Szorulás

Szorulás 1

A szorulás (opstipáció) olyan dolog, amiről senki nem beszél szívesen, de majdnem mindenkinél előfordul egyszer vagy többször az életében.


Szorulásról általában akkor beszélünk, ha ritka és nehéz a székelés. A két széklet közötti időtartam egyénenként változó lehet. Vannak, akiknek naponta háromszor is van székletük, s vannak, akiknek csak hetente egyszer-kétszer. Általánosságban azt lehet mondani, hogy szorulás akkor állapítható meg, ha a székürítések száma heti három alkalomnál kevesebb, vagy két székürítés között 48 óránál hosszabb idő telik el.

A szorulás diagnózisa

A diagnózis megállapítása a tünetek alapján történik. Ha az alább felsoroltak közül legalább kettő dolog igaz az utóbbi három hónapot tekintve, akkor szorulás esete forog fenn:

  • erőlködni kell ahhoz, hogy a sikeres legyen a székelés,
  • az esetek legalább 25%-ában kemény a széklet,
  • az esetek legalább 25%-ában a végbél nem ürül ki teljesen,
  • kettő vagy kevesebb széklet van csak hetente.

Mi a szorulás oka?

Az okok nagyon sokfélék lehetnek, de általában a rendellenes bélműködés következménye, és nem strukturális probléma.

Szorulás okai:

  • kevés folyadékbevitel,
  • rostban szegény táplálék,
  • normál életmódot vagy étkezést megzavarja valami, például utazás
  • mozgásszegény életmód,
  • stressz,
  • a széklet visszatartása aranyér miatt,
  • túl sok hashajtó szedése, ami egy idő után hozzászokást, bélrenyheséget eredményezhet
  • pajzsmirigy alulműködése,
  • neurológiai probléma, mint például Parkinson-kór vagy szklerózis multiplex,
  • cukorbetegség,
  • gyógyszerek nem kívánt mellékhatása (különös tekintettel a fájdalomcsillapítók, narkotikumok, antidepresszánsok, egyes vízhajtók, vasvegyületek és aluminium hidroxid, valamint szívgyógyszerek- kalcium antagonisták)
  • anorexia,
  • bulimia,
  • irritábilis bél szindróma,
  • colitis ulcerosa (fekélyes bélgyulladás)
  • terhesség,
  • bélrák,
  • néhány esetben a belek ideg- és izomfunkciójának a gyengülése is okozhat szorulás problémát.

Mik lehetnek a szorulás következményei?

A szorulás következménye a puffadás vagy hasi fájdalom, mely sokszor hányingerrel párosul. Normál körülmények között a vastagbélben víz szívódik fel a székletből. Ha a széklet haladása lelassul, több víz vész el a székletből, amely kemény, száraz, nehezen továbbítható széklet megjelenéséhez vezet.

A kemény széklet hosszú távon aranyeret is okozhat. A végbélnyílás körüli vénákat terhelő nyomás a székelés alatti erőlködés miatt megnőhet ezért jelennek meg az aranyeres csomók. Az ürítés közben történő erőlködés miatt rendkívüli mértékben felszökhet a vérnyomás. A szorulás további következményei lehetnek a fáradtság, a bőrrel kapcsolatos rendellenességek, ízületi fájdalmak, fejfájás és sok más probléma. A vastagbél, amely a bélrendszernek a vakbéltől a végbélig terjedő része, játssza a legfontosabb szerepet a szervezet méregtelenítési folyamatában. A mérgező anyagokat, amelyeknek nap mint nap ki vagyunk téve, az egészséges szervezet képes kiválasztani. Az élelmiszer-adalékok, tartósítószerek, ízfokozók, gyomirtók, permetezőszerek, környezetszennyező anyagok a vastagbélen keresztül választódnak ki a belső méregtelenítő folyamat részeként. Szorulás esetén ezek a méreganyagok megrekednek a bélcsatornában és felszívódnak, ahelyett hogy megszabadulnánk tőlük.

Mikor kell szorulás miatt orvoshoz fordulni?

A legtöbb embernek nincs arra szüksége, hogy orvoshoz forduljon szorulás miatt, hiszen csak nagyon kevés embernél okoz komolyabb gondot. Ha már két hete szorulás áll fenn, akkor mindenképp érdemes elmenni az orvoshoz, hoggy megtudjuk az okát. A szorulás okozhatja bélrák is, s ebben az esetben a korai felismerés döntő fontosságú a kezelés szempontjából.

A szorulás okának kiderítése

Az orvos a következő vizsgálatokat végezheti el a szorulás okának kiderítésére:

  • vérvizsgálat, ha hormon- anyagcserezavar gyanúja áll fenn, emelett vizelet- és székletvizsgálatot is szükséges lehet
  • has tapintása, sztetoszkópos meghallgatása
  • bél alapos vizsgálata, kolonoszkópia és rektoszkópia segítségével, szükség esetén kontrasztanyagos beöntést követő röntgenvizsgálattal, bélelzáródás kiderítésére

A legtöbb páciensnél nem betegségből eredően alakul ki a székelési panasz, hanem a következő három dolog valamelyikéről van szó:

  1. Bélrenyheség, vagyis a belek lassú, lomha mozgása. A vastagbél nem reagál olyan stimuláló körülményekre, amelyek normális esetben székelést váltanak ki: evés, teli gyomor, teli vastagbél vagy a végbélben elhelyezkedő széklet.
  2. Végbélelzáródás: az összecsomósodott, emészthetetlen vagy csak részben megemésztett anyagok – az úgynevezett bezoárok – elzárhatják a bélcsatornát. Ugyanígy elzáródást okozhatnak idegen testek. A vékonybél is elzáródhat hasi műtét miatt, ha abban összenövések, heges szövetek képződnek.
  3. Diszkézia: a beteg nem képes irányítani a medence- és végbélizmait. A normális székeléshez a medencefenék izmait, a húgyhólyagot, méhet és –végbelet tartó izmokat és a végbélnyílást zárva tartó kör alakú izmot el kell lazítani. Ennek hiányában a székelés eredménytelen, bármennyire is erőlködik az ember.

A szorulás megelőzése

A szorulás megelőzése érdekében a következőket tehetjük:

  • egészséges táplálkozás, növényi rostban gazdag élelmiszerek (gyümölcsök, zöldségek, hüvelyesek, teljes kiőrlésű lisztből készült pékáruk) fogyasztása,
  • bőséges folyadékbevitel (legalább napi 2-3 liter víz elfogyasztása)
  • rendszeres testmozgás

Mit lehet tenni, ha már bekövetkezett a szorulás?

A szorulás megszüntetésére ajánlják a következők fogyasztását: szilva, kávé, savanyú káposzta, bőséges folyadékfogyasztás, lenmag vagy a gyógyszertárban kapható keserűsó. Semmi esetre se fogyasszunk csokoládét vagy kakaót, mert azoktól még keményebb lesz a széklet. Szorulás elleni szerek alkalmazása hosszú távon azért nem ajánlott, mert függőség alakulhat ki.

Rost szorulás ellen

A rost olyan természetes összetevőket tartalmaz, melyek megnövelik a széklet mennyiségét, puhítják az állagát, ezáltal megszüntetik a szorulás állapotát. Emellett tisztítja a vastagbelet, megszabadítja a bélfalat a lerakódott salakanyagoktól, helyreállítja a bélflóra egyensúlyát, tehát a szorulás megszüntetése, illetve annak eredménye nem időszakos, hanem hosszú távú. Az eredméfnyesség élettartama elsősorban attól függ, hogy a béltisztító kúra befejezése után mennyire rostdúsan táplálkozik az ember. Nemcsak időszakosan, de állandóan is szedhető, nem okoz függőséget és nem lehet túladagolni. Tisztán tartja a bélcsatornát és kizárja a szorulás lehetőségét.

Facebook
Pinterest
Twitter
LinkedIn
Email