Jelentősen csökkentheti a szívinfarktus, a stroke, a rák és így a korai halál kockázatát, ha naponta tíz adag zöldséget és gyümölcsöt fogyasztunk – írják a londoni Imperial College kutatói. Tanulmányukból kiderül, hogy a legjobb eredményt akkor érjük el, ha a zöldségekből és gyümölcsökből alkalmanként 80 grammnyit viszünk be a szervezetünkbe.
Szakértők régóta javasolják, hogy a leggyakoribb, egyben legveszélyesebb krónikus betegségek megelőzése érdekében naponta fogyasszunk öt adag gyümölcsöt és zöldséget. Ezt a megállapítást igazolták, és egészítették ki az International Journal of Epidemiology szaklapban megjelent tanulmányukban az Imperial College London szakemberei, miután kilencvenöt, a zöldség- és gyümölcsfogyasztás és a krónikus, halálos betegségek kapcsolatát vizsgáló tudományos felmérését elemeztek. A londoni kutatók így rendkívül nagy mintából dolgozhattak, hiszen mintegy kétmillió páciens – közöttük 43 ezer szívbeteg, 47 ezer stroke-os, 81 000 kardiovaszkuláris megbetegedésben szenvedő, 112 000 rákos, míg 94 ezren meghaltak – diagnózisa alapján alakították ki álláspontjukat.
Életmentő zöldségek és gyümölcsök
A kutatók arra voltak kíváncsiak, hogy mennyi gyümölcsöt és zöldséget kell enni ahhoz, hogy maximális védelmet szerezzünk a leggyakoribb, az életet közvetlenül veszélyeztető krónikus betegség ellen. Arra jutottak, hogy napi öt adag gyümölcs és zöldség már védelmet nyújt, de még jobb, ha 10 egyenlő részletben, összesen 800 gramm gyümölcsöt és zöldséget eszünk. Ezzel évente, világszerte, legalább 7,8 millió ember korai halálát lehetne megelőzni. Ehhez képest, a WHO jelenleg 400 grammban vagy napi öt adagban határozza meg a zöldség, illetve gyümölcsbevitelt, amit háromból kevesebb, mint egy brit felnőtt tart be.
Nagyobb mennyiség, nagyobb biztonság
A mérések azt mutatták, hogy már napi két és fél adag, azaz 200 gramm zöldség- és gyümölcsbevitel 16 százalékkal csökkenti a szívbetegség, 18 százalékkal a stroke, 13 százalékkal a kardiovaszkuláris betegségek, 4 százalékkal a rák, és ezeken keresztül 15 százalékkal az idő előtti elhalálozás kockázatát. Még jobb eredményre érhetünk el, ha a napi zöldség- és gyümölcsfogyasztást 800 grammra emeljük, és ezt a mennyiséget tíz adagra osztjuk szét. Ebben az esetben a felmérés szerint 24 százalékkal lesz kisebb a szívbetegségek kialakulásának esélye, a stroke rizikója 33 százalékkal, a kardiovaszkuláris betegségeké 28 százalékkal, a rosszindulatú daganatos betegségeké 13 százalékkal, míg a korai elhalálozás esélye 31 százalékos csökken ahhoz képest, ha nem ennénk ennyi zöldséget és gyümölcsöt.
De, mit együnk?
Arra is megpróbáltak választ kapni, hogy mely zöldségek és gyümölcsök biztosítják a leghatékonyabb védelmet a betegségek ellen.
- Szívbetegségek, a stroke és a korai halál elkerüléséhez együnk almát, körtét, citrusféléket, salátákat, valamint zöldleveles zöldségeket, mint amilyen a spenót és a cikória. Jó választás a keresztesvirágú zöldségek, így a brokkoli, a káposzta és a karfiol fogyasztása.
- A rák megelőzéséhez járul hozzá a spenót, a zöldbab, valamint a keresztesvirágú és sárga zöldségek, a paprika és a sárgarépa rendszeres bevitele.
Összességében elmondható, hogy a szuperélelmiszerek közé tartozó növények jelentik a legjobb választást, hiszen ezekben az optimális mennyiségben és változatosságban találhatók meg a szervezet megfelelő működését szükséges, a betegségek megelőzéséhez elengedhetetlen (táp)anyagok. Szintén a hozzájárulnak az élethossz meghosszabbításához a magas rosttartalmú élelmiszerek, így az ebbe a csoportba tartozó zöldségek és gyümölcsök, illetve az ezekből készült étrend-kiegészítők.
Jótékony összetevők
A kutatók az egyes zöldségek és gyümölcsök egészségjavító, élettartam meghosszabbító hatásait többek között azzal magyarázzák, hogy csökkentik a koleszterinszintet, a magas vérnyomást, valamint óvják az ereket és erősítik az immunrendszert. Ennek magyarázata elsősorban az, hogy jelentős mennyiségben tartalmaznak antioxidánsokat, amelyek semlegesítik a rákot, gyulladásokat, szívbetegségeket okozó és a DNS-t károsító szabad gyököket. A keresztesvirágú zöldségekben található glükozinolátok, amelyek a növények kesernyés és csípős ízéért felelősek, a szervezetben többek között biológiailag aktív, rákellenes, antimikrobiális és gyulladásgátló vegyületekké bomlanak. Számos zöldség és gyümölcs a jótékony, probiotikus bélbaktériumok szaporodását is támogatja, ezáltal elősegíti a bélflóra egyensúlyának fenntartását, szükség esetén visszaállítását. Mivel az immunsejtek 80 százaléka a vastagbélben található, a bélflóra közvetlenül befolyásolja az immunrendszer működését, fontos szerepet kap a betegségek megelőzésében és legyőzésében. A tanulmány szerzői hangsúlyozzák azt is, hogy a növények jótékony összetevői sokkal hatékonyabban működnek, mint a táplálékkiegészítőkben lévő mesterséges úton előállított vitaminok és antioxidánsok.
Forrás:
http://www.bbc.com/news/health-39057146
http://www3.imperial.ac.uk/newsandeventspggrp/imperialcollege/newssummary/news_22-2-2017-16-38-0