A gyomorkeserű valójában alkoholban áztatott gyógynövények kivonata. Az a dolga, hogy egy kiadósabb étkezés után elősegítse az emésztést. Gyógyszerként régóta alkalmazzák, élvezeti értékét azonban csak a legutóbbi időkben fedezték fel.
Hippokratész, a modern orvostudomány megalapítója a túlterhelt gyomor tehermentesítésére alkohollal vegyített árpát, mézet és különféle gyógynövények keverékét, azaz egyfajta gyomorkeserű alkalmazását ajánlotta. Kortársai megfogadták tanácsát az ókorban az emésztés elősegítése érdekében gyakran fogyasztottak bort vagy sört, amelyet mézzel, szegfűszegfűszeggel és egyéb fűszerekkel tettek még hatásosabbá. Nagyobb lakomák után előszeretettel koccintottak az úgynevezett „Hippokratész borával”. Mivel az egyszerű emberek nem engedhették meg maguknak a borba kevert drága összetevőket, ezért jobbára azt tettek bele, ami számukra is könnyen elérhető volt: gyümölcsöket, magvakat, háncsokat, elterjedtebb gyógynövényeket, rózsa és ibolya szirmokat. A középkor hajnalán a szerzetesek egyre többet foglalkoztak – ma úgy mondanánk – a természetgyógyászattal. Saját herbáriumaikban nevelték a különféle gyógyfüveket, a terményeket kiszárították, majd feldolgozásuk után ősi titkos receptek alapján gyógyításra alkalmas szereket, köztük gyomorkeserűket is előállítottak belőlük. Nem véletlen, hogy a második világháború végéig a gyógyfüvekből készített alkoholos italokat szinte kizárólag kolostorokban vagy otthon, régi családi receptek alapján készítettek. Később a nagyipari termelés következtében megkezdődött a gyomorkeserűk valódi dömpingje. Igaz, a titok ettől még megmaradt, hiszen a gyártók a mai napig féltve őrzik a recepteket.
Különleges gyógynövények
A gyomorkeserűk jellegzetes, kesernyés ízüket főleg a gyógynövényeknek, elsősorban a tárnicsnak, ürömnek, rebarbarának köszönhetik, míg egyes termékeknek különleges ízt és illatot kölcsönöznek a leggyakrabban felhasznált fűszerek: a fahéj, a sáfrány, a növényi kérgek, a citrusfélék vagy éppen a szegfűszeg. De bármi is legyen a gyomorkeserűben, elkészítésekor az összetevőket minden esetben apróra zúzzák vagy darálják, majd alkoholban érlelik. Ezt követően leszűrik, majd vízből és cukorból készült karamellel édesítik, ezért a kiemelten kalóriadús italok közé sorolható. A komponensek mellett az arányok és az érlelési idő határozza meg az ital gyógyerejét és karakterét. Mivel rendszerint magas az alkoholtartalma, gyomorkeserűt csak mértékkel és soha sem éhgyomorra fogyasszunk, hiszen csak így tudja beteljesíteni eredendő hivatását: az emésztés segítését és a túlterhelt gyomor felszabadítását!
Nyáron szódával a legjobb
Nem kell azért elfeledkeznünk a gyomorkeserűk élvezeti értékéről sem, figyeljünk viszont arra, hogy alkoholtartalmuk miatt – különösen nyáron – könnyen a fejünkbe szállhatnak. Szerencsére a nagy melegben sem kell lemondanunk a keserű íz élvezetéről, hiszen egy jó pohár Campari szódát szinte bármikor megihatunk. Nem csupán hűsít és felfrissít, hanem kis mennyiségben háborgó gyomrunkat is megnyugtatja, így jótékonyan befolyásolja közérzetünket.
Tudtad?
A legkeserűbb gyomorkeserű az úgynevezett fernet, amelyből egyedülálló módon hiányzik a cukor vagy bármilyen édesítőszer. Bőségesen tartalmaz viszont olyan ritka összetevőket mint a kínafa, a rebarbara és az ánizs.