Éltek emberek a történelem folyamán, akik megelőzték gondolkodásban korukat. Gyakran úgy hagyták ott kéznyomukat, hogy kevesen értették, mit is teremtettek valójában. A Leonardok, Keplerek sorába illik Samuel Hahnemann, a homeopátia atyja is.
Ugyanis a homeopátia, a közhiedelemmel ellentétben nem keleti, hanem európai, német eredetű gyógymód, és egy empirikus szemléletű orvos-gyógyszerész, Samuel Hahnemann felfedezése. A XVIII. század végén született, amikor az éves orvosi piócafogyasztás 500 000 darab körüli volt Franciaországban, ez az adat egyben az orvostudomány akkori állapotát is szemlélteti. Ő tartani akarta magát a hippocratesi „ne árts” alaptételhez, így abbahagyta a kor szellemének megfelelő orvoslást, és alternatív gyógymódokkal kísérletezett.
A gyógyítási rendszer, amit felfedezett, annyira újszerű, hogy csak a kvantumfizika korában jutottunk el addig, hogy bizonyítani tudjuk a homeopátia magas hígítású, dinamizált gyógyszereinek hatását az emberi szervezetre. Ehhez meg kellett ismerni a víz molekulaszerkezetét, a neuro-endokrin rendszer működését, és kellett hozzá dr. Selye János stresszelmélete is.
A homeopátia felfogása szerint nincs betegség, csak beteg ember. A betegség egyéni tünetek összessége. Gondoljunk bele, hányan hányféleképp reagálunk pl. egy egyszerű pollen jelenlétére. Azonos betegségekre, mint a pollenallergia is, egyes emberek különböző módon reagálnak fizikai, mentális és érzelmi szimptómákkal.
A homeopátiás kezelés alaptétele: a hasonlóság szabálya
Túladagolva minden növény, ásvány és kémiai anyag egy rá jellemző egyedi fizikai, mentális, érzelmi tünet együttest okoz. Ez különböző. Pl. az arzén hatását jól ismerjük, hiszen az arzénmérgezés tünetei jól dokumentáltak a törvényszéki orvostanban. Hahnemann kísérleti úton jött rá, hogy egyes anyagok magas hígításban gyógyítják a tüneteket, melyeket töményen előidéznek.
Módszere szerint azt a szert kell egy betegségre megtalálnunk, amely a beteg ember tüneteihez hasonló tüneteket okozna túladagolva. Ha megvan a simile, ezt nagyon kicsiny, biztonságos adagban kapja a beteg. A fenti arzén példájából kiindulva, a homeopátiásan hígított és dinamizált arzént (mely már nem toxikus) többek között égő gyomorfájdalommal, hasmenéssel, hányással járó állapotokra adjuk.
A hasonlóság törvénye használatos a hagyományos medicinában is. Ez az immunizáció alapja, és pl. a modern allergiakezelés egyik alapköve is.
Hasonlóan ható szerek:
Hiperaktív gyermekeknél – metilfenidát (ritalin)
Allergiánál allergénekkel való deszenzibilizálás (hígított allergének)
Oltások (elölt kórokozókkal)
Probléma: az egyéni érzékenységtől függően mellékhatások jelentkezhetnek.
Példák az ellenhatáson alapuló gyógyszerekre:
Székrekedésre hashajtó
Gyulladásra gyulladásgátló
Gyomorsav túltengésre antacidum.
A hasonlót a hasonlóval homeopátiás és hagyományos alkalmazása közti különbség az adagolt gyógyszer mennyiségében és a felírás egyéni tünetekre individualizált módjában rejlik. A homeopátia szerei egyénre szólók. A betegséget egy egyénre jellemző tünetek összességeként, pszichofizikai trauma eredményeként értékeli.