Számos terápiás módszer és diéta áll rendelkezésünkre, hogy enyhítsük a tüneteit, valamint lassítsuk a kór súlyosbodását Crohn-betegség kezelése napjainkban még nem megoldott. Ezen változtathat a probiotikumokkal elvégzett terápia, mellyel az eddigi kísérletek alapján, jó eredmények érhetőek el.
A Crohn-betegség, a bél krónikus és erős gyulladása, mely a bélszakasz bármely részét érintheti, bár leggyakrabban a vékony-, és a vastagbélben alakul ki. Tünetei nagyon hasonlítnak egyéb, bélrendszeri gyulladásos megbetegedésekhez, ezért fontos a korai felismerés, ugyanis a kór akár halálos kimenetelű is lehet.
Nem tudni, miért alakul ki
A Crohn-betegség kialakulásának okai pillanatnyilag ismeretlenek, ennek ellenére kimutatták, hogy összefüggés van a bél nyálkahártyájának folyamatos és fokozott aktiválásával, amit a helytelen immunválasz okoz. Az orvostudomány mai álláspontja szerint három fő ok kölcsönhatása miatt alakulhat ki. Ilyen a genetikai hajlam, a bélfal szöveteinek károsodása, melynek hátterében a bélflóra patogén baktériumai állnak, valamin a külső rizikófaktorok, mint például a dohányzás. Bármely életkorban megjelenhet, leggyakrabban a 15-35 év közti fiatalokat és a 65 év felettieket érinti. Sajnos, előfordulása a kisgyermekek esetében is növekvő tendenciát mutat. Fontos megjegyezni, hogy a Crohn-betegség nem fertőző, és a hajlam sem „garancia” a betegség megöröklésére.
Nem egyértelműek a tünetek
Tünetei könnyen összetéveszthetőek más emésztőrendszeri betegségekkel. A Crohn-betegség szinte minden esetben vízszerű hasmenéssel – naponta 3-4 alkalommal – , esetleg hányingerrel, hányással jár. Ezek a panaszok, a hirtelen fellépő, általában az alhas jobb oldalára lokalizálódó, lüktető fájdalommal, vagy az enyhe lázzal együtt a vakbélgyulladás gyanúját is felvetik. Szintén a betegségre utalhat a fényes, zsírral ellepett széklet. A Crohn-betegség okozta gyulladás, főként, ha a bélrendszer kiterjedtebb részét érinti, megváltoztatja a felszívódási folyamatokat, valamint az epe sók kiválasztását, amiknek a feladata a lipidek (zsírok) lebontása. Ennek következtében felborul a vérzsír szintje, ami hosszú távon szív- és érrendszeri megbetegedéseket okozhat.
A Crohn-betegség okozta szövődmények
Ha elhanyagolják, nemcsak a bélrendszert, hanem egyéb szövetek és szervek is károsodhatnak a Crohn-betegség következményeként. Okozhat ízületi elváltozásokat/gyulladásokat, a vese és a májfunkciók gyengülését, látásromlást, valamint bőrpanaszokat. Természetesen, ezekre csak idővel derül fény, mert egy hosszan tartó, lassú folyamatokról van szó ezért sokszor nem is kapcsolják össze őket a Crohn-betegséggel.
Időszakosan okoz panaszokat
A betegség nem lineáris, sokszor úgy tűnik, minden bélproblémánk megszűnt, hogy aztán újra, akut szinten jelentkezzen. De ez ne tévesszen meg minket: a betegség nem szűnik meg, és nem múlik el magától. Ha a statisztikát nézzük, a Crohn-betegség több kárt okoz, és több áldozatot szed, mint a hasonló szimptómákkal jelentkező gyomorfekély. A Crohn-betegségben szenvedők 5-10%-a hasnyálmirigy gyulladásban, vagy egyéb, áttétes betegségben halálozik el.
A Crohn-betegség és a bélflóra
Az orvostudomány mai állása szerint a Crohn-betegséget három kombinált rizikófaktor halmozott, vagy egyedi jelenléte okozza. Ahogyan már említettük, ezek közül az egyik a hajlam, amit a NOD2, alterált gén okoz. A második rizikófaktor az immunrendszer helytelen válasza. Az egészséges alanyokban a bélnyálkahártya úgynevezett „ellenőrzött gyulladásban” (fiziológiai) van. Ez azt jelenti, hogy a kór bármikor, és bárkire lecsaphat, de az egészséges bélflóra képes arra, hogy egy életen át kordában tartsa a betegséget. Ehhez az kell, hogy a bélflóra egyensúlya ne sérüljön, azaz mindig többségben legyenek benne a jótékony (probiotikus) baktériumok. A fiziológiai ellenőrzött gyulladás kordában tartása az IgA ellentestek – A-immunoglobinok – feladata, melyek elősegítik a kórokozók eltávolítását a szervezetből. A Crohn-betegség esetében a szervezet túlzott immunválasza miatt, ezek az ellentestek nem reagálnak megfelelően: ez szöveti károkat okoz. A kórban szenvedőknél, a megbomlott bélflóra egyensúly esetében főleg a kóros proteobacteria baktérium elszaporodását figyelték meg. Ez a baktérium jelentős mennyiségű ureáz enzimet termel, azaz az ureát széndioxidra, valamint ammóniára bontja. Az ammónia jelenléte pedig irritációkat, krónikus gyulladásokat okoz az érintett bélszakaszon. A harmadik rizikófaktor részben rajtunk múlik. Részben, mert sokat árthat például a dohányzás, de a környezeti szennyeződések is, amelyek ellen nem sokat tehetünk.
Crohn-betegség kezelése
A Crohn-betegség kezelése a mai napig megoldatlan, viszont egyes kutatások eredményei pozitív irányba mutatnak. Az örökletesség ellen semmit sem tehetünk, életmódunkon azonban változtathatunk. És ami a legfontosabb, a bélflóránk egészsége csak rajtunk múlik, ezért nagyon fontos, hogy ezt a fő rizikófaktort kiiktassuk. Megtehetjük a helyes, tudatos táplálkozással, a megfelelő életvitellel, azaz rendszeres testmozgással, és a pozitív életszemlélettel. A bélflóra egyensúlyának visszaállítása érdekében fogyasszunk minél több, probiotikumot tartalmazó élelmiszert. Ilyenek az erjesztett tejtermékek, elsősorban a joghurt, illetve a kovászos uborka és a savanyú káposzta. A probiotikumok mellé prebiotikus rostokra is szükség van, hiszen ezek a jótékony baktériumok táplálékai. Prebiotikumot tartalmaz többek között a csicsóka, az articsóka, az alma, a hagyma, a dió, a zab, a banán és a tej. Ha viszont nem szeretjük ezeket, vagy nem tudunk nagyobb mennyiséget fogyasztani belőlük, a Crohn-betegség kezelésére válasszuk a probiotikus táplálékkiegészítőket. Ezekkel a legkönnyebb bevinni a szervezetünkbe a pro- és prebiotikumokat, méghozzá a szükséges változatosságban. A legjobb ezek közül a szimbiotikum, mert ebben probiotikumok és prebiotikumok egyaránt megtalálhatók.
Források:
http://www.umm.edu/health/medical/altmed/condition/crohns-disease https://www.sciencedaily.com/releases/2017/10/171004120513.htm https://www.healthline.com/health/crohns-disease/probiotics#benefits-of-probiotics