A vastagbéldaganat a három leggyakoribb, és legnagyobb eséllyel halálhoz vezető rosszindulatú rákos elváltozás egyike. Elsősorban a nem megfelelő életmód következménye, a vastagbéldaganat előfordulását azonban kisebb mértékben örökletes tényezők is befolyásolják. Megelőzésében az egészséges táplálkozás mellett a méregtelenítés és béltisztítás lehet segítségünkre.
A vastagbél nyálkahártyájából kifejlődő rosszindulatú vastagbéldaganat (a szintén a vastagbélből kiinduló végbélrákhoz hasonlóan) rendkívül gyakori megbetegedés, a világ népességének mintegy hét százalékát érinti. Egyes felmérések szerint az összes rákos megbetegedés ötödét a vastagbéldaganat teszi ki. Különösen agresszív rák, könnyen képez áttétet, azaz megtámadja a közelében lévő szöveteket és szerveket, a nyirokrendszerbe kerülve pedig a rákos sejtek a test minden pontjára eljuthatnak. A vastagbéldaganat az esetek jelentős részében halált okoz, azonban, ha időben felismerik, és megkezdik a kezelését, jó eséllyel gyógyítható. Más rákos elváltozásokkal ellentétben, a vastagbéldaganat legvalószínűbb kiváltó okai meglehetősen pontosan behatárolhatók, ezért a szabályok betartásával, jelentősen csökkenthető a kialakulásának kockázata, azaz viszonylag egyszerűen megelőzhető. Ezt szolgálja az életmódváltás, a rendszeres béltisztítás és méregtelenítés, valamint a vastagbéldaganat kiszűrésének legjobb módja, a vastagbéltükrözés (kolonoszkópia).
Vastagbéldaganat és táplálkozás
Egyelőre nem egyértelmű, hogy miért alakul ki a vastagbéldaganat, a hajlamosító tényezők viszont jól behatárolhatók. Növeli a betegség esélyét a túlzott alkoholfogyasztás, a mindennapos mozgás hiánya, a stressz, valamint a betegségek közül a bélgyulladások. Ezeknél is komolyabb rizikófaktor a helytelen táplálkozás, ami a vastagbéldaganat megjelenésének első számú okozója. Az állati zsírokban, szénhidrátban, finomított cukrokban, valamint adalékanyagokban gazdag, ugyanakkor rostokban szegény étrend hatására, felhalmozódnak a vastagbélben a mérgek és salakanyagok. Ennek oka, hogy a szervezet hiába méregtelenít, a modern életvitelből adódóan akkora mennyiségű méreggel találja szemben magát, amit már nem képes maradéktalanul semlegesíteni, ráadásul, a rostok nélkül, a bélfalak megtisztítása sem működhet megfelelően: a toxinok folyamatosan irritálják a vastagbél nyálkahártyáját, a salakanyagok pedig megtapadnak a bélredőkben, ami elősegíti a gyulladások és a vastagbéldaganat kialakulását. Szintén fokozzák a vastagbéldaganat kockázatát a salakanyagban megbúvó, és anyagcseréjük során mérgeket termelő paraziták, valamint a helytelen táplálkozás miatt elszaporodó, és ugyancsak toxinokat előállító patogén bélbaktériumok, illetve más mikroorganizmusok.
Polipokból vastagbéldaganat
Mint minden daganatos megbetegedés, a vastagbélrák is lehet jó-, vagy rosszindulatú. Az előbbi nem okoz komoly gondokat, de idővel kórossá válhat, a rosszindulatú vastagbéldaganat viszont könnyen halálhoz vezethet. A vastagbéldaganat közvetlen előzménye általában a bélpolip –kisebb mértékben a bélgyulladások, a Crohn-betegség és a colitis ulcerosa–, amit ezért rákmegelőző állapotnak neveznek. Bár a legtöbb ember vastagbelében megtalálhatóak, a bélpolipok nem szükségszerűen rákosodnak el: ezt főképp a helytelen táplálkozás miatt felgyülemlő mérgek idézik elő, az esetek néhány százalékában azonban a vastagbéldaganat genetikai okokra vezethető vissza. A legújabb kutatások szerint a Fusobacterium nucleatum baktérium is szerepet kap a jóindulatú polip vastagbéldaganattá alakulásában.
Nehéz időben felismerni a tüneteket
Mivel a vastagbéldaganat a kezdeti szakaszban enyhe és általános tüneteket okoz, csak a panaszok alapján nagyon nehéz felismerni. Éppen ezért, a vastagbéldaganat elkerülése érdekében, az alábbi problémák esetén mindenképpen vizsgáltassuk ki magunkat:
- Krónikus székrekedés
- Véres, nyálkás vagy megváltozott szagú széklet
- Fáradékonyság
- Vérszegénység
- Kitapintható duzzanat és/vagy nyomásérzékenység a hasüregben
- Visszatérő és nehezen múló, ismert ok nélküli hasfájás
- Alvászavarok
- Hirtelen súlycsökkenés
- Általános rossz közérzet, kedvetlenség
A tipikus tünetnek gondolt véres széklet nem feltétlenül a vastagbéldaganat következménye. Valóban igaz, hogy a vastagbéldaganatban futó vérerek vékonyabbak és törékenyebbek, mint az egészségesek, ezért gyakrabban véreznek. Minél közelebb helyezkedik el a daganat a végbélhez, annál élénkebb piros az eltávozó vér. Ha a végbéltől messze van, a vér színe sötét, vagy annyira belekeveredik a székletben, hogy szabad szemmel észrevétlen marad, és csak a laborvizsgálat tudja kimutatni. Intő jel a vérszegénység is, ami szintén utalhat a vastagbéldaganat jelenlétére. Természetesen a véres székletet aranyér, gyomorfekély, vagy a gyulladt vastagbél is okozhatja, ahogyan a vérszegénység sem feltétlenül a rák miatt jelentkezik.
A vastagbéldaganat kimutatása
Bár léteznek különféle tesztek és laboratóriumi vizsgálatok a vastagbéldaganat diagnosztizálására, ezek elsősorban a székletben szabad szemmel nem látható vért mutatják ki. Sokkal pontosabb eredményt hoz a bélflóra teszt, és a Cologuard-teszt, azonban ezek sem tökéletesek. A legjobb megoldás a vastagbéldaganat kiszűrésére a kolonoszkópia, amelynek segítségével már a kezdeti elváltozások is felismerhetők. A vastagbéltükrözés további előnye, hogy az eljárás során a polipok is fájdalommentesen eltávolíthatók, valamint lehetőség nyílik szövetmintavételre is, amiből egyértelműen kiderül a rákos sejtek jelenléte. Amennyiben a vastagbéldaganatra utaló tüneteket tapasztalunk, mindenképpen végeztessük el a vizsgálatot, 50 éves kor felett pedig akkor is, ha nincsenek panaszaink. A vastagbéldaganat ugyanis elsősorban az 50 év felettieket érinti, mivel kifejlődése közel 10 évet vesz igénybe, negatív eredmény esetén elegendő tíz év múlva megismételni a tükrözést. Más a helyzet akkor, ha a családban már előfordult vastagbéldaganat: ilyenkor érdemes húsz éves kortól kezdve 3-4 évente eljárni kolonoszkópiára.
Rostok, méregtelenítés és béltisztítás
A vastagbéldaganat elkerülésének leghatékonyabb módja a rendszeres testmozgás és az egészséges étkezés. Fogyasszunk rostokban gazdag ételeket, minél több nyers zöldséget és gyümölcsöt, teljes kiőrlésű gabonákat, iktassuk be étrendünkbe a psyllium magot. Kerüljük az erősen fűszeres, zsíros, szénhidrátokban és cukrokban gazdag ételeket, az adalékanyagokkal dúsított kész- és félkész élelmiszereket. A mérgek, káros salakanyagok maradéktalan eltávolítására vegyük igénybe a minőségi méregtelenítő és béltisztító kúrák segítségét, olyan programot válasszunk, amely a bélflóra egyensúlyát is helyreállítja.
Mit mondanak a tudósok?
Huszonöt, az étkezési rostok és a kolorektális rák (végbél- és vastagbéldaganat) kapcsolatát vizsgáló tanulmány eredményeit értékelték az Imperial College London munkatársai. A kutatók arra jutottak, hogy az élelmi rostok, és különösen a teljes kiőrlésű gabonák fokozott bevitele csökkenti a kolorektális rákok, így a vastagbéldaganat kockázatát.
Tudtad?
A vastagbéldaganat az esetek közel 80 százalékában az akár 150 centiméter hosszú vastagbél alsó szakaszán alakul ki.