Popeye, a híres tengerész minden nap spenótot evett, ennek köszönhette rendkívüli erejét. Kövessük mi is a példáját, legyen étrendünk része a spenót, ami ugyan óriási izmokat nem növeszt, rendkívül jó hatással van az egészségünkre. Sőt még szebbé és karcsúbbá is tesz!
Ízlések és pofonok, szokták mondani az ételekre is, ez a megállapítás pedig kifejezetten illik a spenótra. Egy megosztó zöldségnövényről van szó, amit valószínűleg a többség nem kérne először egy kellemes étteremben ülve. Fokozottan igaz ez a gyerekekre, akik, ha tehetik, szívesen elkerülik a fogyasztását. Pedig, a spenót, a tápanyagokat tekintve, valódi kincsesbánya. Energiával tölt fel, hozzájárul a mentális- és fizikai egészségünkhöz, számos betegség megelőzésére és kezelésére alkalmazható. Nem véletlen, hogy ez az igénytelen, szinte bárhol megtermő, és kora tavasztól, egészen májusig szedhető zöldség, igencsak előkelő helyen áll a legjobb szuperélelmiszerek listáján.
Egyedi összetétel
Ha nem eszel elég spenótot, kicsi maradsz – szokták mondani a gyerekeknek, akiket még a híres rajzfilmfigura, Popeye, a vasgyúró tengerész is megpróbál rávenni a spenótevésre. Mindennek annyi valóságtartalma lehet, hogy a spenót bővelkedik a vörösvérsejt termelődését elősegítő vasban, a testmagassághoz azonban nem sok köze van. Sok minden máshoz azonban igen, köszönhetően annak, hogy nagy változatosságban és mennyiségben találhatóak meg benne létfontosságú ásványi anyagok, nyomelemek, aminosavak és vitaminok. Egészségmegőrző hatásait ezeknek a hatóanyagoknak az egyedi kombinációja és aránya biztosítja. Válasszuk akár a „hagyományos” fajtáját, vagy az egyre nagyobb népszerűségnek örvendő bébi spenótot, biztosak lehetünk abban, hogy a létfontosságú tápanyagok nagy részéhez hozzájutunk.
Nemcsak vasban bővelkedik
A spenót hatásai közül elsőre a vaspótlás jut eszünkbe, holott nem is ebből tartalmaz a legtöbbet. 10 dekagramm spenóttal a napi K-vitamin szükséglet hatszorosát, az A-vitamin mintegy dupláját, a C-vitamin és a folsav felét, míg mangánból a javasolt mennyiség felét, vasból viszont „csak” a 15 százalékát juttathatjuk a szervezetünkbe. Ezeken kívül a spenót magnéziumban, káliumban, kalciumban, rézben és B-vitaminokban is bővelkedik. Kalóriatartalma alacsony (23 kcl), növényi rostot viszont annál többet tartalmaz, tíz dekagramm spenóttal a napi rostadag tíz százalékát pótolhatjuk. Rendkívül fontosak aminosavai, hiszen ezekből az összes esszenciálist (ezeket a szervezet nem képes előállítani) tartalmazza.
Antioxidánsok tárháza
Antioxidáns-tartalmát tekintve a spenót az egyik legértékesebb zöldségünk. Kiemelkedően gazdag luteinben és a zeaxantinban, amelyek főként a leveleiben találhatók. Ez a két hatóanyag rendkívül fontos a szem számára, akadályozzák számos betegség kialakulását. Ilyen például az akár vakságot okozó, makula degeneráció (sárgafolt sorvadás) vagy a szürkehályog. A spenótban jelentősebb mennyiségben meglévő béta-karotin is hozzájárul a szemek egészségéhez: megfelelő mennyiségben fogyasztva ezért a spenót eltünteti az olyan kellemetlen szemproblémákat, mint amilyen a nehezen szűnő viszketés, a különböző irritációk, duzzanatok. A spenót hatása azonban nem merül ki ennyiben, hiszen további antioxidánsokkal is rendelkezik. Ilyenek a B-vitaminok, a C-vitamin és a flavonoidok, amelyek hatékonyan veszik fel a harcot a szervezetben felszaporodó, DNS-t károsító, a gyulladások, daganatok, érrendszeri problémák kockázatát növelő szabad gyökökkel. Mindez azt jelenti, hogy ha rendszeresen eszünk spenótot, felerősíthetjük az immunrendszerünket, és az oxidatív stressz káros következményeitől is megóvhatjuk magunkat.
Daganatellenes zöldség
Érdemes még néhány szót ejteni a spenót daganatellenes hatásáról. Mint a legtöbb zöldelevlű zöldség, ez a növény is alkalmas lehet a megelőzés mellett a rák kezelésének támogatására. Kutatások szerint főként a prosztatarák, a mellrák, a méhnyakrák és a vastagbélrák esetén lehet segítségünkre, megemelt fogyasztása mérsékelheti a sejtburjánzást.
Javítja az emésztést
Változatos ásványi anyag készlete, igen hatékony, egyúttal kíméletes hashajtóként működik. Nemcsak a krónikus székrekedéstől szabadíthat meg, hanem támogatja a szervezet természetes méregtelenítő folyamatait, elősegíti a vastagbélben letapadó méreg- és salakanyagok távozását
Degeneratív betegségek, szívbajok
Együnk rendszeresen spenótot, és máris sokat tettünk a degeneratív betegségek elkerülése érdekében. Ez elsősorban az oxidatív stresszt enyhítő, gyulladásgátló és immunerősítő hatásának tudható be. És ez még nem minden, hiszen az időseket megtámadó memóriavesztés esetén is számíthatunk a segítségére. Védi az ereket, csökkenti a vérnyomást, a stroke és infarktus után érdemes (persze orvosunkkal konzultálva) növelni a fogyasztását. A már említett vastartalma kell ahhoz, hogy fokozza a vörösvérsejtek szaporodását, így járul hozzá a vérszegénység megelőzéséhez.
A nők barátja
Mivel gazdag folátban – a folsav biológiailag aktív, jól hasznosuló formája –, segíthet elkerülni a nyitott gerinc kialakulását, ezért terhesség alatt kifejezetten ajánlott a fogyasztása. Gazdag káliumban, kalciumban és K-vitaminban, ennek tudható be, hogy a spenót javítja a csontok és a fogak állapotát. Nemcsak egészséges, hanem meg is szépít: heti többszöri fogyasztásával már rövid idő alatt jelentősen javulhat bőrünk minősége, elmúlhat a szárazság és a viszketés.
Amikor jobb, ha elkerüljük
Bár a spenót hatásai szinte minden szempontból rendkívül előnyösek, mégis előfordulhat, hogy fogyasztása nem várt következményekkel jár. Oxálsavtartalma miatt, ha hosszú ideig, napi rendszerességgel szerepel az étrendünkben, növelheti a vesekő kockázatát, vesebetegek csak mértékkel fogyasszák. Megoldás lehet, ha 2-3 percen keresztül forró vízben tartjuk, mert ezzel csökken az oxálsav mennyisége, ráadásul könnyebben is emészthető. És még valami: kerüljük az öregebb leveleket, ezekben ugyanis általában több a nitrit, ami ártalmas az egészségre.
Mit mondanak a tudósok?
Egereken vizsgálták a spenót kivonatok antioxidáns tulajdonságát a koreai Sunchon Nemzeti Egyetemen. Kimutatták, hogy a spenót kiváló forrása a természetes antioxidánsoknak, fogyasztása javítja az antioxidáns státuszt és aktivitást. Hasonló eredményre jutottak az izraeli Egyetem kutatóik, akik megállapították, hogy a spenót-kivonat erősebb antioxidáns, mint a zöld tea vagy az E-vitamin, rákellenes hatást mutat a prosztata- és bőrdaganatok esetében.
Tudtad?
A reneszánsz korban annak is köszönhette népszerűségét, hogy firenzei Medici Katalin egyik nagy kedvence volt: a híres és nemes hölgyet pedig mindenki szívesen utánozta.
Források: https://www.ncbi.nlm.nih.gov/pmc/articles/PMC3999804/ https://www.ncbi.nlm.nih.gov/pubmed/14690799 http://nutritiondata.self.com/facts/vegetables-and-vegetable-products/2626/2