A méhek, amilyen hasznos rovarok, annyira veszélyesek is: a méhcsípés ugyanis, az arra érzékenyeknél, halálos anafilaxiás sokkot okozhat. Éppen ezért, ha tisztában vagyunk az allergiánkkal, hordjuk magunknál az orvos által felírt adrenalint, és a beadásához szükséges fecskendőt.
Anafilaxiás sokk akkor alakulhat ki, ha egy allergénre érzékeny személy, újra kapcsolatba kerül az allergiát kiváltó anyaggal. Amennyiben nem avatkozunk időben közbe, a sokk szinte minden esetben halálhoz vezet. Hogy mennyi idő alatt áll be a halál, főként attól függ, hogy az allergén anyag milyen úton –belélegzés, szájon át, vérrel−, és mennyiségben kerül a szervezetbe.
Az anafilaxiás sokk okai
Az ember immunrendszere annak érdekében, hogy hatékonyan védekezhessen a szervezetbe kerülő idegen anyagok ellen, antitesteket termel. Amennyiben az idegen anyag káros –például baktérium vagy vírus−, ez a folyamat segít abban, hogy a szervezetet a jövőben is felismerje, és az antitestetek segítségével legyőzze ezeket a kórokozókat. Néhány ember immunrendszere azonban olyankor is ellenanyagot állít elő, amikor erre nem lenne szükség, a szervezetbe jutó anyag ugyanis nem jelent fenyegetést a szervezet működésére. Ennek hátterében állhat például a földimogoró allergia, illetve a darázs- vagy a méhcsípés. Utóbbi az első alkalommal nem okoz különösebb gondot kivéve, hogy sajgó, égető duzzanatot hagy maga után. Ám a következő csípés, akár anafilaxiás sokkot is okozhat. A túlzott reakcióért az E típusú immunglobulinok egy csoportja, az IgE túlműködése a felelős. Ezt az immunglobulint a csontvelő és egyéb, az immunrendszerrel együttműködő szerv termeli, illetve raktározza.
Veszélyes méhek és darazsak
A mézelő méhek és a darazsak azért termelnek mérget, hogy megóvják a kaptárt, a kast a behatoló kisemlősökkel szemben. A méreg –mely igen összetett−, főként alacsony molekulasúlyú anyagokból, peptidekből és enzimekből áll, a rovarok egy csípés alkalmával általában 0,5 – 2 ml mérget juttatnak áldozatukba. Ez közel sem elég ahhoz, hogy egy emberben komoly kárt tegyen. Az anafilaxiás sokk során tehát nem a szervezetbe jutott idegen anyag, hanem saját immunrendszerünk túlműködése jelent veszélyt.
Az anafilaxiás sokk tünetei
Az anafilaxiás sokk tünetei az allergénnel történt érintkezést követően már pár perccel érezhetők, méhcsípés esetén legtöbbször ez 20-30 perc után következik be. A sokkos állapot legfontosabb tünetei, kialakulásuk sorrendjében (előfordulhat, hogy valamelyik szakasz csak enyhén, vagy egyáltalán nem jelentkezik) az alábbiak:
- Heves bőrreakciók (hirtelen fellépő sápadtság, vagy erős bőrpír, viszketés, csalánkiütés)
- Lágy rész esetén (pl. a szem környéke, ajkak, nyak) jelentős szöveti duzzanat
- Ok nélküli hőhullámok
- Fokozott izzadás
- Nehézlégzés, „gombóc” a torokban
- Pánikszerű halálfélelem
- Gyors, és gyenge pulzus
- Hányinger, hányás, esetleg hasmenés
- Szédülés
- Fulladás, amelyet a nyelv és a torok megduzzadása eredményez
- Eszméletvesztés
- Keringés összeomlása, légzésbénulás
A darázs-, illetve a méhcsípés akkor a legveszélyesebb, ha a test valamelyik lágy részét (pl. nyak, száj, szem) érint: ilyenkor a legnagyobb az esélye a légzésbénulásnak.
Ha allergiásak vagyunk, legyen nálunk gyógyszer
Az anafilaxiás sokk megelőzésének legbiztosabb módja, az allergiás reakciót kiváltó allergén elkerülése. Mivel a méhcsípés esetén ez nem csupán rajtunk múlik, egészségünk védelme, és a tünetek hatékony kezelése érdekében fontos, hogy a betartsunk néhány egyszerű szabályt.
- Legyen rajtunk valamilyen jól látható kiegészítő –pl. karkötő, medál–, amelyen világosan feltüntetjük az allergiánkat.
- Mindig hordjunk magunknál –az orvos által felírt− életmentő adrenalint, és a beadásához szükséges fecskendőt.
- Amennyiben olyan helyen vagyunk –park, mező, stb.−, ahol gyakrabban találkozhatunk rovarokkal, lehetőleg hosszú ujjú ruhaneműt viseljünk. Ruháink ne legyenek élénk színűek, hiszen ezek különösen vonzzák a rovarokat.
- A természetben soha ne járkáljunk mezítláb.
- Ha a zöldbe megyünk, ne használjunk parfümöt vagy más illatósítót.
- Méh vagy darázs közelében próbáljunk nyugodtak, mozdulatlanok maradni. Az ideges hadonászás, a kalimpálás önvédelemre, azaz csípésre ösztönzi a rovarokat.
Mit mondanak a tudósok?
A University of Glasgow egyetem kutatóinak sikerült bizonyítékot találni arra, hogy a részben az immunsejtek által termelt citokin interleukin-33 (IL-33) molekula hozzájárul az anadilaxiás sokk kialakulásához. A PNAS szaklapban megjelent tanulmányból kiderül, hogy a gyulladást fokozó IL-33 blokkolásával jelentősen csökken az anafilaxiás sokk súlyossága, és az elhalálozás esélye.
Tudtad?
A méhek és a darazsak nagy melegben különösen agresszívvá válnak.
Hivatkozások:
https://www.ncbi.nlm.nih.gov/pmc/articles/PMC3394823/
https://www.ncbi.nlm.nih.gov/pmc/articles/PMC1342543/
http://www.ncbi.nlm.nih.gov/pubmed/19506243