A 1.5-2 méter hosszú, a vastagbélből, a végbélből és a vakbélből álló utóbél az anyagcsere utolsó fázisában kap szerepet. Feladata az emészthetetlen anyagok továbbítása, a víz és az ásványi sók felszívása, ezáltal pedig a széklet sűrítése, valamint eltávolítása. A vastagbélrák és a végbélrák előfordulása világszerte folyamatosan növekszik, Európában évente közel 200 ezer új megbetegedést regisztrálnak.
Az utóbélhez tartozó vastag- és végbélben kialakuló rák (összefoglaló néven kolorektális rák) a fejlett országokban minden ötödik embert érinti. Valamennyi daganattípust figyelembe véve a tüdőrák után az utóbél rákos elváltozásai fordulnak elő a leggyakrabban, az összes daganatos megbetegedés 15-20 százaléka hozható összefüggésbe a vastagbéllel és a végbéllel. Népbetegségről van szó, hiszen a világon évente több mint 600 ezer, csak Európában közel 200 ezer esetben mutatják ki a betegség valamilyen formáját.
Hogyan alakul ki rák a vastagbélben?
A vastagbélrák és végbélrák megjelenéséhez számos kockázati tényező kapcsolódik. Ilyen a zsíros, fűszeres, magas kalóriatartalmú és rostban szegény étrend, az alkohol és vörös húsok túlzott fogyasztása, valamint az 50 év feletti életkor. Ezzel szemben a zöldségek és gyümölcsök fokozott bevitele hozzájárul a rák kialakulásának megelőzéséhez. A rák közvetlen előfutárának tekinthetők a vastagbél és a végbél nyálkahártyáján fellelhető, egyébként jóindulatú polipok.
A polipok és a rák
Léteznek telepekben, a bél felületéhez tapadó és az úgynevezett kocsányos polipok, amelyek a bélfalhoz csak egy vékony szövetszálon keresztül kapcsolódnak. Annak a lehetősége, hogy az utóbélben található polip rosszindulatúvá váljon, nagyban függ a méretétől: Kicsi az esélye a rák kialakulásának, ha a polip nagyjából 1,5 centiméter-, míg a 1,5-2,5 centiméteres polipok már okot adhatnak az aggodalomra. Nagy a valószínűsége a kóros elváltozásnak, amennyiben a polip mérete meghaladja a 2,5 centimétert. Miután a polip rosszindulatú daganattá alakul, a mikroszkópos vizsgálatok alapján különféle szövettani képet mutat. E szerint a vastagbélrák lehet pecsétgyűrűsejtes – ez a legagresszívebb – adenocarcinoma, mucinosus adenocarcinoma és laphámrák.
Mik az első tünetek?
A legtöbb esetben a vastagbélrák és a végbélrák eleinte nem jár ijesztő tünetekkel, a jellemzőnek gondolt vérzés is csupán az esetek öt százalékában jelentkezik. Ellentétben sok más rákos megbetegedéssel, a korai szakaszban nincs fájdalom vagy fizikai hanyatlás, sokszor ezért csak áttéteiből – ezek között a májrák a leggyakoribb, mivel a két szerv az anyagcseres során folyamatos kapcsolatban van egymással – derül fény a panaszok eredetére. Az utóbélrák kezdeti tünetei enyhék, és azoknak nagy része könnyen összetéveszthető más gyomor és bélproblémával, mint a véletlenszerűen előforduló székrekedés és hasmenés, a súlycsökkenés, a vérszegénység, illetve az ezekből adódó fáradékonyság, gyengeség, általános rossz közérzet. Éppen ezért, amennyiben a széklet hirtelen megváltozik, szorulás és hasmenés váltogatja egymást, vér vagy nyálka jelenik meg a székletben, állandósulnak a hasi görcsök, erőteljes fogyás, illetve a hasüregben kitapintható duzzanat, míg a jobb bordaívnél fájdalom tapasztalható, azonnal forduljunk orvoshoz. Az elváltozás korai felismeréséhez járul hozzá a bélflóra összetételének vizsgálata, melyből már a rákmegelőző állapotra is következtetni lehet.
Megelőzés és méregtelenítés
Mint oly sok más daganatos megbetegedés, életmódváltással a vastagbélrák és a végbélrák is jó eséllyel megelőzhető. Fontos a rendszeres testmozgás és a helyes étrend, valamint a szervezetünkben óhatatlanul felhalmozódó méreganyagok eltávolítása. Ne feledjük: A toxinoktól megszabadított „tiszta” szervezet képes egészségesen működni, hiszen a méregtelenítés során immunrendszerünket is erősítjük.