Szinte nincs olyan ember, aki élete során ne tapasztalta volna meg a puffadással és a túlzott gázképződéssel járó panaszokat. A puffadás kezelése és a szellentési kényszer megelőzése probiotikumokkal is megoldható, segítségükkel búcsút inthetünk a kínzó feszítő hasnak.
Bélgázok kétféle módon távozhatnak a szervezetből: szájon keresztül, vagy a végbélnyíláson át. Bár a puffadást is okozó túlzott gázképződés emésztési zavarokra, illetve a bélflóra egyensúlyának megbomlására is utalhat, bizonyos keretek között normális jelenség. A bélgázok főként széndioxidból, oxigénből, azótból, hidrogénből és esetenként metánból állnak, a szellentés kellemetlen szaga abból ered, hogy a bélben –a bélflóra részeként– olyan baktériumok élnek, amelyek kén alapú gázt is termelnek.
Betegségek és helytelen táplálkozás
A gázosodás miatt kialakuló puffadás, ha nem szervi elváltozás okozza, rendszerint a helytelen táplálkozás –szénsavas üdítőitalok, káros adalékanyagokat tartalmazó, allergiát okozó ételek stb.– vagy a nem megfelelő étkezési szokások eredménye. Amikor gyorsan, alapos rágás nélkül tömjük magunkba az ételt, felesleges levegőt is lenyelünk, ez pedig hozzáárulhat a puffadáshoz. Szintén gyakori kísérő tünete az irritábilis bél szindrómának (IBS), ahogyan a Crohn-betegséggel és más bélproblémákkal, főképpen gyulladásokkal, illetve a vastagbélrákkal is kapcsolatba hozható. Jó tudni, hogy ha a bélproblémák miatt, a béltraktus bal oldalán jelentkezik fájdalom, a panaszok könnyen összekeverhetők az infarktussal, amikor a jobb oldalt érintik, a tünetek hasonlíthatnak az epe működési zavarára, vagy akut vakbélgyulladásra. Ezért lényeges a puffadás kezelése, hiszen ezzel elkerülhetők a kellemetlen panaszok.
Fontos a megfelelő étrend
A fokozott gázképződést, és így a puffadást egyes élelmiszerek is kiválthatják, így ezek ismeretében egyszerűbb a puffadás kezelése. Ilyen a legtöbb szénhidráttartalmú étel, a cukrok közül a raffinóz, a laktóz, a fruktóz és a szorbit. Raffinózt tartalmaz a bab (a legtöbbet), a kelbimbó, a káposzta, a brokkoli, a spárga és egyéb gabonafélék. A laktóz egy természetes tejcukor, ezért szinte minden tejtermékben –sajtok, túrók, fagylalt stb.– fellelhető. Fruktózzal találkozhatunk a hagymában, az articsókában és általában a gyümölcsökben. Szintén a gyümölcsökben található meg a szorbit, ami számos diabetikus termék édesítőszere. Elősegítik a puffadást a keményítőt tartalmazó ételek, ilyen a burgonya és a búza, míg a zsírokban és fehérjékben bővelkedő élelmiszerek éppen ellenkező hatást váltanak ki.
Segíthetnek a puffadás kezelésekor a probiotikumok
Sokat segíthet a kellemetlen gázképződés és a puffadás kezelése során, illetve megelőzésében az étrendváltás, valamint a probiotikumok bevitele. A probiotikumok (probiotikus baktériumok) ugyanis helyreállítják a bélflórát, amely így hatékonyabban gátolja meg a túlzott gázképződést és a puffadást. Lényeges, hogy a puffadás kezelése érdekében a probiotikumok mellett prebiotikumokat is fogyasszunk, hiszen ezek jelentik a probiotikus baktériumok táplálékát, így elengedhetetlenek a szaporodásukhoz.
Mit mondanak a tudósok?
A bélgázok tranzitidejét, illetve a bélgáz-toleranciát vizsgálták húsz irritábilis bél szindrómában szenvedő és húsz egészséges személynél a spanyol L’Hospital Universitari Vall d’Hebron (Vall d’Hebron Egyetemi Kórház) kutatói. Egy nitrogén-dioxidból, oxigénből és szén-monoxidból álló gázkeveréket juttattak a páciensek éhbelébe, majd megfigyelték a reakcióikat. Kiderült, hogy az IBS-es betegek kilencven százalékánál kialakult a gázvisszatartás, gyomor- és bélrendszeri tünetek, valamint puffadás jelentkezett. Ezzel szemben a kontrollcsoport tagjainak mindössze húsz százalékánál mutattak ki hasonló működési rendellenességeket. A kutatásról szóló cikk a Gut folyóiratban jelent meg.
Tudtad?
Az emberi szervezet napi 1,5-2 liter gázt termel, amit –valamilyen módon– átlagosan napi 14 alkalommal ürít ki.