezősnek tekintendők, azaz a baktériumos fertőzés csak az egyik faktor, amely elindíthatja a kóros folyamatot.

• Staphylococcus aureus: a mikroorganizmusok közül, ezt a baktériumot tartják az autoimmun betegségek egyik leggyakoribb „társ” okának. Általában a légutakban kolonizálódik – de előfordulhat a bőrön, a vizeletkiválasztó- és a nemi szervekben –, világszerte az emberek zömében megtalálható. Az egészséges hordozók teljesen tünetmentesek. Ha viszont a bélflóra természetes egyensúlya felborul, és a Staphylococcus aureus elszaporodik, ezzel az autoimmun betegségek kockázata is megnő. Bár furcsának tűnhet, ezt a baktériumot főleg korházakban „szerezhetjük be”.
• Klebsiella pneumonia: ahogy a neve is sugallja, a légzőszerveket és különösen a tüdőt támadja meg. Ennek ellenére egyéb helyeken is képes fertőzést okozni, például a húgyutakban. A Klebsiella pneumonia összefüggésbe hozható a spondylitis ankylopoetica (SPA) autoimmun betegséggel, valamint a Bechterew-kórral, ami a gerinc és a sacroiliacalis ízületek (a keresztcsont és a csípőcsontok között, két oldalon található) krónikus gyulladása, hosszú távon a gerinc teljes elmerevedésével járhat. A baktérium okozta fertőzés a bélrendszert is érintheti. A kutatások szerint a Klebsiella pneumoniae elszaporodása krónikus bélgyulladást okoz, valamint részt vesz a Crohn-betegség kialakulásában. Ez a kórokozó szintén előszeretettel tanyázik a kórházakban.
• Escherichia coli és a Mycobacterium avium paratuberculosis (MAP): ez a két baktérium is összefüggésbe hozható a Crohn-betegség kialakulásával. Az Escherichia coli egy olyan baktérium, amely szájon át, az ürülékkel terjed, tehát főként kezünkkel vagy fertőzött ételekkel, italokkal visszük be szervezetünkbe. A MAP főként a kérődzőkre nézve veszélyes, esetükben gyakran tuberkolózist okoz. A baktérium a beteg állatokról az emberre is átterjedhet. Ellenállhat a pasztőrözési folyamatoknak, ezért a tej, tejtermékek, kevéssé sült húsok fogyasztásával bárki elkaphatja. A MAP, a Crohn-betegségen kívül, felelőssé tehető az 1-es típusú diabétesz, és a reumás ízületi gyulladás kialakulásáért is.
• Enterococcus gallinarum: bár az enterococcus baktériumokkal a természetben gyakran találkozhatunk – szinte minden gerinces hordozójuk, beleértve az embert is –, ez a fajta igen ritka. Leggyakrabban a kórházakban, elfekvő osztályokon találkozhatunk vele, széklettel terjed. Főként az idősekre, betegekre veszélyes, igazán csak a már legyengült szervezetben képes hatékonyan szaporodni. Leggyakrabban a húgyutakat támadja meg, de okozhat lupust is, ami egy rendkívül kellemetlen, autoimmun bőrbetegség. Mint minden enterococcus fajta, igen ellenálló a penicillin tartalmú antibiotikumokkal szemben.

Hogyan segíthetnek a probiotikumok?

Mivel a baktériumok és az autoimmun betegségek között kimutatható a kapcsolat, a kezelés során a probiotikumok jó szolgálatot tehetnek. Ezek a jótékony, probiotikus baktériumok egyrészt akadályozzák a káros mikroorganizmusok elszaporodását másrészt, a bélflóra egyensúlyának fenntartásával, illetve visszaállításával az immunrendszer működését is pozitívan befolyásolják. Probiotikumokhoz juthatunk az erjesztett tejtermékek, a kovászos uborka, a savanyú káposzta fogyasztásával, a kiegyensúlyozott bevitelt a probiotikus étrend-kiegészítők szedésével biztosíthatjuk. Ne feledkezzünk meg a jótékony baktériumok táplálékáról, a prebiotikus rostokról sem!

Szintén nagyon fontos a személyes higiéniai szabályok szigorú betartása, főként, ha korházakban, rendelőkben fordulunk meg. Az autoimmun betegségek megelőzéséhez a gyakori tisztálkodás, kézmosás is hozzájárulhat, hiszen a baktériumok főleg szájon át, vagy valamilyen testnyíláson keresztül jutnak szervezetünkbe. A friss gyümölcsöket és zöldségeket mindig alaposan megmosva fogyasszuk őket (még akkor is, ha nem lettek permetezve, mert beteg állatok fertőzhették őket össze), a húsokat minden esetben alaposan átsütve fogyasszuk.

Mit mondanak a tudósok?

A Yale Egyetem kutatói kimutatták, hogy egyes autoimmun betegségekben szenvedők májában jelen van az Enterococcus gallinarum baktérium, amely a bélben, a lépben és a nyirokcsomókban is megjelenhet. Antibiotikum, illetve oltás beadásával, egérkísérletekben sikerült elnyomni az autoimmun reakciókat azáltal, hogy a baktérium szaporodását akadályozták. A Kozép-floridai Egyetem tanulmányából kiderül, hogy a MAP azokban az alanyokban indítja be a reumás autoimmun betegségek kialakulását, akiknél a PTPN2 és a PTPN22 gének eltérőek a szokványostól. Ez a két gén részt vesz a molekula tolerancia fenntartásában, mutációjuk felelős lehet a tolerancia hiányáért.