A HPV – humán papillomavírus – több mint száz alfaja közül csupán néhány okoz olyan elváltozásokat, amelyek méhnyakrákká alakulhatnak. A legveszélyesebb a 16-os és 18-as számmal jelölt típus, ezek felelősek a méhnyakrákos esetek hetven százalékáért. Ráadásul egyre több tanulmány bizonyítja, hogy a 16-os típusú HPV a torokban kialakuló rákokkal is kapcsolatba hozható. Ezért rendkívül fontos a HPV oltás gyerekeknek, amely a rendszeres szűrővizsgálat mellett védelmet nyújt a méhnyarák ellen. A vakcina akkor a leghatékonyabb, ha a 9. és a 15. életév között, de mindenképpen az első szexuális érintkezés előtt beadják.
A HPV (humán papillomavírus) a szájüregben, a nem szervek és a végbélnyílás hámszöveteiben, valamint a környező bőrfelületeken szaporodik, a vírus elsősorban a fertőzött bőrterületek érintkezésével – főképpen szexuális úton – kerül a másik emberre. Több mint százféle humán papillomavírus létezik, ezek néhány kivételtől eltekintve nem rákkeltőek, „mindössze” fájdalommentes szemölcsöket okoznak a nemi szerveken, esetleg a talpon és a tenyéren. A legnagyobb veszélyt a 16-os és a 18-as típusú HPV jelentik, ezek tehetők felelőssé a méhnyakrákos esetek 70 százalékáért. Rendkívül gyakori tumorról van szó, hiszen a méhnyakrák az emlő- és a tüdőrák után a harmadik a daganatos betegségek listáján. Ugyanakkor a méhnyak daganatok az esetek túlnyomó részében – ahogyan a szervezetbe kerülő HPV többsége – jóindulatú.A vírus bizonyítottan a torokban is okozhat rákos elváltozást, ezért a HPV oltás beadása még indokltabb lehet.
Évekig lappanghat
Bár a nők közel 80 százaléka átesik a HPV-fertőzésen, többségük tünetmentes, ilyenkor a vírus néhány év alatt eltűnik a szervezetből. Csak a rákeltő HPV-típussal fertőzöttek tíz százalékában alakul ki tartós fertőzés, amiből 5-12 év alatt alakulhat ki méhnyakrák. Korábban a megelőzéshez kizárólag a PAP teszt elvégzése állt rendelkezésre, melyet 25 év felett rendszeresen el kell elvégeztetni, ma már más modszerek is rendelkezésre állnak a HPV ellen.
Vannak más kockázati tényezők is
Növeli a méhnyakrák kialakulásának esélyét az erős dohányzás, a szexuális partnerek gyakori váltogatása, a Chlamydia fertőzés, a többszöri terhesség, és a kombinált – ösztrogén és progreszteron tartalmú – fogamzásgátlók 5 évnél tovább tartó szedése.
Biztonságos megoldás a HPV oltás
A méhnyakrák megelőzésének leghatékonyabb módja a HPV oltás beadása. A vakcina úgy működik, hogy a HPV daganatkeltő típusainak tisztított fehérjéit (nem az élő vírust) a szervezetbe juttatják. Ez a mennyiség nem jelent veszélyt, ám arra elég, hogy az immunrendszer antitesteket termeljen: ennek köszönhetően, amikor a HPV oltás oltóanyaga a szervezetbe kerül, az immunrendszer felismeri, és védekezik ellene. A védettség eléréséhez két oltásra van szükség, az első és a második között hat hónapnak kell eltelnie. Aki megkapja a HPV oltást, nem fertőződhet meg az oltóanyagban található típusokkal. Ezért fontos, hogy a HPV oltás gyerekenek legyen beadva, hiszen így biztosítható a védettségük.
Mit mondanak a kutatások?
A European Prospective Investigation Into Cancer and Nutrition vizsgálatába bevont száj-, gége- és garatrákos betegek közel 35 százalékánál mutatták ki a HPV-16 jelenlétét. Egy Costa Ricaban elvégzett felmérésen 5840 olyan nőt vizsgáltak meg, akik korábban megkapták a HPV oltást, közülük csupán egyetlen orális HPV fertőzöttet találtak.
Nem minden esetben segít
Jó tudni, hogy a HPV oltás nem véd meg a beadásakor már meglévő fertőzés ellen, ezért ilyenkor, csak a negatív citológiai eredmény esetében alkalmazható a vakcina. Éppen ezért a HPV oltást, bár minden nőnek ajánlott, lehetőleg az első szexuális együttlét előtt, 12-13 éves korban tanácsos beadatni. A HPV oltás ugyanakkor kizárólag a meghatározott típusú, méhnyakrákot okozó HPV vírusok ellen hatékony, ezért a biztonság kedvvért, az oltás beadását követően is ajánlott elvégeztetni minden harmadik évben a szűrővizsgálatot.