A mozgás számos előnyével nagyon sokat foglalkozik a társadalom, de az alvás fontosságáról a többség igencsak megfeledkezik, pedig az alvásnak köszönhető a szervezet egyensúlya. Klinikai vizsgálatok sokasága igazolják, hogy a test minden rendszerére hatással van az éjszakai alvás hossza és minősége egyaránt.
Dr. David B. Augus „A betegségek kora lejárt” című könyvet olvasva egyre inkább úgy vélem, hogy a betegségek valóban megelőzhetőek lennének, a természetes gyógyászat igenis forradalmasítható, valamint egészséges életvitellel valóban meg lehet hosszabbítani az életet. Könyvének egyik fejezetében Dr. Augus, az alvást a tartós egészséggel asszociálja. Az alvás minősége határozza meg mennyit eszünk, illetve azt is, hogy milyen gyors az anyagcserénk. A minőség és a mennyiség szoros összefüggésben áll a soványsággal és az elhízással. Hinné, hogy az alvás hossza befolyásolja a kreativitást és a leleményességet? Ugyanis az sem mindegy mennyire pihentető az alvás. Ha agyunk nem képes mély álomba merülni, a napközbeni információáradatok feldolgozása lelassul, az emlékek elraktározásával és rendszerezésével pedig problémák adódhatnak.
A kevés és rossz alvás megbosszulja önmagát
Most biztosan azt mondja, ugyan-ugyan, az alvás maximum pillanatnyi fáradtsággal jár, de sajnos Ön téved. A kevés alvás hatást gyakorol a magas vérnyomás kialakulására, és a zavartság állandósulására, de az elhízásra, a keringési betegségekre és a depresszióra is.
Volt szerencsém az Egyesült Államok egyik vezető alváskutatójának kutatási eredményeibe betekintést nyerni, Michael Breus legfontosabb üzenete a világ számára a biológiai óra ketyegésének felismerése, melyet a professzor cirkadián ritmusnak hív. Jelen ritmust a nappalok és éjszakák váltakozásának környezeti ciklusaival összefüggő ismétlődő tevékenységek határozzák meg. Az alvás-ébredés pont ilyen. Aki már több időzónát átszelt, az biztosan érezte az alváshiány okozta fáradtságot magán.
Normális hormonelválasztás elve
- Evési szokást befolyásoló hormonok
- Betegségek leküzdését segítő hormonok
- Stressz és depresszió kezelésében résztvevő hormonok
közvetlen módon függenek a nappali és éjszakai ciklusok egészséges állapotától. Sajnos azon emberek, akik több műszakban dolgoznak és az alvás a lehető legszabálytalanabb ütemben történik, a daganatos megbetegedések kockázata jelen egyéneknél a legmagasabb.
Az a bizonyos természetes növekedési hormon, amely nem csupán a sejtek regenerálódásának és szaporodásának serkentéséhez létfontosságú és elengedhetetlen, hanem igenis hatással van a bőr és a csontok, valamint a szív, a máj és a tüdő szöveteinek működésére is. Amint álomra hajtjuk fejünket, 30 perccel ezután elkezd termelődni a növekedési hormon, mely a mély alvási peridósban tovább termelődik.
Alvás fontossága az egészséges szervezet működésének szabályozására
Dr. David B. Augus könyvét olvasva egy újabb érdekes információra bukkantam, mely számomra is igen meglepő, pedig a lehető legegészségesebben élek és étkezem, valamint rendszeresen sportolok. Az alvás minősége olyannyira befolyásolja a szervezet hormonális ritmusait, hogy azt mesterségesen képtelenség lenne helyettesíteni. Az étvágyat szabályozó hormonok nagymértékben az alvás minőségétől függenek.
Grelin és a leptin hormonok, avagy „Egyél”- „Ne egyél” hormonok
Ezek, az emésztőrendszer működését igencsak befolyásoló hormonok, tulajdonképpen a szervezet jinje és jangja. Mit jelent ez? Gyakorlatilag ezek mondják meg mikor vagyunk éhesek, és mikor kell befejezni az étkezést. Vagyis, ha az alvási egyensúly felborul, akkor a grelin és a leptin hormonok normális termelődése is felborul, ennek következménye a kóros vékonyság, és az elhízás. Ha valaki csak napi 4-5 órát alszik mély álomban, annak a szervezete szénhidrátra lesz éhesebb és vágyakozóbb, ennek következtében állandósul az egészségtelen táplálkozás, valamint a kényszerevés és az elhízás.
A fokozott alváshiány ingerlékenységhez, majd depresszióhoz vezet. A depresszió ördögi köre képes párkapcsolati problémákat okozni, de gyakori jelenség – a fokozott idegi állapotnak köszönhetően – a nárcisztikus szülővé válás, ugyanis a depresszió a legjobb úton halad afelé, hogy a közeljövőben óriási hatással legyen az emberiségre. Becslések szerint már 2020-ra a depresszió lesz a rokkantság második leggyakoribb oka a világon.
Cikket írta: Ács Hajnalka Beatrix, Dr. David B. Augus professzor- „A betegségek kora lejárt” című könyvének felhasználásával