Tudósok szerint növelheti a rák kockázatát az elektromos cigaretta

Tudósok szerint növelheti a tüdőrák és más daganatok kockázatát az elektromos cigaretta nikotintartalma. Megdőlni látszik tehát az az elképzelés, hogy az égés kiiktatásával, a dohányzás nem jelent komoly veszélyt az egészségre.

Közismert tény, hogy a dohányosok körében jóval magasabb a tüdőrákban szenvedők aránya, nem véletlenül nevezik a cigarettát koporsószögnek. Füstje mintegy hetven olyan kémiai anyagot tartalmaz, amelyek bizonyítottan rákkeltőek. Sokan éppen ezért váltottak az elektromos cigarettára, mert azt remélték, hogy ezzel elkerülhetik a halálos kórt, ami az esetek közel 90 százalékában, a dohányzás következménye. Számos felmérés bizonyítja, hogy a dohányzás abbahagyása után tíz évnek kell eltelnie ahhoz, hogy a tüdőbetegség rizikója a minimálisra csökkenjen.

Érvek és ellenérvek

Azzal már korábban is tudható volt, hogy az elektromos cigaretta gőze, a hagyományos cigaretta füstjéhez hasonlóan, propielén-glikolt és glicerint is tartalmaz, ezek pedig károsíthatják a legutakat. Szintén veszélyes lehet a dietilén-glikol, ami egy oldószer, és akár mérgezést okozhat, míg a tetrametil-pirazin hatására agykárosodás alakulhat ki. Az elektromos változat támogatói ugyanakkor arra hivatkoztak, hogy a gőz csak magasabb feszültségen jelenthet problémákat, nem azon, amin az e-cigaretták működnek. Mivel égés nem történik, ráktól sem kell tartani, ahogyan a patronban adagolt (egyébként bizonyítottan rákkeltő) nitrozaminok mennyisége is annyira alacsony, hogy nem növelik a daganatok kialakulásának kockázatát. Ezeket az állításokat cáfolja részben a New York-i Egyetem Orvostudományi karának kutatása, ami sokkal árnyaltabb képet fest az elektromos cigaretta egészségügyi hatásairól.

Rákkeltő lehet a nikotin

A tudósok arra voltak kíváncsiak, hogy a nikotin és az elektromos cigaretta gőze, hogyan hat a DNS-re, előidézhetnek-e sejtkárosodást, illetve mutációt, vagy sem. Egerekkel nikotint és a cigarettákból kiáramló gőzt együtt, és külön-külön is belélegezettek. A gőzt 4,2 volton állították elő, ami azért fontos, mert az elektromos cigaretták általában ezen a feszültségen működnek. Kiderült, hogy nikotinmentes, ám oldószereket tartalmazó gőz nem károsította sem a DNS-t, se a sejtek megújulási képességét, ebben az esetben tehát nincs ok az aggodalomra. Ugyanakkor a nikotinos gőz önmagában, valamint az oldószeres gőzzel összekeveredve egyaránt megrongálta a DNS-t, ezáltal növelte a mutálódás és a rákos sejtek elszaporodásának valószínűségét, méghozzá elsősorban a tüdőben, a szívben és a hólyagban.

Embereken is kipróbálták

Nemcsak a kísérleti egereken bizonyosodott be a nikotin rákkeltő hatása, hanem in vitro, azaz laboratóriumi módszerrel is hasonló eredményre jutottak. Ennek során emberi tüdő- és hólyagsejtekkel kísérleteztek, a nikotin pedig ezeket is károsította. Mindez azt jelenti, hogy hiába nincs égéstermék, az elektromos cigaretta gőzében lévő nikotin olyan vegyi anyagokká alakul, amelyek növelheti a rák és a szívbetegségek megjelenésének valószínűségét, illetve gátolják a szervezet genetikai, önjavító mechanizmusait. Mindez arra hasonlít a legjobban, mint amikor valaki passzív dohányosként szívja be a cigaretta füstjét. Természetesen ahhoz, hogy mindezt biztosan kijelenthessék, további vizsgálatokra van szükség. A kérdés tehát az, hogy a hosszabb távú nikotinterhelés következtében az egerekben valóban kifejlődik-e a daganat.  

Más betegségeket is okozhat

Tizenöt, egészséges önkéntes segítségével vizsgálták a nikotint tartalmazó elektromos cigaretta hatását a svéd Karolinska Intézet kutatói. A résztvevők átlagéletkora 26 év volt, alkalmi dohányosként legfeljebb havonta tíz szál cigarettát szívtak, elektromos cigarettát pedig korábban nem használtak. A nikotinos gőz beszívása után 30 perccel a résztvevők vérnyomása és pulzusszáma jelentősen megnőtt, artériáik megmerevedtek. Ilyen tüneteket nem tapasztaltak azoknál, akik nikotinmentes elektromos cigarettát kaptak. Mindez azt jelenti, hogy a nikotint tartalmazó gőz növelheti a stroke és a szívroham kockázatát.