Míg a magzat emésztőrendszere gyakorlatilag steril, azaz baktériummentes, a születés pillanatában megkezdődik a mikroorganizmusok betelepedése. Ez a folyamat az anyatejes táplálással gyorsul fel, ami hozzájárul a baktériumokból és más mikrobákból felépülő egészséges bélflóra kialakulásához.
A mintegy 100 billió mikroorganizmust magában foglaló, a szervezet egyik legfontosabb védővonalának számító bélflóra a béltraktusban –kisebb részben a gyomorban– található. Felnőttek esetében a bélnyálkahártyához csatlakozó, kifejlett bélflóra legalább ötszáz –egyes feltételezések szerint akár ezernél is több– fajta baktériumból áll, amelyek összsúlya eléri a 1,5-2 kilót. A magzat gyakorlatilag steril emésztőrendszerében a születéskor veszi kezdetét a bélflóra kialakulása. Elsőként a szájon és a végbélnyíláson keresztül a szülőcsatornában az anya hüvelyi, illetve bélbaktériumai jutnak be a szervezetbe, majd az anyatejes táplálás megkezdésekor megjelennek az anaerob (bifido) és aerob (lakto) baktériumok. A császármetszéssel született vagy a koraszülés miatt baktériummentes környezetet biztosító inkubátorba kerülő, illetve az anyatej helyett tápszert kapó csecsemők esetében, a bélflóra kialakulása késik, illetve sok esetben nem lesz tökéletes.
Betegségeket okozhat a rosszul működő bélflóra
Ideális körülmények között a bélflóra jól működő szimbiózist alkot a szervezettel, amelynek során az étkezéssel bevitt tápanyagok biztosítják a hasznos baktériumok fennmaradását és szaporodását. Az életkor előrehaladtával azonban elsősorban a nem megfelelő táplálkozás és a környezeti terhelés miatt folyamatosan nő a káros mikroorganizmusok száma a szervezetben, ami a bélflóra egyensúlyának felbomlásához, ezáltal a bélflóra károsodásához vezethet. Ennek eredménye egyrészt a nem megfelelő emésztés, ahogyan a rosszul működő bélflóra számos betegség kialakulásával is kapcsolatba hozható.