Bár a fogorvosok már jó ideje csak ritkán használják, sok fogsor csillog még mindig ezüstösen a régi amalgámtöméseknek köszönhetően. Sokan esztétikai okokból cserélik le őket, mások az anyag rossz híre miatt – pedig a kutatások bebizonyították, hogy az amalgámtömés teljesen veszélytelen.
Az amalgámtömés rossz hírének eredete
Az amalgám szobahőmérsékleten folyékony elemi higany, és egyéb fémek –leggyakrabban ezüst, cink és réz– ötvözete. Néhány évvel ezelőtt terjedt el az a hiedelem, hogy az amalgámtömés súlyos mérgezést okozhat. Ezt arra alapozták, hogy a higany gőze a tömésből bekerül a vérkeringésbe. Ha viszont a fogakból eltávolítják az amalgámtöméseket, a mérgezés azonnal megszűnik. Valójában a higany, amikor az amalgámban a rézzel, cinkkel és ezüsttel összekapcsolódik, stabillá válik, azaz elenyésző mennyiségben oldódik.
Az amalgámtömésekből rendkívül kevés higanygőz tud kiszabadulni, ennél az egyes élelmiszerekkel –például a tonhal, a lazac, a kardhal, a különböző kagylók– is jóval több, ráadásul a higany gőznél lényegesen károsabb metilhiganyt viszünk be a szervezetünkbe. Az Amerikai Élelmiszer-, és Gyógyszer Ellenőrző Hatóság (FDA) állásfoglalása szerint, a 15 amalgámtömésnél többel rendelkező felnőttek és gyerekek szervezetében sem emelkedik meg az egészségre káros mértékben a higany koncentrációja. Erre jutottak a Portugáliában és az Egyesült Államokban elvégzett első klinikai felmérések is, amelyek több mint ötszáz, 5-7 éves gyermek követéses vizsgálata alapján megállapították, hogy az amalgámtömés nincs hatással a vese- és az agyi funkciókra, valamint nem befolyásolja az IQ változását, a memóriát, a koordinációt, a koncentrációt és az idegi működést.
Akkor megtarthatjuk az amalgámtöméseket?
A szakemberek szerint a válasz egyértelmű: ha a tömött fog nem okoz problémát, felesleges kicserélni az amalgámtöméseket, az egyedüli kivételt a terhes, illetve a gyermeküket még szoptató nők jelentik. Az is igaz ugyanakkor, hogy a legújabb generációs tömések, remekül átveszik az amalgámtömések funkcióját, miközben nem tartalmaznak káros anyagokat, színüknek és állaguknak köszönhetően pedig szinte észrevétlenek maradnak.
Csak akkor mérges, ha piszkálják
A fogorvosok szerint, ha az amalgámtömés a hátsó fogakban –és mondjuk nem a metszőfog külső, jól látható és zavaró részén– található, jobb nem „belepiszkálni” egy esetleges cserével. Az amalgámtömés eltávolítása kockázatos lehet, hiszen az elkerülhetetlen fúrás közben, a tömőanyagból higany szabadulhat fel, amelynek belélegzése károsíthatja az idegrendszert, és a veséket. Ezért is jobb, ha megtartjuk a már meglévő amalgámtöméseinket, amíg a tömés a fogban marad, a mérgezés lehetősége szinte a nullával egyenlő. Minimális kockázat tehát csak az amalgámtömés eltávolításakor léphet fel. Ennek elkerülése érdekében, a művelet alatt a fogorvos egy gumi lemezzel határolja el a kezelt fogat a száj többi részétől.