Szívinfarktus: védelmet nyújthat a 0-s vércsoport

Szívinfarktus: védelmet nyújthat a 0-s vércsoport 1

Nagyobb a szívinfarktus és más kardiovaszkuláris betegségek kialakulásának kockázta azoknál az embereknél, akiknek nem 0-s a vércsoportja. Legalábbis erre jutottak a Groningen-i Egyetemi Egészségügyi Központ (University Medical Center Groningen) kutatói, akik ugyanakkor azt is hangsúlyozzák, hogy önmagában a 0-s vércsoport nem óv meg ezektől a betegségektől.


Világszerte vezető haláloknak számítanak a szív- és érrendszeri betegségek, ezeken belül különösen gyakori a szívinfarktus, a szívelégtelenség, valamint a koszorúér elzáródás miatti, és az isémiás szívbetegségek. Ezeknek a betegségeknek a vércsoportok szerinti előfordulását vizsgálták a Groningen-i Egyetemi Egészségügyi Központ (University Medical Center Groningen) szakemberei.  

Nagyobb veszélyben az AB vércsoportúak?

A rendkívül nagy mintából dolgozó tanulmány – több, mint 1,3 millió páciens, 23 154, a szívizmot károsító kardiovaszkuláris „eseményét” rögzítették – szerint a nem 0-s vércsoportúak esetében körülbelül 9 százalékkal magasabb a koszorúér- és a kardiovaszkuláris szívbetegségek (különösen a miokardiális szívinfarktus) kockázata. A felmérések azt mutatják, hogy a nem 0-s vércsoportú emberek 1,5 százaléka kap szívinfarktust, ugyanez a szám a 0-s vércsoportúak esetében 1,4 százalék. Ehhez az eredményhez 771 133 nem 0-s és több, mint 519 743 0-s vércsoportú páciens orvosi adatlapját ellenőrizték. A szív- és érrendszeri események aránya 708 276 nem 0-s vércsoportú embernél 2,5 százalék volt, míg a 476 868 0-s vércsoportúak körében csak 2,3 százalék. Korábbi kutatások arra jutottak, hogy a legritkábbnak számító AB vércsoportúak körében, 23 százalékkal nagyobb a szívbetegségek kialakulásának esélye. Ugyanakkor azt is megállapították, hogy a szívet érintő végzetes kimenetelű (halálos) elváltozások, betegségek előfordulása között már nincsen lényegi különbség.  

Alvadási fehérje a bűnös?

Egyelőre nem tudni biztosan, hogy miért védettebbek a szívbetegségekkel szemben a 0-s vércsoportú emberek. A tudósok feltételezik, hogy a trombózis gyakoriságának köze van egy véralvadási fehérjéhez (von Willebrand faktor), ami nagyobb mennyiségben van jelen az A, B és AB vércsoportúak vérében. Szintén magasabb a nem 0-s vércsoportúak galektin-3szintje, ami kapcsolatba hozható a gyulladásokkal, illetve a szívbetegségek súlyosbodásával. Ezen kívül az A vércsoporthoz jellemzően magasabb koleszterinszint társul, ami egyértelműen növeli a szívinfarktus, és általában az érrendszeri betegségek megjelenésének esélyét minden korosztályban.

Fontos az életmódváltás

Mindez azonban természetesen még nem jelenti azt, hogy a szívinfarktus vagy más kardiovaszkuláris betegségek legnagyobb rizikója a vércsoport. Az igazi veszélyt a nem megfelelő életmód jelenti: a dohányzás, az elhízás, a zsíros ételek fogyasztása, a mozgáshiány, a stressz azok a faktorok, amik elsősorban okolhatók a szívinfarktus kialakulásáért. Ráadásul a vércsoportunkkal ellentétben, ezeket a kockázati tényezőket könnyedén kiküszöbölhetjük:

  • Mozogjunk minden nap legalább 30 percet. Akár az aktív séta is megteszi, de a kardió edzések a leghatékonyabbak.
  • Fogyasszunk minél több nyers zöldséget és gyümölcsöt, az élelmi rostok ugyanis jelentősen csökkentik a koleszterinszintet és a vérnyomást, ezáltal óvják az ereket és a szívet.
  • Kerüljük az állati zsírokat, fehér cukrot és fehér lisztet tartalmazó ételeket.
  • Szokjunk le a dohányzásról.
  • Általában kerüljük az alkoholt, napi egy pohár, szívbarát antioxidánsokban bővelkedő vörösbort azonban nyugodtan ihatunk.
  • Relaxáljunk rendszeresen, ne hagyjuk, hogy az idegesség, a depresszió eluralkodjon rajtunk.
  • Tartsuk a súlyunkat, különösen a hasi elhízástól óvakodjunk. Osszuk el a testsúlyunkat a magasságunk négyzetével, ha az eredmény 25 feletti, akkor túlsúlyosak vagyunk, a 30-nál magasabb BMI (testtömegindex) elhízást jelez. Szintén az elhízásra figyelmeztet a férfiaknál 94 centiméternél, nőknél 80 centiméternél nagyobb haskörfogat.
  • Ha cukorbetegek vagyunk, vagy magas a vérnyomásunk, vegyük komolyan, és tartsuk be az orvosi előírásokat.
  • 50 éves kor felett mérjük rendszeresen a vérnyomásunkat.

A felmérést összeállító kutatók arra is felhívják a figyelmet, hogy a jövőben a szív-és érrendszeri betegségek megelőzésekor a nem, a koleszterinszint, az életkor és a szisztolés vérnyomás mellett a vércsoportot is figyelembe kell venni. Például, az A vércsoportúaknál elképzelhető, hogy érdemesebb alacsonyabb határértéket megállapítani a magas vérnyomás vagy a koleszterinszint esetében.

 

Források:

https://www.rt.com/viral/386704-blood-group-risk-heart-attack/

http://www.bbc.com/news/health-39745964

https://www.ncbi.nlm.nih.gov/pubmedhealth/PMH0054095/

https://www.sciencedaily.com/releases/2017/04/170430095446.htm

 

 

Facebook
Pinterest
Twitter
LinkedIn
Email