A bőrrák és a melanoma egyaránt a bőr daganatos megbetegedése kialakulásuk oka, és a betegségek lefolyása azonban különböző. Minél hamarabb felismerjük az elváltozásokat, annál hatékonyabb a kezelésük, ezért fontos, hogy észrevegyük a bőrrák és a melanoma első jeleit.
A bőr testünk legkiterjedtebb szerve, területe a felnőttek esetében elérheti a két négyzetmétert, míg súlya akár a tíz kilót is meghaladhatja (testsúlyunk mintegy tíz százalékát a bőr tömege teszi ki). Bár rendkívül ellenálló, a daganatos (bőrrák és melanoma) megbetegedések a bőrt sem kímélik. Mindkét típusú elváltozás kezelése akkor lehet sikeres, ha időben megkezdődik, ehhez viszont ismerni kell a jelenlétükre utaló első jeleket. További nehézséget jelent, hogy a bőrrák és a melanoma a test bármely pontján, így azokon a részeken is kialakulhat, amelyek egyedül nehezebben tudunk ellenőrizni.
Bőrrák vagy melanoma?
A bőr három rétegből, a felhámból, az irhából és a bőraljából áll, a felhámban találhatóak a melanocita sejtek, amelyek feladata a melanin (bőrpigment) termelése. Ennek feladata, hogy megóvja szervezetünket a káros UV-sugárzással szemben. Szintén itt képződik a keratohyalin, ez nem más, mint szintén védelmet nyújtó szaru előanyag, ami egy idő után lehámlik. Leggyakrabban ezekből a sejtekből indul ki a bőr rákos megbetegedése. A bőrrák és a melanoma közötti legfontosabb különbség, hogy a bőrrák a bőrsejtek, míg a melanoma a pigmentet termelő sejtek daganatos elváltozása. A bőrrák epiteliális sejtekből indul ki, legtöbbször „helyhez kötött”, azaz csak ritka esetekben támadja meg a környező szöveteket –nem képez áttetet–, a daganat könnyebben eltávolítható, és általában nem alakul át rosszindulatú tumorrá. Ezzel szemben a melanoma lényegesen agresszívabb elváltozás.
A bőr rákos elváltozásai
- Basalioma (bazálsejtes bőrrák): a leggyakrabban előforduló bőrrák, a káros UV-sugárzásnak kitett bőrterületeken –arc, végtagok, fejbőr, vállak stb.− a hám sejtjeiből alakul ki a bőr mélyebb rétegeiben. Szerencsére rendszerint lassan fejlődik, ám mivel az ilyen típusú bőrrák az alsóbb hámsejteket érinti, ha nem kezeljük időben, átterjedhet a porcokra és a csontokra. Ez azonban rendkívül ritkán fordul elő, a basalioma bőrrák általában a többi szövetben, szervben nem okoz károkat. Gyakran kíséri enyhe vagy erősebb viszketés, a beteg terület sokszor halvány vörös, esetleg opálos duzzanatot képez. Ha sérülés éri, basalioma bőrrák csak nehezen gyógyul, sok esetben tartósan elfekélyesedik.
- Spinalioma (laphámsejtes bőrrák): a második leggyakrabban előforduló bőrrák, ami az úgynevezett tüskés sejteket érinti. Ha nem fedezzük fel időben, megtámadhatja a környező csontokat, porcokat. Előfordul, hogy átterjed a nyirokrendszerre, sőt, a tüdőben is kárt tehet. Nem csak az UV-sugárzásnak kitett bőrfelületeken alakulhat ki laphámsejtes bőrrák, hanem azokon a területeken is, amelyeket viszonylag ritkán éri el közvetlenül a napfény: ilyen a szájüreg nyálkahártyája, vagy a nemi szervek környezete. A laphámsejtes bőrrák főként a káros kémiai anyagokkal történő érintkezés következtében jelentkezik, ahogyan a humán papillomavírus (HPV) tartós jelenléte is kiválthatja. A bőrrák hatására a bőrön sebek képződnek, amelyek lassan gyógyulnak, és hajlamosak a fekélyesedésre.
- Melanoma malignum (rosszindulatú festéksejtes daganat): a melanint termelő sejtek kóros burjánzása okozza, a melanoma a nyolcadik leggyakoribb daganattípus. Bár a bőrből kiinduló daganatok mindössze 3-5 százaléka melanoma, azonban ez végződik a legtöbb esetben halállal. Agresszív betegség, a melanoma könnyen eredményez áttétet, ilyenkor a főbb szerveket támadja meg, főként a tüdő, a máj, a csontok és az agy sejtjeiben okoz visszafordíthatatlan károkat. A melanoma nem csak a már meglévő anyajegyekből alakulhat ki, az esetek hetven százalékában a sejtburjánzás új helyen képződik. Intő jel, ha az anyajegy alakja, színe megváltozik, esetleg viszketni kezd, vagy érzékennyé, fájdalmassá válik.
A bőrdaganatok kialakulásáért nem csak a káros UVA-sugárzás a felelős: hosszú távon a folyamatos UVB-sugárzás is ártalmas lehet, ezért nem csupán az állandó napozás, hanem a szoláriumozás is elősegítheti a bőrrák megjelenését. Ez természetesen nem azt jelenti, hogy örök sötétségben kell élnünk, hiszen szervezetünk számára a napfény életfontosságú, azt viszont tudni kell, hogy a megfelelő mennyiségű D-vitamin képződéséhez elég naponta 10 percet a napon tölteni. Ekkor is kerüljük a legmelegebb órákat, óvjuk bőrünket (és gyerekeink bőrét!) napvédő szerekkel. Segítik a bőrrák és a melanoma megelőzését az antioxidánsokban gazdag élelmiszerek, a nem melanoma természetű bőrrák esetében a B3-vitamin. Mivel a bőrrák és a melanoma a kezdeti szakaszban általában tünetmentes, mindenképpen rendszeresen ellátogatni a bőrgyógyászati szűrésekre, és ellenőriztessük anyajegyeinket.
Mit mondanak a tudósok?
A bőrrák és a melanoma kezelésének és megelőzésének lehetőségeit vizsgálták a University of Connecticut kutatói. Megállapították, hogy a D-vitamin analógoknak fontos szerepe lehet az orvosi terápiában, míg a bőrrák és a melanoma megelőzésének legjobb módja a káros UV-sugarak elkerülése. A tanulmány a Dermatologic surgery szaklapban jelent meg.
Tudtad?
A bőr „nem felejt”, a gyermekkori napégésből évtizedekkel később alakulhat ki daganat.