A fogcsere időszakában sok szülő kap riadtan a fejéhez, amikor azt tapasztalja, hogy a kibúvó új fogak csálén állnak a picik szájában. Riadalomra azonban semmi ok, az esetek döntő többségében ugyanis nincs szó jóvátehetetlen elváltozásról: a fogszabályozás gyermekkorban megoldhatja a problémákat.
Elegendő akár egyetlen látszólag rosszul növő fog és a legtöbb szülő legszívesebben máris rohanna a fogorvoshoz fogszabályzót kérni cseperedő gyermeke számára. Pedig a fogak művi beállításának csak akkor van értelme, ha megtörtént a teljes fogváltás, azaz a kicsi szájából eltűnt az összes tejfog. Fogszabályozás elvégzésére ezt követően van lehetőség.
Sokszor a „ferde fog” nem is ferde
Figyelembe kell venni, hogy a kibújó végleges fogak jóval nagyobbak a kiesőknél, ami már önmagában is furcsa látványt eredményez. Ezért van az, hogy a növekedő fogak sokszor jóval ferdébbnek, csálébbnak tűnnek, mint amilyenek valójában – ilyenkor pedig a gyermekük szépségéért aggódó szülők rögtön a fogszabályzóra gondolnak. Ráadásul az adott életciklusban kevesebb a hely a szájban, hiszen míg egy gyermek csak húsz tejfoggal rendelkezik, az egészséges felnőtt állkapcsa 32 fogra van „tervezve”. Ez még akkor is igaz, ha a négy bölcsességfog csak 18-25 éves kor között bújik elő az állkapocsból. Mindez ahhoz vezet, hogy a maradó fogak növekedésük egy bizonyos szakaszában óhatatlanul összetorlódnak.
A természet megoldja
Az utolsó tejfog elvesztése általában 12-14 éves korban következik be, addigra az álkapocs is megfelelő méretűre növekszik. Ennek köszönhetően a fogak a legtöbb esetben maguktól, fogszabályzó nélkül a helyükre rendeződnek, ha viszont ez mégsem történik meg, a szép mosoly és a tiszta beszéd, valamint a problémamentes rágás érdekében – a nem megfelelően álló, rosszul fejlődő fogak többféle panaszt okozhatnak – elkerülhetetlen a fogszabályzó eszköz alkalmazása, azaz a fogszabályozás.
Korai fogszabályozás
Előfordulhat, hogy a megszokottnál korábban szükségessé válik a fogak megregulázása. Azok a kisgyerekek, akik rendszeresen szopják az ujjukat folyamatos nyomást gyakorolnak felső állkapcsukra, ami meggátolhatja a szájpadlás helyes fejlődését. Ilyenkor elképzelhető, hogy szakember segítségére van szükség. Akkor is forduljunk orvoshoz, ha „nyitott harapást” észlelünk – az alsó és a felső fogkörív nem esik egybe –, vagy az alsó állkapocs nem fejlődik eléggé, ezért az áll hátracsúszik. Ezekben az esetekben már 7-9 éves kor körül elkezdhető a fogszabályozás, hiszen az eltérések további komplikációkat okozhatnak. Az egyik leggyakoribb a rágás zavara, ami hosszabb távon súlyos emésztés rendellenességekhez vezethet, a fogszabályzó alkalmazásával azonban jó esély van a betegségek megelőzésére.