Számtalan olyan, baktérium okozta betegség létezik, amelyek gyógyulását, a tünetek enyhítését és az esetleges szövődmények elkerülését, antibiotikum szedésével lehet a leghatékonyabban megoldani. Az antibiotikumnak azonban akár súlyos mellékhatásai is lehetnek, ezért nem mindegy, hogyan végezzük el a kúrát.
Leegyszerűsítve, az antibiotikum gyógyhatása abban rejlik, hogy képes elpusztítani a baktériumokat, valamint megakadályozni a szaporodásukat. Ezért létezik többféle antibiotikum, hiszen így lehet célzottan felvenni a harcot az egyes baktériumtörzsekkel szemben. Bár elérhetők széles spektrumú gyógyszerek, alkalmazásuk előtt mindig kérjük ki orvosunk tanácsát. Eszünkbe se jusson, hogy egy korábbi betegségre – pl. mandulagyulladás – kapott, megmaradt antibiotikummal magunk kúráljunk egy esetleges húgyúti gyulladást vagy más fertőzést. Ilyenkor, nemcsak a gyógyulást kockáztatjuk, hanem a betegség elhúzódásával, a szövődmények is súlyosabbak lehetnek.
Ezért lehet veszélyes
Akár természetes, akár kémiai úton készült antibiotikumról van szó, mindegyikre igaz, hogy sajnos nemcsak a káros, patogén baktériumokat pusztítják el. Ugyanúgy megtámadják, és megtizedelik a bélflóra jótékony baktériumait is.
Bélflóra és antibiotikum
A bélflóra sok milliárd, elsősorban jótékony (probiotikus) és káros (patogén) baktériumok, valamint különböző gombák összessége. Ideális esetben, legalább 70 százaléka probiotikus baktérium, probiotikum, de minél nagyobb ez az arány, annál jobban fog működni a szervezetünk. A bélflóra állapota ugyanis közvetlenül befolyásolja az immunrendszert (az immunsejtek mintegy 70-80 százaléka a vastagbélben helyezkedik el), valamint az emésztésünket. Utóbbit azért, mert mikroorganizmusai részt vesznek egyes emésztőenzimek termelődésében. Ugyanez igaz a K-vitaminra, a B7-vitaminra és a B12-vitaminra, valamint a bélnyálkahártyát védő vajsavra is. Ha tehát az antibiotikum hatására a bélflóra egyensúlya felborul, ezekből is hiányt szenvedhetünk, aminek számos kellemetlen panasz, betegség lehet a következménye.
Kellemetlen tünetek
Amikor az antibiotikum szedése miatt, a bélflóra sérül, először csak enyhébb tünetek jelentkeznek, amelyek rendszerint a következők:
-
hasfájás,
-
szorulás,
-
hasmenés,
-
puffadás
-
hányinger.
Ahogyan láthattuk, az antibiotikum nem képes szelektálni. Minél tovább alkalmazzuk, annál nagyobb kért tesz a bélflórában. Idővel a fentieknél súlyosabb szövődmények is kialakulnak, egyre rosszabb lesz az anyagcsere, az immunrendszer legyengül, megnő a szervezetben a káros baktériumok, gombák és vírusok száma. Az egyik jellemző „eredmény” a Candida albicans elszaporodása.
Így segítenek a probiotikumok
Annak érdekében, hogy az antibiotikum okozta károktól megóvjuk a bélflórának, folyamatosan pótolni kell a probiotikumokat. Ebben segíthet az erjesztett tejtermékek, a savanyú káposzta, a miso leves vagy a kovászos uborka napi fogyasztása. Különösen ajánlott az élőflórás joghurt. Még hatékonyabb megoldás a minőségi, legalább 9-10 baktériumtörzset tartalmazó táplálékkiegészítők szedése. Bármilyen módon is juttatjuk a szervezetünkbe a probiotikumokat, arra ügyeljünk, ezt az antibiotikum beszedését követően legalább két órával tegyük. Ellenkező esetben, az antibiotikum a probiotikumokat is elpusztítja. Fontos, a rendszeresség, azaz az antibiotikum kúra egész ideje alatt, minden nap, illetve a kúra végeztével még legalább két hétig gondoskodjunk a probiotikumok fokozott beviteléről.
Ne feledkezzünk meg a prebiotikumokról
Mivel a probiotikumok prebiotikus rostokkal táplálkoznak, ezek pótlásáról is gondoskodjunk. Prebiotikumokban bővelkednek a nyers zöldségek és gyümölcsök, különösen jó választás az alma, a csicsóka, a spárga, a hagyma vagy a shiitake gomba. Még egyszerűbb, ha szimbiotikumot fogyasztunk, ezek a készítmények a probiotikumok mellett prebiotikumot is tartalmaznak.
Mit mondanak a tudósok?
Egy angol kutatás szerint, az antibiotikumok szedése, illetve az álhártyás vastagbélgyulladás miatt kialakuló hasmenés enyhítésére, klinikai körülmények között, a Lactobacillus rhamnosus GG, az S. boulardii, valamint a Lactobacillus casei DN-114 001 és a Lactobacillus acidophilus CL1285 baktériumok bizonyultak hatékonynak.
Források:
https://www.ncbi.nlm.nih.gov/pmc/articles/PMC4709861/