A gerincferdülés -scoliosis- orvosi neve a görög elhajlás, elferdülés szóból származik. Ez a betegség már az ókorban is ismeretes volt, napjainkban pedig, főként a fejlett országokban, egyre elterjedtebb: átlagosan a népesség 3 százaléka szenved a gerincferdülés enyhébb, vagy súlyosabb formájától.
Sajnos, a gerincferdülés kialakulását nagyon nehéz megelőzni, a betegség romlását, műtéti beavatkozás hiányában, lassítani és mérsékelni lehet, teljesen megszüntetni azonban általában nem.
Gerincferdülés okai
Többféle oka lehet a gerincferdülés kialakulásának. A fiatalkorban fellépő elhajlás a gerincferdülés leggyakoribb formája, ilyenkor a gerinc, a testmagasság növekedése során görbül el. Ennek a fajta gerincferdülésnek a háttere ismeretlen, leggyakrabban 10-12 éves korban jelentkezik, és főként a lányokat érinti. Az azonban tény, hogy minél hamarabb ismerjük fel, és teszünk ellene, annál tovább tudjuk megőrizni a normális életvitelt.
A statisztikák szerint a következő gerincferdülés típusok a leggyakoribbak:
- Idiopátiás gerincferdülés: az esetek 65 százalékában jelentkezik, eredete ismeretlen;
- Veleszületett gerincferdülés: az esetek 15 százalékában már születéskor jelen van;
- Az esetek körülbelül 10 százalékában a gerincferdülés hátterében valamilyen neuromuszkuláris – izom/ideg – betegség áll.
Ez a három főcsoport, amihez az alábbi betegségeket és/vagy elváltozásokat társulhatnak:
- A gerinc veleszületett, valamilyen genetikai elváltozása;
- Neuromuszkuláris problémák jelenléte;
- A végtagok hosszúságának jelentősebb különbsége;
- Genetikai betegségek jelenléte pl. Down-kór;
- Bénulás;
- Izomsorvadás;
- Izomatrófia (szintén genetikai eredetű, a gerincvelő károsodását okozza);
- Nyitott gerinc;
- Daganatos megbetegedések.
Gerincferdülés tünetei
A gerincferdülés tünetei személyfüggőek, befolyásolja a kor, a nem, és a betegség súlyossága. Lehetnek izoláltak, de csoportosan is jelentkezhetnek. A legtöbbször kimutatható gerincferdülés tünetek, illetve a gerincferdülésre utaló jelek a következők:
- Egyenes testtartásban a vállak nincsenek egy magasságban;
- Valamelyik lapockacsont erőteljesebb a másiknál;
- Ferde medencecsont;
- A csípő felemelt és kiemelkedő;
- A jobb, és a bal oldali bordák különböző magasságban helyezkednek el;
- A csípő szabálytalan alakú;
- A test jelentősen egy oldalra hajlik;
- Előrehajolva a bordák erőteljesen kidudorodnak;
- Gyakori, vagy folyamatos fájdalom;
- Fejfájás.
Gerincferdülés kezelése
Nagyon fontos, hogy a gerincferdülés kezelése szakorvosi feladat, önállóan ne kísérletezzünk ezzel. Mint már említettük, a betegséget teljesen megszüntetni nem lehet, de a kellemetlen tünetek enyhíthetők, és a gerincferdülés mértéke is csökkenthető, valamint lassítható az állapotromlás folyamata.
A leghatékonyabb módszerek a következők:
- Amennyiben a gerincferdülés enyhébb 15-20 foknál, nincs különösebb terápiás javaslat. Hasznosnak bizonyulhat azonban a rendszeres testmozgás, a heti 2-3 alkalommal végzett gyógytorna, mely erősíti a hátizmokat, valamint hozzájárul a helyes testtartáshoz. Ennek ellenére nem árt a rendszeres orvosi ellenőrzés, hogy az esetleges állapotromlás időben kiderüljön.
- Ha a gerincferdülés mértéke meghaladja a 30-35 fokot, ajánlott az orvosi fűző viselete, mely elősegíti a helyes testtartást. Szintén segítséget nyújthat a kiropraktőr által elvégzett kezelés: az általánosan 30 alkalmat magában foglaló beavatkozást érdemes 6-12 hónaponként megismételni. Ennél a fokú gerincferdülésnél az elektrostimulációval is jó eredményeket érhetünk el. Ha a gerincferdülés oka az egyik alsó végtag rövidsége (-0,5 cm), ortopéd cipővel, vagy sarokemelővel is hozzájárulhatunk a helyes testtartás eléréséhez.
- Súlyosabb gerincferdülés esetén, azaz ha az elhajlás meghaladja a 35-40 fokot, már csak műtéti úton lehet javítani a gerinc állapotán.
A gerincferdülés következményei
Általában a gerincferdülés nem befolyásolja a megszokott életvitelt, hiszen legtöbbször enyhe formában jelentkezik. Ugyanakkor, ha nem vigyázunk, könnyen romolhat az állapotunk, ráadásul a gerincferdülés következményeként idővel porckopás, ízületi fájdalmak és gyulladások jelentkezhetnek. Súlyosabb esetekben nem ritka a porckorong elvékonyodása, ami súlyos fájdalmakhoz vezethet (az esetek többségében műtétre is szükség van), valamint kialakulhat folyamatos mozgási korlátozottság. Amennyiben a gerincferdülés foka magas, és nem kerül sor műtéti beavatkozásra, az eldeformálódott felsőtest rossz vérkeringést és szívleállást eredményezhet.
Mit mondanak a tudósok?
Angol szakorvosok szerint a 60 fokosnál nagyobb görbületű gerincferdülés már veszélyeztetheti a tüdő egészséges működését. Ahogyan az Open Orthopaeic Journal folyóiratban megjelent tanulmányukban éppen ezért hangsúlyozzák, mielőbb el kell kezdeni a kezelést, hogy a betegség hosszú távú következményei megelőzhetők legyenek. A Stanford University Medical Center munkatársai a Western Journal of Medicine szaklapban publikált írásukban kifejtik, hogy a közepes, azaz 25-30 fok feletti gerincferdülés esetén elegendő a hónalj merevítő vagy elektromos stimuláció alkalmazása. Sebészeti beavatkozás az 50 foknál nagyobb deformitásnál indokolt.
Hivatkozások:
- J. Bone St. Surg., 1954 – Lancet 1999 Dec. 4; 354 (9194);1974
- Stagnara P. Les déformations du rachis. Masson, Paris, 1985
- Sibilla P., Divieti L, Crivellini M. Valutazioni elettromiografiche in soggetti scoliotici
https://www.ncbi.nlm.nih.gov/pubmedhealth/PMHT0024966/
https://www.ncbi.nlm.nih.gov/pmc/articles/PMC2532872/
https://www.ncbi.nlm.nih.gov/pmc/articles/PMC2822419/
https://www.ncbi.nlm.nih.gov/pmc/articles/PMC3259989/
https://www.ncbi.nlm.nih.gov/pmc/articles/PMC3192887/
https://www.ncbi.nlm.nih.gov/pmc/articles/PMC3004085/