A betegséget okozó vírusok és baktériumok többsége a természetes testhőfokon burjánzik a legjobban, a szervezet hőmérsékletének megemelkedése, azaz a láz, hozzájárul az elpusztításukhoz. Bár a láz természetes reakció, különösen a csecsemők, illetve kisgyermekek esetében, a szülők sokszor azonnal megpróbálják csillapítani és ezért hűtőfürdőt alkalmaznak. Pedig a hűtőfürdő gyakran többet árt, mint használ!
A láz a szervezet egyik leghatékonyabb fegyvere a fertőzésekkel szemben, önmagában nem betegség, hanem a szervezet természetes reakciója az egészségre ártalmas mikroorganizmusokkal szemben: jelentős részük ugyanis a normális testhőmérsékleten érzik jól magukat és képesek szaporodni, a magasabb hő hatására elpusztulnak. Ezért, ha a láz nem túl magas, nem kell, és nem is szabad csillapítani!
Mikor láz a láz?
Lázról akkor beszélünk, amennyiben a gyermek testhőmérséklete eléri, vagy meghaladja a kritikus szintet. Ez a lázmérés helye szerint változik, az alábbiak szerint:
- Hónalj alatti lázmérés: 38 °C
- Anális lázmérés: 38,5 °C
- Orális lázmérés: 38,3 °C
Fontos tudni azonban, hogy a test hőmérséklete a nap folyamán más és más lehet, általában a késő délutáni/esti órákban megemelkedik, valamint számos egyéb tényező is befolyásolhatja: az erős testmozgás, túlöltözés, környezeti hőmérséklet, páratartalom, bizonyos gyógyszerek, valamint a stressz.
Lázcsillapítás hűtőfürdővel: tartsuk be a szabályokat
Láz esetén nem kell azonnal a gyógyszerekhez nyúlni, hiszen számos természetes lázcsillapító módszer áll rendelkezésünkre. Ezek közül a gyógyteák mellett az egyik legnépszerűbb a hűtőfürdő, mely hatékonyan csökkenti a gyermekek lázát. A hűtőfürdőt azonban csak nagy körültekintéssel szabad alkalmazni. Lényeges, hogy soha ne hideg vizet használjunk, hanem először mindig meleg vízbe helyezzük a lázas gyermeket. A lázcsillapítás úgy történik, hogy megvárjuk, míg a víz kihűl, ami fokozatos leviszi a testhőmérsékletet. A művelet nem tarthat tovább néhány percnél, ezért csak annyi vizet használjunk, ami éppen elfedi a gyermek testét.
Bár a hűtőfürdő több évszázados lázcsillapítási módszer, a gyermekorvosok véleménye igen megoszlik a kérdésben. A hűtőfürdő –és egyéb külső testhőmérséklet csökkentő módszer− hatásait vizsgálva dr. Maurizio de Martino, a firenzei Anna Meyer egyetemi gyermekkórház igazgatója és csapata arra az eredményre jutott, hogy a külsőleg történő lázcsökkentés feleslegesen terheli a szervezetet. Szerintük akkor von el energiát a kicsiktől, amikor a legnagyobb szükségük lenne rá. Ráadásul a testhőmérsékletet a fellépő anomáliák hatására az agy szabályozza, ezért lehetetlen hatékonyan lehűteni külső megoldásokkal. A hideg vizes borogatások, jégtömlők használata, vagy a hűtőfürdő, bármennyire furcsán hangzik, kifejezetten károsak lehetnek, mivel periférikusan megnövelik a hőmérsékletet. A testet ért hirtelen hideg-jeges alkalmazások hatása miatt, a hőmérséklet ugyan pillanatnyilag lecsökken, ám a testhőmérséklet agyi szabályozása ennek következtében „összezavarodik”. Annak érdekében, hogy kompenzálja a megváltozott –lehűlt− állapotot, rövid idő elteltével, még magasabbra emelheti a lázat.
Mikor alkalmazzuk a hűtőfürdőt?
A kutatók szerint, a drasztikus, külsőleg alkalmazott lázcsillapítási módszerek többet árthatnak, mint használnak, ezért csak bizonyos megkötésekkel alkalmazzunk nagyon hideg borogatást vagy homlokra helyezett jégtömlőket. Ha úgy döntünk, hogy ragaszkodunk a hűtőfürdőhöz, csak akkor vessük be, ha a kicsi láza eléri, vagy meghaladja a 39,5°C-ot. Hogy biztosítsuk az enyhe átmenetet, a gyermek szobájának hőfoka a lázcsillapításkor legyen 18°C, ezzel is hozzájárulunk ugyanis a testhőmérsékletének csökkentéséhez.