Az emésztőrendszer egészséges működésének egyik feltétele, a bélflórát alkotó mikroorganizmusok egyensúlya. Ennek az optimális állapotnak a fenntartásához járulnak hozzá a probiotikus (jótékony) baktériumokat tartalmazó élelmiszerek, illetve táplálékkiegészítők. Nem mindegy azonban, hogy milyen probiotikumot fogyasztunk: a bélflóra összetétele ugyanis kétharmad részben személyre szabott.
Az immunrendszer 80 százalékban a vastagbélhez kapcsolódik, ezért működése jelentős részben függ a bélflóra állapotától. Amennyiben a bélflórát felépítő mikroorganizmusok, elsősorban baktériumok, valamint gombák és vírusok természetes egyensúlya valamilyen negatív hatás –helytelen táplálkozás, a gyógyszerek, vegyszerek, nehézfémek szervezetbe kerülése– következtében felborul, egészségünk megőrzése érdekében, minél gyorsabban pótolni kell a hiányzó probiotikus (jótékony) baktériumokat. Erre szolgál a probiotikumok, a probiotikus készítmények, illetve élelmiszerek bevitele, amelyek helyreállítják a bélflóra egyensúlyát.
Milyen probiotikumot válasszunk?
A magzat emésztőrendszere steril, a bélflóra a születés pillanatában kezd felépülni, a folyamat pedig a szoptatással folytatódik. Amikor probiotikumokat szedünk, ne feledjük, hogy az emberi bélflóra összetétele kétharmad részben egyedi: erősen befolyásolják az első hatások –ilyen a szülőcsatornából a csecsemő szervezetébe jutó mikroorganizmusok fajtája, vagy az anyatej összetétele–, a genetikai adottságok és a környezeti terhelés. Éppen ezért, amikor probiotikumot, azaz valamilyen probiotikus készítményt vagy élelmiszert választunk, a legjobb az lenne, ha tisztában lennénk azzal, hogy bélrendszerünkben milyen baktériumtörzsek vannak túlsúlyban. Ez azonban nehezen kivitelezhető, ezért érdemes a polivalens probiotikumok (táplálékkiegészítők) mellett dönteni, amelyek többféle élő és aktív probiotikus baktériumtörzset tartalmaznak, hiszen így nagyobb az esélyünk arra, hogy pótoljuk a hiányzó mikroorganizmusok legnagyobb részét. A probiotikus baktériumokat tartalmú élelmiszerek listája meglehetősen hosszú, ám nem árt, ha tisztában vagyunk szervezetünk gyengeségeivel is. A legismertebb probiotikus élelmiszerek laktobacillust –laktóz/tej baktérium– vagy bifidusz baktériumot tartalmaznak. Amennyiben laktóz allergiában szenvedünk, nem ajánlott néhány erjesztett, ám probiotikumban gazdag tejtermék –joghurt, kefir, érlelt sajtok– fogyasztása. Bár nem csupán probiotikumokban, hanem vitaminokban is bővelkednek, gondoljunk arra is, hogy a káposztafélék puffadást, szelesedést okozhatnak, ezért ha rossz az emésztésünk, inkább kerüljük ezeket.
Milyen tünetek esetén segíthetnek a probiotikumok?
- Emésztési zavarok
- Hasmenés
- Puffadás
- Túlzott bélgáz képződés
- Gyulladásos bélbetegségek
- Irritábilis bél szindróma
- Hüvelygyulladás
- Crohn-betegség
Antibiotikumok és probiotikumok
Mivel az antibiotikumok a bélrendszerben élő, jótékony baktériumtörzseket is megtámadják, a gyógyszerek szedése miatt károsodhat a bélflóra. Ezért fontos, hogy az antibiotikumos kúra alatt, azonnal pótoljuk az elpusztult probiotikus baktériumokat. Ügyeljünk az időpontokra: akkor járunk el helyesen, ha a probiotikus készítményt minden nap, az antibiotikum beszedését követően legalább két órával később juttatjuk a szervezetünkben. Ezzel elkerülhetjük, hogy az antibiotikumok megtizedeljék a kívülről, frissen bevitt probiotikus baktériumokat.
Tudtad?
A probiotikus baktériumok minél gyorsabb elszaporodáshoz szükség van a prebiotikumok fogyasztására. A gyomorsavnak ellenálló prebiotikumok (prebiotikus élelmi rostok) jelentik a jótékony baktériumok legfontosabb táplálékát. Különlegességük, hogy a szervezet és a káros baktériumok számára egyaránt megemészthetetlenek. A leggyakrabban használt prebiotikum az inulin.