Nem önmagában az anyatej, hanem az anyatejes táplálás rítusa, az eközben kialakuló anya-csecsemő kapcsolat következményeként, jobbak lesznek a kognitív képességeik, javul a szellemi teljesítményük – derült ki a Birgham Young Egyetem felméréséből. A kutatás szerint ezek a korai élmények előnyösen befolyásolják az értelmi fejlődést és az intelligenciát.
Az, hogy az anyatej csodálatos hatással van a baba egészséges fejlődésére, már eddig is köztudott volt. Tudósok már régebben felfigyeltek arra a tényre, hogy az anyatejes táplálás számos előnnyel jár. Erősíti az immunrendszert, javítja a szellemi teljesítményt, az ilyen gyerekek az intelligencia teszteken is jobban szerepelnek, sőt, az iskolában is sikeresebbek, mint a tápszerrel táplált társaik.
Anyatej és intelligencia
A Brigham Young University szociológusainak felmérésből kiderült, hogy a szoptatott csecsemők magasabb intelligenciájának és jobb kognitív képességeinek (figyelem, észlelés, érzékelés, gondolkodás, emlékezet, koncentrálás, értelmezés funkciók) hátterében a szülői – legtöbbször tudat alatt – „szakértelem” áll. Azok az anyukák ugyanis, akik az anyatejes táplálás hívei, a szoptatás alatt többet beszélnek a csecsemőkhöz, esetleg zenét hallgatnak vagy dúdolnak nekik, sőt, gyakran olvasnak fel mesét, annak ellenére, hogy a babák még nem tudják értelmezni a hallottakat. Ezeknek a tényezőknek az összessége jelentősen stimulálja az agyat, és mivel az anyatejes táplálás szoros fizikai kontaktust igényel, a baba biztonságban érzi magát. A szoptatás során, az anyatejjel együtt, a gondtalan, nyugodt tanulás képességét is szinte „magába szívja”.
7500 család vett részt a kutatásban
A Journal of Pediatrics szaklapban közzétett kutatás szerint az mellről, anyatejjel táplált csecsemők a szellemi teljesítménye tekintetében négyéves korukban általában 2-3 hónappal előrébb járnak kortársaiknál. Bár a néhány hónap első hallásra elenyészőnek tűnhet, ebben az életkorban korántsem az. Éppen ellenkezőleg, nagy különbséget jelent, annál is inkább, mert ha továbbra is folyamatosan és rendszeresen foglalkoznak a kicsivel, a jövőben ezek a kognitív képességbeli előnyök hatványozódnak. A felmérést során a szókincs mértéke, illetve az interakciós folyamatok gyorsaságát, ahogyan a matematikai készségeket is vizsgálták. 7500 baba és szüleik mindennapi szokásait rögzítették a születéstől a gyermek ötéves koráig. Arra jutottak, hogy az anyatejes táplálásban legalább hat hónapig részesülő csecsemők érdeklődőbbek és nyitottabbak, valamint korábban megtanulnak olvasni. Tulajdonképpen, a szoptatás alatt rögzülő, megszokott szülői példát imitálják. Az sem elhanyagolható tény, hogy a szoptatás biztonságérzetet ad a babának, ezért az így táplált gyerekek magabiztosabbnak mutatkoztak, ami felnőtt korukban megkönnyíti a társadalmi kapcsolatok kialakítását. Az anyatejes táplálás jobban elmélyíti a baba-mama kapcsolatot is, valószínűleg ennek a következménye, hogy a szoptatós anyukák minden esetben nagyobb türelemmel és megértéssel, nyugodtabban viselkedtek csecsemőikkel, amire a babák pozitívan reagáltak.
Hátrányban a tápszerekkel táplált babák
Azok a csecsemők, akiket anyjuk nem akart, vagy nem tudott mellről szoptatni – például dolgozó, gyereküket egyedül nevelő nők −, szinte mindenben ellentétesen viselkedtek, mint anyatejjel táplált társaik. Ez nem azt jelenti, hogy ezek a babák születésüktől fogva kevésbé intelligensek, azonban az első, meghatározó hónapok élményei és ingeri kimaradtak az életükből, ez pedig szellemi fejlődésükre is kihathat.
https://www.researchgate.net/publication/258852560_Breastfeeding_Parenting_and_Early_Cognitive_Development