Szaharin, aszpartám, xilit, agavé, gyümölcscukor, sztévia, nádcukor, inulin: se szeri se száma az édesítőszereknek. Az édesítőszerek egy része szintetikus, míg mások a természetben is könnyen fellelhetőek. Ugyan alacsony a kalóriatartalmuk, de vajon az édesszájúak fogyaszthatják-e a cukorpótló édesítőszereket korlátlan mennyiségben, vagy talán nem árt óvatosnak lenni?
Az édesítőszerek eredetileg a cukorbetegségben szenvedők életét hivatottak megkönnyíteni, ám alacsony kalóriatartalmuk miatt, felhasználásuk mára széles körben elterjedt. Többségük rendkívül hatékony, ezek az édesítőszerek, tökéletesen helyettesítik a finomított répacukrot. A legelterjedtebb szintetikus cukorpótlók –ciklamát, szaharin, és a fél szintetikus aszpartám− laboratóriumban készülnek. Az aszpartám édesítő hatása 200-szor, a szahariné 450-600-szor nagyobb a kristálycukorénál. A természetes édesítőszerek előnye, hogy rendszerint mindenfajta módosítás nélkül, azonnal használhatók. Ilyen cukorpótló a méz, vagy a gyümölcscukor, amelyek glikémiás indexe alacsonyabb, mint a finomított répacukoré, míg édesítő hatásuk jóval erősebb. Ennél is jobb megoldás az agavé használata, ami a természetes édesítőszerek közül az egyik legegészségesebb és legédesebb.
Édesítőszerek és városi legendák: igazodjunk el a tévhitek között
Az édesítőszerek közül, a nádcukor –barna vagy fehér− kalóriatartalma szinte megegyezik a kristálycukoréval. Mivel kalóriabevitel szempontjából alig van köztük különbség, ezért fogyókúra céljából mindegy, melyiket fogyasztjuk. Azonban a nádcukor nem esik át annyi kémiai finomítási folyamaton, mint a répacukor, ezért a szervezet számára könnyebben feldolgozható természetes édesítőszer. Az édesítőszerek királynőjeként emlegetett méznek alacsonyabb a kalóriatartalma, nagyjából 304 kalória/100g, míg a kristálycukoré 392 kalória/100g, a nádcukoré 362 kalória/100g. Ennek ellenére, mivel nagyobb a fajsúlya, a cukorpótlóként alkalmazott méz fogyasztásával nagyobb kalóriamennyiséget viszünk be a szervezetünkbe, arról nem is beszélve, hogy ha nem kristályosodik, nehezen adagolható/mérhető.
Árthatnak is az édesítőszerek?
Bármilyen furcsán hangzik, az édesítőszerek használatával csapdába eshetünk. Bár az édesítőszerek többsége elvileg teljesen veszélytelen, hosszú távú, klinikai vizsgálatok még nem állnak rendelkezésünkre. Nem tudhatjuk, hogy mennyire bizonyulnak toxikusnak, ha napi rendszerességgel, éveken keresztül fogyasztjuk őket. Annyi biztos, hogy az édesítőszerek hozzáadásával készült rágógumik és édességek hashajtó hatásúak. Amennyiben, napi több, mint 20 g –nagyjából tíz darab cukorka− szintetikus édesítőszer kerül az étrendünkbe, kellemetlen hasmenésben lehet részünk.
Mivel az édesítőszerek fogyasztásával biztonságban érezzük magunkat, könnyebben elveszthetjük az önkontrollunkat, aminek további káros következménye lehet. Furcsa módon a legveszélyesebb, az édesítőszerek esetében is az elhízás! Bár a cukor helyett az édesítőszerek alkalmazása általában kevesebb kalóriabevitellel jár, de azt is figyelembe kell venni, hogy nem csak a cukor hizlal. Ha nagy mennyiségű, édesítőszerek felhasználásával készült ételt eszünk, sajnos a kilók könnyen felszaladhatnak, innen pedig már csak egy lépés a magas LDL (rossz) koleszterinszint vagy a szív- és érrendszeri megbetegedések kialakulása. Érdekesség, hogy az Amerikai Rák Társaság (American Cancer Society), valamint az Amerikai Élelmiszer- és Gyógyszerfelügyeleti Hatóság (The Food and Drug Administration) és az Európai Élelmiszer-biztonsági Hatóság (The European Food Safety Authority ) a sokak szerint káros aszpartámot is biztonságosnak tekinti. Az édesítőszerek tulajdonságait vizsgáló számos kutatás foglalkozott az aszpartám hatásaival, elsősorban az édesítőszer és a rák kapcsolatát vizsgálták. Az egyik legnagyobb, 500 ezer fős felmérést a National Cancer Institute végezte. Ebből kiderült, hogy a cukorpótló aszpartámmal édesített italok nem növelik a leukémia, az agydaganat, illetve a limfóma kialakulásának esélyét.
Tudtad?
Az orvosok azt javasolják, hogy az édesítőszerek segítségével bevitt napi kalóriamennyiség, az elfogyasztott kalória legfeljebb tíz százaléka legyen, míg a cukorbetegek esetében jobb, ha öt százalék alatt marad.