Szinte nem létezik olyan ember, aki élete során hosszabb-rövidebb ideig ne szenvedetett volna a korpa okozta kellemetlenségektől. Ilyenkor a fejbőr folyamatosan viszket, arról nem is beszélve, mennyire zavarba ejtő a hajszálak tövénél megtapadó, vagy éppen a sötétebb ruházaton fehéren „virító” apró bőrdarabkák. Ahhoz, hogy kezelni tudjuk, először ki kell deríteni a korpa és a korpásodás okait.
A korpa a hajas fejbőrről leváló felső, sérült vagy beteg hámréteg, és bár a korpásodástól sokszor nem könnyű megszabadulni, szerencsére csak igen ritkán okoz komoly gondokat. Gyakran a korpát a nem túl alapos személyes higiéniával kapcsolják össze, holott ez a legritkább kiváltó ok: a tisztálkodás gyakorisága és a korpásodás között általában nincsen összefüggés.
A korpásodás okai
Maga a korpa, tehát a végeredmény, mindig ugyanaz, azonban korántsem mindegy, hogy mik a korpásodás okai. Ettől függ ugyanis, hogyan harcolhatunk ellene. Nézzük, melyek a leggyakoribb kiváltó okok.
- A fejbőr szárazsága: a téli időszakra jellemző a korpásodás, amikor a kinti hideg levegőről valamilyen –sokszor túlfűtött− meleg helyiségbe lépünk. Éppen ez utóbbi a korpásodás oka, a hirtelen hőmérsékletváltozás ugyanis kiszárítja a fejbőrt, a helyzeten pedig csak ront a sapkák, kalapok viselése. Ilyenkor a fejbőr viszketni kezd, a leváló bőrdarabkák általában szárazabbak, kisebbek és kevésbé olajos állagúak, mint a más okokból kialakuló korpa. Ezt a jelenséget általában egyéb bőrszárazság is kíséri, mely főként a lábakon, és a karokon jelentkezik.
- Seborrhoeás dermatitis: a korpásodás oka lehet a zsíros fejbőrgyulladás, aminek jellegzetessége, hogy a bőr irritált és olajosan csillog. A leváló –leginkább a vakarózás közben− korpa fehéres-sárgás színű. Ez a bőrbetegség általában a hajas fejbőrt érinti, de sok esetben egyéb, faggyúmirigyekben bővelkedő területeken is megjelenhet, mint például az orrnyereg, a fülek mögötti és a szemöldök alatti rész, a hónaljak vagy a mellkas.
- Pikkelysömör: a betegség hatására az elhalt hámsejtek összegyűlnek, és ezüstös színű pikkelyeket képeznek. Bár a pikkelysömör a leggyakrabban a térdeken, a könyökökön és a törzsön jelentkezik, a hajas fejbőrt is érintheti. Ritkán csak ez utóbbin jelenik meg, ezért előfordulhat, hogy tévesen, seborrhoeás dermatitisnek diagnosztizálják. Lehet akorpásodás oka, azonban ritkábban fordul elő.
- Ekcéma: mivel az egész testen szétterjedhet, így a fejbőrön is érintett lehet. Ebben az esetben a korpásodás oka az ekcéma is lehet.
- Kontakt dermatitis: a hajápolási termékre való érzékenység vagy allergia jele. Fontos időben rájönnünk arra, melyik termék okozza a bajt, máskülönben minél gyakrabban használjuk, annál többet rontunk a helyzeten. A fejbőr addig fog viszketni és korpásodni, amíg érintkezik az irritációt kiváltó anyaggal.
Amikor egy gomba a bűnös
A Malassezia globosa az élesztőgombák családjába tartozó gomba. A legtöbb felnőtt fejbőrén jelen van anélkül, hogy különösebb gondokat okozna. Amikor a szőrtüszők faggyútermelése valamilyen okból fokozódik, a gombák elszaporodnak, és megjelenik a viszketéssel járó korpa. A korpásodás oka, hogy miközben a gomba lebontja a faggyút, a bőrsejtek leválását is felgyorsítja.
Vannak rizikófaktorok
A bőr betegségei mellett léteznek további kockázati tényezők is, amelyek megléte növeli a korpa megjelenésének esélyét. A korpásodás okai közül a leggyakoribbak:
- Kor: amennyiben a korpásodás fiatal korban jelentkezik, nagyobb az esélye annak, hogy felnőtt, sőt, idős korunkig elkísér.
- Nem: a felmérések szerint a férfiak hajlamosabbak a korpásodásra, ezért kialakulását sokan a férfi hormonokkal hozzák kapcsolatba. A férfiak faggyúmirigyei nagyobb méretűek, mint a nőké, ez pedig valószínűleg fokozza a Malassezia furfur hatására jelentkező korpásodás mértékét.
- Zsíros hajbőr: a Malassezia furfur gomba a hajas fejbőrön található faggyúval táplálkozik. Amennyiben a bőr zsírosodásra hajlamos, a korpa mennyisége is megnő.
- Helytelen táplálkozás: a cinkben, B-vitaminokban, hasznos zsírsavakban szegény étrend hozzájárul a bőr kiszáradásához és elvékonyodásához. Mivel a hámsejtek nem kapnak elég tápanyagot, ezért nagy mennyiségben halnak el, aminek szintén korpásodás az eredménye.
- Betegségek: nagy a valószínűsége annak, hogy bizonyos neurológiai –pl. Parkinson-kór−, és lelki eredetű problémák –stressz, depresszió− megnövelik a korpa kialakulásának esélyét. Szintén gyakori a korpa infarktus és agyvérzés után, valamint az immunrendszeri megbetegedések esetén.
Kezelés természetesen
A korpa kezelésére számos természetes, és otthon is könnyen előállítható keverék áll rendelkezésünkre. Használhatunk almaecetet, citromlevet, bazsalikomot, csalánt, de még a tojás sárgáját is. Míg előbbieket teaként vagy önmagukban lemosóként alkalmazzuk, a tojásból készítsünk pakolást és hagyjuk néhány percig bedörzsölve a fejbőrünkön.
Mit mondanak a tudósok?
Cink-pirition (1%) és polytar (1%) alapú sampon korpaellenes hatását vizsgálták a Grant Medical College szakemberei. Négy héten át 954 enyhe, vagy súlyos korpásodással küzdő beteget kezeltek a korpa mértékét a fejbőr mind a hat régióján pontozásos módszerrel mérték a kiindulási időpontban, majd a második, negyedik és a hatodik héten. Megállapították, hogy a korpásodás jelentősen csökkent, a sampon a bőrpírt és a viszketést is csökkentette. A vizsgálat eredménye az Indian Journal of Dermatology Venereology and Leprology szaklapban olvasható.