A bélflóra jótékony és káros baktériumok életközössége, melyben kisebb mennyiségben vírusok, valamint gombák is helyet kapnak. Amikor a káros baktériumok túlsúlyba kerülnek, a bélflóra egyensúlya felbomlik, és különböző betegségek alakulnak ki. Ilyenkor vehetjük hasznát a probiotikus baktériumokat tartalmazó probiotikumoknak.
A vastagbélben elhelyezkedő bélflóra állapota alapvetően meghatározza egészségünk állapotát. Egyensúlyának felbomlása közvetlenül kapcsolatba hozható az elhízással, valamint súlyos betegségek, köztük a cukorbetegség, az elhízás, a depresszió és a vastagbélrák kialakulásával. Ez az oka annak, hogy ezeket a betegségeket a probiotikumok, azaz jótékony probiotikus baktériumok segítségével, sikerrel kezelhetjük.
A bélflóra egyedi azonosító
Mintegy 300-500 különböző baktériumfaj él az emésztőrendszerben, génjeik száma eléri a 2 milliót. Összehasonlításként, az emberi génállomány a legújabb kutatások szerint 30-50 ezerre tehető. Az itt található vírusokkal és gombákkal a baktériumok működő életközösséget alkotnak, ez a bélflóra, ami egyfajta ujjlenyomat, egyedi azonosító. Ugyanis, minden emberben más a bélflóra összetétele, amit elsősorban az anya bélflórája, a születés körülménye és részben az étrend, életmód határoz meg. Bár a szervezetben mindenhol megtalálhatók a baktériumok, testünk működésére – ha egyébként egészségesek vagyunk – legnagyobb hatással a bélbaktériumok vannak. Nyugodtan kijelenthetjük, hogy ezek a mikroorganizmusok jóllétünk letéteményesei. Pozitívan befolyásolják az emésztést, az anyagcserét és a hangulatot, valamint az immunrendszer működését. Az immunsejtek 80 százaléka a vastagbélben található, ezért, ha a bélflóra egészsége sérül, azaz elszaporodnak a káros baktériumok, vírusok és gombák, az immunrendszer hatékonysága azonnal csökkenni kezd.
Bélflóra és betegségek
Kimutatták, hogy a bélflóra összetétele más az egészséges és a beteg szervezetben: egyes bélbaktériumok mennyisége megnő, vagy éppen ellenkezőleg, csökken, amikor betegek vagyunk. Ez a bélflóra összetétele és a betegségek közötti kapcsolatra utalhat.
A leggyakoribbak ezek közül:
- Elhízás, 2-es típusú cukorbetegség és szívbetegség: a jótékony (probiotikus) bélbaktériumok befolyásolják az szervezet anyagcseréjét, emésztőenzimeket termelnek és fokozzák a felszívódást. Fontos szerepük van a tápanyagok hasznosításában, többek között abban is, hogy az élelmiszerekből, mennyi kalória jut a szervezetünkbe. A túl sok bélbaktérium hatására a rostokból a kelleténél nagyobb mennyiségű zsírsav termelődhet, ami fokozhatja a májban a zsírlerakódást, ami kedvez a metabolikus szindróma kialakulásának. A metabolikus szindróma több, egymáshoz kapcsolódó anyagcserezavar összessége, ennek következménye a magas vérnyomás, a káros LDL koleszterin szintjének emelkedése (ezzel párhuzamosan a jótékony HDL koleszterin mennyisége csökken), az elhízás, valamint az étkezés utáni erőteljesebb vércukorszint növekedés. Mindez jelentősen növeli a szívbetegségek, a stroke és a 2. típusú cukorbetegség kockázatát.
- Gyulladásos bélbetegségek: amennyiben a bélflóra egyensúlyának felbomlásával a gyulladásgátló bélbaktériumok száma is csökken, ezzel a kutatások szerint jelentősen nő a gyulladásos bélbetegségek, elsősorban a Crohn-betegség és a fekélyes vastagbélgyulladás kialakulásának esélye. Bár a pontos összefüggés még tisztázásra vár, annyi bizonyos, hogy egyes bélbaktériumok arra késztetik a szervezetet, hogy támadja meg a beleket, aminek következtében ezek a gyulladások kialakulhatnak.
- Vastagbélrák: tanulmányok azt mutatják, hogy a vastagbélrákban szenvedők bélflórája eltér az egészségesekétől, illetve esetükben magasabb a betegséget okozó bélbaktériumok aránya.
- Szorongás, depresszió, autizmus: A vastagbél bővelkedik idegvégződésekkel, ezért közvetlen kapcsolatban van az aggyal. Kutatások igazolják a bélflóra összetétele és a központi idegrendszer rendellenességei közötti kapcsolatot, különösen a szorongás, a depresszió és az autizmus esetében.
- Ízületi gyulladás: számos tudományos bizonyíték áll a rendelkezésre arról, hogy egyes bélbaktériumok fokozzák a rheumatoid arthritis kockázatát. Azoknak az embereknek a bélflórájában, akiknél kimutatták a reumás ízületi gyulladást, nagyobb mennyiségben találhatók meg a gyulladást okozó bélbaktériumok.
Hogyan támogathatjuk a bélflóránk egészségét?
Ahhoz, hogy a bélflórában túlnyomó többségben legyenek a jótékony, probiotikus baktériumok, biztosítani kell a szervezet számára szükséges napi rostbevitelt, a rostok ugyanis a legfontosabb táplálékai ezeknek a mikroorganizmusoknak. Ez a National Academy of Medicine ajánlása szerint nők esetében 50 év alatt 25 gramm, idősebb korban 21 gramm, férfiaknál 38 és 30 gramm. Együnk diétás rostokban gazdag ételeket, elsősorban nyers gyümölcsöket (málna, banán, barack, alma, szilva) zöldségeket (hagyma, csicsóka, articsóka, spárga, bab, káposztafélék), teljes kiőrlésű gabonákat, barna rizst, árpát. Különösen jó választás a chia mag, a psyllium (útifűmaghéj) és a shiitake gomba. Míg a rostok elengedhetetlenek a probiotikus baktériumok szaporodásához, az erjesztett tejtermékek (joghurt, sajtok, kefir), káposztafélék (savanyúkáposzta), kovászos uborka, valamint a japán miso leves (erjesztett szójababpaszta) fogyasztásával, illetve a minőségi probiotikumokkal (táplálékkiegészítők) közvetlenül bevihetjük őket a szervezetünkbe.
Ne feledjük azonban, hogy önmagában a bélflóra helyreállítása valószínűleg nem fogja meggyógyítani a fenti betegségeket, azonban sokat segít állapotunk jobbra fordításában!
Forrás:
Hivatkozások: