Immunerősítés és gyógygomba | Hatékony otthoni módszerek

Immunerősítés és gyógygomba | Hatékony otthoni módszerek 1

Az állandó fáradtság, a rossz közérzet, a gyengeség, a gyakori fertőzéses megbetegedések, az emésztési panaszok mind-mind az immunrendszer gyengeségére utalhatnak. Ilyenkor sokat segíthet az immunerősítés, amiben néhány különleges gyógygomba nagy segítségünkre lehet.


Immunrendszerünk feladata, hogy megkülönböztesse és semlegesítse a szervezetbe kerülő idegen anyagokat, megóvja szervezetünket a káros mikroorganizmusok, vírusok, baktériumok és gombák támadásaitól. Ez az oka annak, hogy az immunrendszer működési zavara, gyengülése, szinte azonnali panaszokkal jár. Mivel először csak általános, nehezen meghatározható, ráadásul enyhe tünetek jelentkeznek, éppen ezért, ezeket hajlamosak vagyunk figyelmen kívül hagyni. Pedig, az immunerősítést időben kell elkezdeni, mert ezzel tudjuk megelőzni a súlyosabb betegségek kialakulását.

Mikor indokolt az immunerősítés?

Ha röviden kellene erre a kérdésre válaszolni, azt mondhatnánk, hogy az immunerősítés sohasem hiábavaló. Azzal csak jót teszünk a szervezetünknek, hogy támogatjuk a természetes védekező mechanizmusait, és tehermentesítjük az ebben résztvevő szerveinket. Ez egyben azt is jelenti, hogy még a kifogástalanul működő immunrendszer esetében sem hiábavaló az immunerősítés.

Az immunerősítés szükségességére figyelmeztető tünetek:

  • Ismert ok nélküli fáradékonyság
  • Kedvetlenség
  • Álmatlanság, alvászavarok
  • Bőrproblémák (lassan gyógyuló sebek, pattanások)
  • Visszatérő fejfájás, migrén

Vannak ugyanakkor intő jelek, amikor az immunerősítés nem lehetőség, hanem elvégezendő feladat. Ezek a következők:

  • Visszatérő fertőzéses megbetegedések (szinte „mindent elkapunk”)
  • Krónikus emésztőrendszeri betegségek, emésztési zavarok

Immunerősítés természetesen

Mindenekelőtt el kell fogadnunk, hogy a természetes immunerősítés általában hosszabb folyamat, komolyabb panaszok esetén azonnali eredményt nem mindig lehet elérni. Gondoljunk arra, hogy az immunrendszerünk sem egyik napról a másikra veszíti el védekezőképességét.

Egyszerű, természetes immunerősítő módszerek

  • Testmozgás: napi 20-30 perc testmozgás jelentősen hozzájárul ahhoz, hogy megőrizzük immunrendszerünk hatékonyságát. Ajánlott az úszás, a futás, a kocogás vagy akár a folyamatos intenzív séta, de a kerti munka és a takarítás is elegendő lehet.
  • Antioxidánsokban gazdag étrend: az antioxidánsok egyik tulajdonsága, hogy semlegesítik a szervezetben túltermelődő, káros szabad gyököket, amik gyengítik az immunrendszert, hozzájárulnak a rák, a gyulladások, a szívbetegségek kialakulásához. Nagyobb mennyiségben tartalmaznak immunerősítő antioxidánsokat flavonoidokat, A-, B-, C-, E- és K-vitaminokat, aminosavakat, omega-3 zsírsavakat, szelént, karotinoidokat – többek között a nyers zöldlevelű és sárga színű zöldségek, a piros gyümölcsök, a zöld tea, a kakaó, az olajos magvak, a szőlőmag, a Chlorella és Spirulina alga, a citrusfélék, a csipkebogyó és a máriatövis.
  • Rostok fogyasztása: az immunsejtek 80 százaléka a vastagbélben található, jelentős részük itt is termelődik, működésüket ezért a bélflóra közvetlenül befolyásolja. Amikor az egyensúlya felbomlik, tehát a bélflórában többségbe kerülnek a káros mikroorganizmusok, az immunrendszer is sérül. A bélflóra egyensúlyát a prebiotikus rostokkal – ezeket bontják le a probiotikus, jótékony baktériumok – és a probiotikumok fogyasztásával állíthatjuk helyre. Pektin, inulin, béta-glükán és cellulóz, azaz a szükséges rostok, elsősorban a nyers zöldségekben és gyümölcsökben, a teljes kiőrlésű gabonákban, a chia magban és a psylliumban találhatók meg. Szintén prebiotikus és ezáltal immunerősítő hatású a laktóz, amit a tejtermékekkel vihetünk be a szervezetünkbe.
  • Probiotikumok: a probiotikus (jótékony) baktériumokat tartalmazó probiotikumok nélkülözhetetlen ahhoz, hogy fenntartsuk, illetve szükség esetén visszaállítsuk bélflóránk egyensúlyát. Az immunerősítéshez hozzájáruló probiotikus baktériumokban bővelkednek az erjesztett tejtermékek pl. lágy sajtok, joghurt, kaukázusi kefir, a savanyított káposzta és uborka, illetve az erjesztett szójabab (japán miso leves).

Gyorsabb immunerősítés gyógygombával

Míg a fentiek alkalmazása tulajdonképpen életmódváltást jelent, léteznek ennél gyorsabb, mégis természetes immunerősítő megoldások. Ezek között is kiemelkedően hatékony egyes gyógygomba-kivonatok, illetve akár a nyers gyógygombák kúraszerű fogyasztása, amivel valóban lényegesen rövidebb idő alatt helyreállítható az immunrendszer megfelelő működése. Kiváló immunerősítő az antioxidáns hatóanyagokban bővelkedő hernyógomba, a halhatatlanság gombájának is nevezett, az immunerősítést jótékony poliszacharidjai révén többféle módon támogató pecsétviaszgomba, a máj működését felpörgető bokrosgomba, az immunsejtek termelődését fokozó mandulagomba, valamint az immunrendszer stimulálása mellett a káros mikroorganizmusokat elpusztító, a bélflóra egészségét óvó és az egyik legerősebb antioxidánst, a lentinánt tartalmazó shiitake gomba. Bár egyenként is jól használhatók immunerősítésre, még jobb eredményt érhetünk el, ha a gyógygombák kivonataiból összeállított, kizárólag természetes hatóanyagokból álló táplálékkiegészítőket használunk immunerősítésre.

Mit mondanak a tudósok?

A tajvani Chia-Nan University of Pharmacy and Science kutatói a szárított pecsétviaszgomba immunrendszerre gyakorolt hatását vizsgálták. Megállapították, hogy a gomba micéliuma többek között fokozza az immunválasz szabályozásában fontos szerepet kapó citokinek, az  IL-6 és a  TNF-alfa termelődését. Ezáltal jól használható immunerősítésre.

 

Hivatkozások:

 

https://www.ncbi.nlm.nih.gov/pubmed/16169168

https://www.ncbi.nlm.nih.gov/pubmed/25866155

https://www.ncbi.nlm.nih.gov/pmc/articles/PMC1160565/

https://www.ncbi.nlm.nih.gov/pubmed/3319150

https://www.sciencedaily.com/releases/2015/04/150416112826.htm

https://www.ncbi.nlm.nih.gov/pmc/articles/PMC4684115/

https://www.ncbi.nlm.nih.gov/books/NBK92757/

http://www.naturalhealth365.com/medicinal-mushrooms-prevent-cancer-2097.html

https://www.ncbi.nlm.nih.gov/pubmed/14756912

Facebook
Pinterest
Twitter
LinkedIn
Email