Mint általában a csonthéjas magok, a pisztácia is igazi csemege. Ennél is fontosabb azonban, hogy bőségesen tartalmaz egészségvédő tápanyagokat, többek között segít megelőzni a szív- és érrendszeri megbetegedéseket, védi a szemet, valamint antioxidáns és rákellenes hatásokkal rendelkezik. Nem mindegy azonban, hogy mennyit fogyasztunk belőle, ugyanis a pisztáciának magas a kalóriatartalma, illetve allergiás reakciókat is kiválthat.
A pisztácia az Ázsiából származó, akár tíz, tizenkét méter magasra megnövő Pistacia vera fa termése. A növény valódi matuzsálemi kort is megélhet, egyes példányok kora meghaladja a háromszáz évet. Európába az arabok révén került a belül zöldes-lilás árnyalatú, vékony hártyával fedett csonthéjas gyümölcs, amelyet általában augusztustól októberig szüretelnek. Nem tartozik a legolcsóbb termések közé, aminek elsődleges oka, hogy a pisztácia fa csak kétévente terem. Amikor érett, a pisztácia csonthéja kicsit megnyílik: külleme miatt sok helyen vidám, vagy mosolygós gyümölcsnek is nevezik. A leggyakrabban csak ropogtatnivalóként vagy salátákra szórva fogyasztjuk, a mediterrán és arab konyha azonban sokkal szélesebb körben használja: készülnek vele sütemények, fagylaltok sőt, a híres olasz mortadella felvágott egyik elengedhetetlen alapanyaga. Szerencsére frissen, vagy pörkölve egyre gyakrabban kerül asztalunkra, így jótékony összetevőinek köszönhetően hozzájárulhat egészségünk megőrzéséhez.
Egészséges pisztácia
Mint általában a csonthéjas magvak, a pisztácia is bővelkedik egyszeresen telítetlen zsírsavakban, amelyek csökkentik a vér LDL (rossz) koleszterinszintjét. Ennek köszönhetően a pisztácia fogyasztása mérsékli a szív- és érrendszeri betegségek kialakulásának kockázatát, valamint hozzájárul tüneteik enyhítéséhez. Ezek a zsírsavak −arginin, aszparaginsav, glutaminsav, fenilalanin, szerin, valin, treonin, tirozin, lizin, leucin, hisztidin, izoleucin, glicin, prolin, triptofán, cisztin, alanin és metionin− nem csak szívünket óvják: a pisztácia vitaminjai –A,- B1-, B2-, B3-, B5-, B6-, C-, E- és K-vitamin− segítségével táplálják és ápolják a bőrünket. Száraz, hámló bőr esetén kifejezetten áldásos lehet. A pisztácia bőven tartalmaz ásványi anyagokat, ezek közül a fontosabb a kalcium, foszfor, kálium, vas, cink, magnézium, mangán, szelén, fluor és a réz. A réz elősegíti a vas felszívódását, tehát fokozza a vörösvérsejtek termelődését, ezáltal a vérszegénység egyik leghatékonyabb ellenszere. A pisztáciában lévő A-vitamin, a vas, a foszfor és az izoflafonoidok együttesen erősítik az idegrendszert, megóvnak a korai demenciától, és az agy degeneratív betegségeivel szemben. Mivel a pisztácia védi a szem egészségét, ezért segítségével lassítható a korral járó látáscsökkenés, valamint a már kialakult elváltozások mértéke enyhíthető. Antioxidánsai megkötik a káros szabad gyököket, ennek köszönhetően a pisztácia akadályozza a bőr idő előtti öregedését, a gyulladások, a szív- és érrendszeri betegségek, valamint a rák kialakulását (a pisztácia a tüdőrák esetében különösen hasznos lehet). Antibakteriális, gombaellenes és sejtmegújító tulajdonságai révén részt vesz az irritált bélrendszer állapotának helyreállításába, ahogyan fertőtleníthetjük vele szájüregünket is. Sőt, pár szem pisztácia a szaggató fogfájást is képes csillapítani. Nem tartalmaz nátriumot, ezért frissen a magas vérnyomásban szenvedők is bátran fogyaszthatják.
Néha csak mértékkel
A pisztácia, mint minden csonthéjas gyümölcs, allergiás reakciókat válthat ki. Fogyókúrák alkalmával, szintén bánjunk csínján a fogyasztásával, mivel 100 g pisztácia nagyjából 600 kalóriát tartalmaz, amelynek nagy részét −56%− zsírok, −27%− szénhidrátok és −18%− fehérjék teszik ki. Szerencsére ahhoz, hogy élvezzük jótékony hatását, elég naponta csak pár szemet fogyasztani belőle. Karakteres ízének köszönhetően, ha ételek alapanyagként használjuk fel, szintén minimális mennyiségre van rá belőle szükségünk.
Mit mondanak a tudósok?
24 egészséges férfi és 20 egészséges nő részvételével vizsgálták a pisztácia fogyasztásának hatását a török Harran Üniversitesi (Harran Egyetem) kutatói. Arra volta kíváncsiak, hogy befolyásolja a vérzsír szintjét, illetve az oxidatív stressz (a káros szabad gyökök hatására alakul ki, akár súlyos betegségekhez vezethet) folyamatát a pisztácia. Egy hét normál étrend után a kísérleti alanyok fele áttért a pisztáciában gazdag táplálkozásra, ami azt jelentette, hogy napi kalóriabevitelük 20 százalékát a pisztáciával fedezték. A Nutrition, Metabolism and Cardiovascular Diseases szaklapban közzétett kúra végére a pisztáciát nagy mennyiségben fogyasztóknál jelentősen csökkent az oxidatív stressz és az összkoleszterin szint, valamint javult az LDL (rossz) és a HDL (jó) koleszterin aránya.
Tudtad?
A pisztácia őrölt, zúzott héjából –tőzeggel, vagy egyéb organikus hulladékkal keverve−, remek táptalajt készíthetünk növényeinknek.
Pisztáciás receptajánlataink itt olvashatók.