A közvélekedés szerint evés után strandolni tilos: főleg a gyerekeknek és az idősebbeknek kellene pár órát várniuk, amíg újra a frissítő habokba csobbanhatnak, legyen az medence, tó, folyó, vagy tenger. Ennek a háttérben az áll, hogy ha teli gyomorral megyünk fürödni, bizonyos szerveink vértódulást kaphatnak, azaz erősen kockáztatjuk az agyvérzés, vagy az infarktus lehetőségét, valamint azt, hogy izomgörcsöt kapunk, ami mély vízben fulladáshoz vezethet.
Amikor eszünk, szervezetünk elsősorban az emésztőrendszerre „koncentrál”, vagyis energiáinkat az emésztés köti le: pontosan ezért, a kiadósabb étkezések után bágyadtnak, álmosnak érezhetjük magunkat. A Fondazione Policlinico San Matteo di Pavia gasztroenterológusa és gyermekgyógyásza, Andrea Ricci a Vero magazinnak kifejtette, hogy szervezetünk egyszerre több feladatot is képes ellátni: a kérdés mindig az, hogy melyikből mennyit.
Együnk, vagy fürödjünk?
Az étkezés és a fürdés tehát nem állnak ellentétben egymással, de nem árt pár apró pontosítás, amelyek nem csak a gyerekekre, de a felnőttekre is vonatkoznak. Egy kiadós ebéd után például ne rendezzünk úszóversenyt, ám annak semmi hátrányát nem látja az egészségük, ha a vízben sétálunk, vagy a sekély vízben lubickolunk – akár közvetlenül evés után is. Az íratlan aranyszabály szerint 2-3 órát kellene várnunk a fürdéssel. Ez azonban csak abban az esetben igaz, ha túlzásba esünk az elfogyasztott étel mennyiségével, vagy nehéz táplálékot veszünk magunkhoz. Sőt, ilyenkor még több időre lenne szükségünk, mielőtt fejest ugrunk a vízbe.
Igazi veszély, vagy városi legenda?
Függetlenül attól, hogy evés után megyünk strandolni, a valódi veszélyt az jelenti, ha felhevült testtel ugrunk a hideg vízbe. Ilyenkor olyan termikus sokknak tesszük ki testünket, ami akár ájulást, sőt szívleállást –főként időseknél és keringési panaszokkal küszködőknél− okozhat. Ha szeretnénk megmártózni a hűvös vízben, akár ebédeltünk, akár nem, mindig fokozatosan tegyük. Sétálgassunk a bokáig érő vízben, majd merüljünk el térdig, miközben benedvesítjük vállainkat és arcunkat. Ezzel biztosítjuk a fokozatos átmenetet, lehetőséget hagyunk arra, hogy alkalmazkodjon a külső hőmérsékleti hatásokhoz. Ha a has, vagy a gyomor magasságában kellemetlen, „fázós” érzetünk támad a víz hatására, inkább válasszuk a sekély partot, ahol nem éri őket víz. A gyomorfájással szervezetünk jelez: ha a hideg vízben maradunk, alhasi görcsök, hányinger, hányás, és hasmenés jelentkezhet. Az emésztés közben történő fürdéshez során kialakuló izomgörcs –olyan erős lehet, hogy az érintett személy nem tud úszni, ami mély vízben halálos kimenetelű balesetet eredményezhet−, a szakemberek szerint inkább a nyári időszakra jellemző, fokozott izzadással köthető össze. Mikor izzadunk, nem csak víz távozik testünkből, hanem számos fontos vitamin és ásványi só is: nem a víztől kapunk izomgörcsöt, hanem attól, hogy ezeket a létfontosságú anyagokat csak részben, vagy hiányosan pótoljuk.
Étkezés strandolás előtt
Lehetőleg mindig árnyékos helyen étkezzünk –ez főként csecsemők és a kisebb gyerekek, valamint az idősebbek esetében fontos−, és könnyű ételeket válasszunk. Részesítsük előnyben a friss gyümölcsöket, zöldségeket, salátákat, teljes kiőrlésű lisztből készült péksüteményekkel készült egyszerű szendvicseket, a sovány joghurtokat. Ezeket a szervezet gyorsabban és kisebb energiaráfordítással emészti meg, mint például a palacsintákat, vagy a jól megpakolt lángosokat. Kerüljük tehát a magas zsír és proteintartalmú ételeket. Bármennyire is csábítóak a jeges italok, lehetőleg kerüljük a túl hideg folyadékokat, ételeink se közvetlenül a hűtőszekrényből kerüljenek az asztalunkra. Mindezek ellenére, egy könnyű étkezés után sem árt –amennyiben túl meleg van, és a víz hideg, mint például a folyók esetében− pihennünk legalább egy órát árnyékos, szellős helyen. A tapasztalatok szerint azonban, ha zuhanyozunk, vagy meleg vízbe –például termálfürdők vize− megyünk evés után strandolni, semmi kárt nem okozhatunk a szervezetünknek, hiszen nem tesszük ki hirtelen hőmérsékletváltozásnak.