Vitalitás Magazin
>
Belgyógyászat
>
Laktózérzékenység tünetei | Mit tegyünk ellene?

Laktózérzékenység tünetei | Mit tegyünk ellene?

Ha a tej és tejtermékek fogyasztása után kellemetlen tüneteket tapasztal, nagy valószínűséggel a laktózérzékenység (laktóz intolerancia) áll a panaszok hátterében. Ezért fontos, hogy tisztában legyünk a laktáz enzim hiánya miatt kialakuló laktózérzékenység tüneteivel, mert így gyorsabban és célzottan szüntethetjük meg ezeket.

A laktózérzékenység (más néven laktóz intolerancia) szinte népbetegségnek számít, a lakosság jelentős részét érinti. Akkor alakul ki, ha a szervezet nem képes megemészteni a tejben és számos tejtermékben jelen lévő tejcukrot, azaz a laktózt. Tulajdonképpen egy hiányállapotról van szó, a laktóz lebontásához ugyanis vékonybélben termelődő laktázra van szükség. Ennek az enzimnek a feladata, hogy a tejcukrot kétféle, egyszerű cukorra – glükózra és galaktózra – bontsa le, melyek aztán a bélfalon keresztül felszívódva bekerülnek a véráramba, hogy energiával lássák el a szerveinket. Amennyiben a laktáz termelődése teljesen megszűnik, vagy csökken, a szervezetünk szinte azonnal kellemetlen tünetekkel reagál.

A laktózérzékenység tünetei

Amennyiben a laktáz enzim hiánya miatt, kialakult a laktózérzékenység, ennek első tünetei általában a laktózt tartalmazó táplálékok fogyasztása után 30 percen belül már panaszokat okoznak. A laktózérzékenység tünetei egyenként vagy akár csoportosan is jelentkezhetnek, mértékük és intenzitásuk személyenként változhat. A tejcukrot lebontó laktáz hiányában azok az élelmiszerek, amelyek ezt a tejcukrot tartalmazzák, nehezebben emésztődnek meg, tovább maradnak a vastagbélben ahelyett, hogy megfelelő ütemben felszívódnának. A bélflóra baktériumai kölcsönhatásba lépnek a lebontatlan laktózzal, tulajdonképpen ez okozza a laktózérzékenység tüneteit:

Túlzott gázképződés;
Alhasi puffadás és szélgörcsök;
Gyakori böfögés;
Heves, görcsök hasmenés;
Hányinger;
Hányás.

Mi áll a panaszok hátterében?

Valójában a laktózérzékenység nem „fekete, vagy fehér”, azaz nem csak egyféle létezik. Súlyossági fokától és jellemzőitől függően, három főbb csoportját különbözethetjük meg:

Elsődleges laktózérzékenység leggyakrabban az első életfázisban jelentkezik, azaz azoknál a csecsemőkorúaknál, akiknél még nem fejeződött be a hozzátáplálás, és kizárólag tejet fogyasztanak. A hozzátáplálás során a termelt laktáz mennyisége idővel csökken, de elégséges marad ahhoz, hogy a napi szinten fogyasztott tejcukrot a szervezet felnőtt korban is le tudja bontani. Előfordulhat azonban, hogy a laktáz termelődése rohamosan és jelentősen mérséklődik: ez a felnőtt kori laktózérzékenység egyik fő oka.
Másodlagos laktózérzékenység okozója a vékonybél csökkentett laktáztermelése, melynek hátterében általában valamilyen megbetegedés áll, de előfordulhat orvosi beavatkozás következményeként is. A legutóbbi tanulmányok szerint a másodlagos laktózérzékenységgel összefüggésbe hozható a lisztérzékenység, a SIBO –néhány bélbaktérium törzs kóros elszaporodása– és a Crohn-betegség. A másodlagos laktózérzékenység kezelésével a tünetek intenzitása jelentősen csökkenthető.
A harmadik csoportba tarozó laktózérzékenység az örökletes fajta, ez azonban igen ritka. Ebben az esetben még az újszülött vékonybele sem termel laktázt. Szerencsére ahhoz, hogy ez létrejöjjön, mind a két szülő képtelen kell legyen a laktáz termelésére, ezért a probléma még a születés előtt behatárolható és orvosolható.

Laktózérzékenység és a hajlamosító tényezők

Életkor: a laktózérzékenység általában felnőttkorban jelentkezik, ritkábban fordul elő csecsemőknél és kisgyermekeknél.
Etnikum: a felmérések szerint a laktózérzékenység gyakrabban fordul elő az afrikai, a távol-keleti etnikumoknál és a spanyol eredetűeknél népesség körében. Összességében az európaiak körében a betegség előfordulása alacsonyabb.
Koraszülöttség: a koraszülött csecsemőknél gyakrabban jelentkezik laktózérzékenység, mivel a vékonybél sejtjei, melyek a laktáz termelődéséért felelősek, csak a harmadik trimeszterben válnak aktívvá.

Szintén növelik a lakózérzékenység kockázatát a vékonybél megbetegedések, a műtéti beavatkozások és a rákellenes kemikáliás kezelések.

Tesztek és diagnózis

Amennyiben felmerül a laktózérzékenység lehetősége, kérjük szakorvos segítségét, hiszen számos mód áll a betegség pontos kimutatására.

Laktózérzékenység/allergia teszt: két órával azelőtt, és azután, hogy laktóz tartalmú táplálékot veszünk magunkhoz, vért vesznek. Ha vércukorszintünk nem mutat változást, azt jelenti, szervezetünk nem hasznosítja a tejcukrot, ami laktózérzékenységre utalhat
Légzési teszt (Breath test): ebben az esetben is nagyobb mennyiségű, laktózt tartalmazó táplálékot veszünk magunkhoz. A teszt a kilehelt levegő hidrogéntartalmát méri. Ennek az alapja az, hogy a cukor erjedése megemeli a vastagbél hidrogéntartalmát, amelyet „normálisan” kilehelünk. Mikor a távozó hidrogén tartalma alacsony, megnyugodhatunk. Ha az értékek magasak, azt jelentheti, hogy a bevitt laktós a vastagbélben stagnál, vagyis nem lett megfelelően megemésztve.
Széklet savassága: ezt a vizsgálatot általában csecsemőknél és pici gyermekeknél alkalmazzák, mert esetükben a többi teszt elvégzése komplikált lehet. Tulajdonképpen a székletmintában jelenlévő tejsav és más savak szintjét mérik, hogy kimutassák a laktózérzékenység jelenlétét.

Gyógyszeres kezelések

Pillanatnyilag nem létezik konkrét orvosság a laktózérzékenység megszüntetésére, ám ha nem szeretnénk a kellemetlen tünetekkel szembesülni, fogadjuk meg az alábbi tanácsokat:

Ne fogyasszunk nagy mennyiségben és hirtelen tejet és tejtermékeket.
Iktassunk be minden étkezésünkbe pár kanálnyi tejterméket. Ezzel pótoljuk a tejtermékekben található létfontosságú tápanyagokat, ugyanakkor csökkentjük a laktóz hatására kialakuló problémákat.
Fogyasszunk alacsony laktóztartalmú, vagy laktózmentes termékeket.
Kísérletezzünk bátran, hiszen nem minden tejtermék tartalmaz azonos tejcukor mennyiséget. A laktózérzékenységben szenvedők közül sokan nagyszerűen tolerálják a natúr joghurtot.

Meghatározó a megfelelő étrend

Laktózérzékenység esetén se mondjunk le a tejben lévő kalciumról. A laktózt tartalmazó élelmiszerek helyett, fogyasszunk minél több brokkolit, lazacot, narancsot, babot, spenótot, rebarbarát, így pótolhatjuk a nélkülözhetetlen kalciumot.

Segítenek a probiotikumok

A probiotikumok olyan élelmiszerek, amelyek nagy mennyiségben tartalmaznak probiotikus baktériumokat. Ezek a bélflórát felépítő jótékony mikroorganizmusok többek között elősegítik a megfelelő emésztést. Ha szervezetünk nem tolerálja a legkisebb laktóz mennyiséget sem, vagy szeretnénk csökkenteni a laktóz okozta kellemetlenségeket –pl. hasmenés, irritábilis bél szindróma (IBS)–, fogyasszunk probiotikus táplálékkiegészítőket. Hatásuk biztosan nem marad el.

Mit mondanak a tudósok?

Kutatások igazolják, hogy a laktózérzékenység esetén is fogyaszthatók tejtermékek a következő mennyiségben.