A világszerte vezető haláloknak számító szív- és érrendszeri megbetegedések egyik leggyakrabban előforduló rizikófaktora a magas vérnyomás, azaz a „néma gyilkos”. Ezért lényeges, hogy a megelőzés érdekében negyven éves kor felett legalább havonta egyszer ellenőrizzük vérnyomásunkat kórosan magas érték esetén azonban már a heti rendszeresség javasolt. Nem mindegy azonban, hogyan használjuk a készüléket a helytelenül elvégzett mérés ugyanis téves adatokat eredményezhet.
A szakmai protokoll szerint a 140/90 Hgmm (higanymilliméter) vérnyomás még normálisnak számít, az ideális azonban a 120/80 Hgmm alatti érték. Kóros vérnyomásról 140/90 Hgmm felett beszélünk. Az első adat a karban futó főartériában a szív összehúzódásakor létrejövő szisztolés vérnyomást, míg a második a szívverések szünetében mérhető diasztolés vérnyomást mutatja.
Mikor és hogyan mérjünk vérnyomást?
Alapszabály, hogy mindig ugyanazon a karon, nyugalmi állapotban, ülve és egymás mellé rakott lábakkal, azonos napszakban mérjünk vérnyomást. Tudni kell ugyanakkor, hogy a fekvőhöz képest az ülőpozícióban átlagosan 5 higanymilliméterrel magasabb diasztolés értéket kapunk, a keresztbetett lábak pedig 8 higanymilliméterrel növelhetik a szisztolés vérnyomás eredményét. Szintén növeli a vérnyomást a megfeszült izomzat ezért figyeljünk arra, hogy mérés közben karunk elernyedjen. Pillanatnyi vérnyomásunkat a testhelyzet, a napszak és az érzelmi állapot is befolyásolja. Többek között ennek is köszönhető, hogy akár néhány órás időtávlatban sem kapunk közel azonos eredményt. Vérnyomásunk alvás közben a legalacsonyabb majd ébredés előtt emelkedni kezd munka közben vagy más stresszhelyzetben megugorhat estére pedig ideális esetben ismét alacsony értéket mutat.
Felkaron vagy csuklón
A minél pontosabb eredmény érdekében a mandzsettát a szív magasságában kell elhelyezni, ami a felkaron használható vérnyomásmérőkkel egyszerűen, a csuklós modelleknél valamivel nehezebben kivitelezhető. Utóbbi eszközök ugyanakkor kifejezetten ajánlottak jelentős túlsúly, vagy izomzat esetén, hiszen a hagyományos mérők mandzsettái ilyenkor nem minden esetben tudják megfelelően átfogni a megvastagodott felkart.
Így mérjünk vérnyomást
- A mérést megelőző fél órában ne sportoljunk és ne végezzünk megterhelő fizikai munkát tartózkodjunk az alkohol- és koffeintartalmú italoktól, a cigarettától, a nagyobb mennyiségű étel bevitelétől., ezek ugyanis rövid időre megemelhetik a vérnyomást.
- A vérnyomásmérés előtt lehetőleg öt-tíz percet töltsünk el nyugalmi pozícióban egy csendes helyen. Kezünket tenyérrel felfelé ez a könyöktől mérve khelyezzük valamilyen szilárd felületre lábainkat pedig a padlóra.
- Karunkat és hátunkat megtámasztva vegyünk fel kényelmes ülő testhelyzetet lábainkat soha ne tegyük keresztbe.
- Ruhánk legyen kényelmesen bő és könnyen feltűrhető, semmiképpen ne szorítsa el a karunkat.
- Győződjünk meg arról, hogy a mandzsetta (csuklómérés esetén a csukló) a szív magasságába kerüljön, ami a könyökhajlat felett 2-3 centiméterre található. Szükség esetén tegyünk a könyökünk, illetve alkarunk alá egy párnát.
- A mérés ideje alatt ne mozogjunk és ne beszélgessünk, izmainkat legyenek lazák. Ha feszültek, idegesek vagyunk vérnyomásunk hirtelen megemelkedhet.
- Az értékek összehasonlíthatósága érdekében mindig ugyanazon a karon és ugyanabban az időben (legjobb közvetlenül felkelés után) végezzük el a vérnyomásmérést. Általában a bal kart használjuk, ha viszont a jobbon magasabb az érték, akkor ezt az oldalt részesítsük előnyben.
- Érdemes 1-2 percen belül háromszor megismételni a vérnyomásmérést a kapott értékeket pedig átlagolni. Ne ijedjünk meg, valószínűleg az első mérés magasabb lesz a többinél.
- Vezessünk mérési naplót, aminek segítségével nyomon követhetjük vérnyomásunk alakulását.
Tudtad?
A húsz centiméter alatti és a 36 centiméter feletti karkörfogat esetén a normál méretű mandzsetták használata nem javasolt.