Az antioxidánsok semlegesítik a szervezetet károsító szabad gyököket, amelyek gyengítik az immunrendszert, felelőssé tehetők az érrendszeri betegségek, a bőr öregedése, a rák és különböző gyulladások kialakulásáért. Szabad gyökök keletkeznek az anyagcsere során, a napfény, illetve méreganyagok hatására, ezért egészségünk megőrzése érdekében elengedhetetlen az antioxidánsok folyamatos pótlása.
Az anyagcsere- és biokémiai folyamatok, elsősorban a cukor elégetése, illetve a tápanyagok lebontása közben, valamint az UV-sugarak, gyógyszerek és a különböző toxinok (nehézfémek, cigarettafüstben található anyagok) hatására folyamatosan termelődő, illetve a szervezetbe kívülről bejutó szabad gyökök párosítatlan elektront tartalmaznak. Mivel a hiányzó elektron miatt a szabad gyökök instabilak, megpróbálnak más molekulákból elektronhoz jutni. Rendkívül aktívak és reakcióképesek, tulajdonképpen megtámadják a sejteket, amelyek az elektronvesztés miatt károsodnak. Ugyanez a folyamat játszódik le a zsírok, fehérjék és a DNS esetében is. A szabad gyökök egy része (ilyen a szuperoxid) ugyanakkor jótékony hatással is rendelkeznek: támogatják az immunrendszert a kórokozók elpusztításában, bajt akkor okoznak, ha túl nagy mennyiségben vannak jelen a szervezetben. Amikor a szabad gyökök termelődését a szervezet már nem képes kontroll alatt tartani oxidatív stressz alakul ki.
Rák és öregedés
A szabad gyökök számos betegség megjelenésében játszanak szerepet: sejtromboló hatásuk közvetlenül kapcsolatba hozható a rákos elváltozások kialakulásával, a szív- és érrendszeri megbetegedésekkel, a gyulladásos állapotokkal, valamint a bőr öregedésével. Mivel az immunrendszert is gyengítik, a szabad gyökök közvetve a szervezetben lezajló legtöbb kóros folyamathoz hozzájárulnak.
Segítenek az antioxidánsok
Az antioxidáns vegyületek gátolják az oxidációs folyamatokat, semlegesítik a szabad gyököket. Mivel a szabad gyökök okozta károk az általuk beindított különféle kémiai reakciók következményei, az antioxidánsok is különféle területeken és szinteken kapcsolódnak be ezeknek a folyamatoknak a leállításába. Egy részüket a szervezet szintetizálja, az antioxidánsok többségét azonban kívülről, a táplálékkal vesszük magunkhoz. Az antioxidánsok közül, melyeket a szervezet autonóm módon állít elő, a legfontosabbak a glutation, az ubikinol, a húgysav, és a melatonin. Kívülről bevitt antioxidánsok a növényi polifenolok (flavonoidok, rezveratrol), egyes vitaminok (például C-, A-, K– és E-vitamin), ásványi anyagok (szelén), aminosavak (L-arginin, L-glutamán), valamint néhány enzim (kataláz, koenzim-Q), a karotinoidok (kvercetin, lutein), növényi pigmentek (klorofil) és a zsírsavak közül az omega-3.
Ételek szabad gyökök ellen
A legjobb forrásai az antioxidánsoknak a gyümölcsök és a zöldségek, illetve a zöld tea, az olajos magvak, a kakaó (csokoládé), a gabonafélék, a hüvelyesek és a vörösbor (szőlőmag). Amennyiben változatosan étkezünk, és rendszeresen mozgunk, szervezetünknek általában nincs szüksége az antioxidánsok nagyobb mennyiségű bevitelére. Az erős környezetszennyezés, a dohányzás, a túlzott napozás, a helytelen, egyoldalú táplálkozás, és a méreganyagok fokozott jelenléte azonban szükségessé teszi az antioxidánsok pótlását. A zöldségeket és a gyümölcsöket lehetőleg nyersen, vagy csak enyhén párolva, esetleg rövid ideig tartó forrázás után fogyasszuk, egyébként jócskán veszítenek szabad gyök ellenes hatásukból.
Mit mondanak a tudósok?
A Newcastle University kutatóinak vezetésével összeállított tanulmány 343 tudományos publikációra hivatkozva megállapítja, hogy az ökológiai termesztésű növények lényegesen nagyobb koncentrációban tartalmaznak antioxidánsokat, leginkább polifenolokat, mint a nem bio termények. A British Journal of Nutrition szaklapban megjelent cikkből az is kiderül, hogy a bio gazdálkodással előállított növényekben lényegesen kevesebb a toxikus tulajdonságú kadmium.
Tudtad?
Jelenleg az astaxanthint tartják a legerősebb természetben előforduló antioxidánsnak. A karitonoidok közé tartozó astaxanthin egy piros pigment (színezőanyag), amelyet elsősorban a Haematococcus pluvialis mikroalgából –az egyébként zöld alga napfény hatására vörös színű lesz– lehet kivonni, megtalálható rákokban (homár) és a lazacban, illetve egyes élesztőgombák is előállítják.